Ismeretlen ​Budapestek

 

Hatos Pál (szerk.) Ismeretlen ​Budapestek

Kis történetek a város nagy múltjából







                                                 

Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára számos kötet jelent meg. Ebbe a sorba tartozik a Hatos Pál által szerkesztett tanulmánykötet is. Fővárosunk olyan korabeli történeteit gyűjti egybe, amik kevéssé ismertek, de jó hátteret adnak a jelenhez. Érdekes és színes tartalommal teli ez a könyv. Különösen tetszett a kötetben felbukkanó irodalmi utalások beillesztése.

Az általa írt bevezető ugyan elég tudományosra, kissé szárazra sikerült a hétköznapi olvasónak, picit feszesebben, rövidebben hatásosabb lett volna szerinem. Utána azonban nyolc kevéssé ismert, különleges tartalommal találkozhat az olvasó. A foci meghatározó ebben, kiemelkedő a cselédség léte is, ahogyan a fővárosban élő szlovák vagy román munkások sorsáról olvasottak is meglepett. A városképhez tartozó galambok és ember kapcsolata zárja a kötetet. A fővárosunk 19. század végi, 20. század eleji időszakából való történetek izgalmas várostörténeti háttérrel mutatják be az akkori Budapestet. Hangulatfokozónak korabeli képek adnak illusztrációt. 

       

Különösen tetszett a cselédség sorsát, történetét bemutató fejezet. Budapest fokozatosan vált nagyvárossá, ezeket a társadalmi változásokat jól ábrázolja a könyv ezen fejezete. A számtalan irodalmi példa mellé Kosztolányi Édes Annát megörökítő története kihagyhatatlan alap, de felbukkan a kor több neves szerzője is.

A vidékről a fővárosba került, tapasztalatlan fiatal lányok élete egyáltalán nem volt könnyű. Budapest növekedése, az úri elit egyik meghatározója volt, a cselédek alkalmazása. Igazi mindenesek voltak ezek nők. 

Sajnos a 19-20. században a nők számára nem is nagyon maradt más lehetőség, a jól férjhez menni volt a cél. Ez a szolgálat akár életük végéig is tarthatott. A házicselédek voltak az otthonok alapjai, a társadalmi elvárásoknak feleltek meg ezek az amúgy láthatalan, végletekig kizsigerelt nők. Felidéződik Vonyica sorsa is, aki Ady és Csinszka cselédlánya volt. Mozás, a Korzó színes világa maradt ezeknek a lányoknak szórakozásnak. Igen, sokszor drámába hajlott egyes szerelem, hiszen kihasználták a lányok tapasztalatlanságát. A prostitúció is megjelent. Gazdák és szolgálólányok viszonya sem volt mindig zökkenőmentes. A következő fejezet kissé hasonló, mégis jelentősen más. Az úri osztályok francia nevelőnőt alkalmaztak fiatal leánygyermekeik mellé. Azonnal a Szent Péter esernyője film jutott eszembe, ahol Psota Irén alakított nagyot ebben a szerepben. A békebeli fővárosban maradt franciák közül kerültek ki a franciakisasszonyok, társalkodónők, nevelőnők. Ez is a korabeli kultúrához tartozott elit körökben.

                 

Többen feldolgozták a futball hőskorát. Nem is tudtam, hogy ennyire fontos, tömegeket megmozgató volt ez a sport a város életében. Irodalmi hátteret itt is kapunk. Hangulatos történetek kerültek ebbe a részbe. Az FTC és az MTK stadionjainak építése is egy fontos momentum volt. 150 éves fővárosunk múltjából olyan hátteret kapunk, amelyek kevéssé ismertek. Informatív a kötet, a sport rajongóinak ezek kihagyhatalanok. A történeti háttér szerint 1870-es évek közepén jelent meg és terjedt el rohamosan a futball a fővárosban. A Kiegyezés után sorra alkultak a különböző egyesületek, tornaklubok. A bécsi, prágai mintára létrejött egyesületeknek hatalmas felhajtóereje volt. Jó volt olvasni az Aranycsapat egykori edzőjének, Sebes Gusztávnak a gondolatait. A sport hatalmas összetartozást hozott mindenki életébe. A futball gyorsan tért hódított hazánkban. Alapos a háttér, a grundfoci volt a kiindulási alap. Sok mozgalmas pillanat derül ki, a nem feltétlen sportmániás olvasót is meggyőzi, magával ragadja ez a rész. Háború előtt és után is jelentős maradt a sport szeretete, akkoriban volt igazán összetartó ereje a meccseknek.

A Pesti szlovák evangélikus templom és a hozzá kapcsolódó sorsok is meglepőek. Történelmileg fontos, meghatározó volt Budapest életében, ami egyre jobban magyarosodó lett. Informatív ez a rész, megtűzdelve szlovák irodalmárok budapesti élényeivel. Következik a román munkások Budapesten fejezet. A boldog békeidők hangulata köszön vissza, amit később harcok, viták és a románok viselkedése árnyal. A Tanácsköztársaság napjai sötét fellegként hordozzák ezt az időszakot. Ady soraival zárunk. "Dunának, Oltnak egy a hangja.." Ezt döntse el a kedves olvasó. 

       

A budapesti városkép meghatározói a galambok. Ez a záró fejezet témája. Színes, és meglepő tényeket olvashatunk, ahol nem csak a városi galambokról, postagalabokról olvashatunk, de a galambtenyészet és a galamblövészet is felbukkan. Jó képet ad a változásokról ez a fejezet is. Kitér az emberek és a galambok kapcsolatára. Ugyan kevésbé ismert történetekről olvashatunk, mégis éppen ezért érdekes ez a könyv. Akik jobban meg szeretnék ismerni a főváros kevésbé ismert arcait itt most megtehetik.





ITT megvásárolható a könyv! 






Jaffa, Budapest, 2023
280 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634757894