Ernest Hemingway: Vándorünnep
„ Ha szerencséd volt
és ifjan Párizsban élhettél,
bárhova vetődj életed során,
Párizs veled marad mindig,
mert Párizs vándorünnep ”
Mesés kalandozás Párizsban a 20. század egyik legnagyobb írójával. A Vándorünnep az író posztumusz kötete, három évvel Hemingway halála után, 1964-ben jelent meg. Afféle emlékidézés ez a novellafűzér, Hemingway 1921-1926-os, Párizsban eltöltött éveiről.
Már az első történettel megragadott ez az alig 200 oldalas novelláskötet. Azért is élmény volt olvasni ezeket az novellákat, hiszen a szerző itt még kezdő, szárnypróbálgató író boldog éveit idézi meg. A pályája elején járó, fiatal íróként találkozhatunk és élhetjük át vele mindazt amit akkoriban Párizs nyújtani tudott egy magafajta írópalántának. Nem is akármilyennek, hiszen már itt megvillant a tehetsége. Hemingway a húszas évei elején járt ekkor, feleségével és kisfiával élt a francia fővárosban. A történetekből felvillan Hemingway első házassága Hadley Richardsonnal. (kép) Érezhetően boldogok voltak és a nélkülözések ellenére is élvezték azt, amit az élet nyújtott nekik.
Igaz, hogy már az idősödő Hemingway emlékeit olvashatjuk párizsi éveiről, de remekül felidézte az akkori hangulatot, élményeit és érzéseit. Azt hiszem itt még valóban boldog volt, nem élte át a 2. világháború poklát, ami számtalan regényét ihlette. Különleges csemege ez a könyv, ritkán vallott önmagáról ilyen mélységben és mondhatni, szinte bőbeszédűen. A visszaemlékezések magával sodornak és nem engednek.
„Jól és olcsón étkeztünk, jót és olcsón ittunk, jól és összebújva, melegen aludtunk, és szerettük egymást..”
A novellákból kibontakozik a város hangulata, a színes, szagos forgatag gyönyörű leírásokban kel életre előttünk. A Szajna-parti városban kezdtünk kalandozni, ami tényleg megér egy misét, ahogyan Hemingway mesél. Jó lenne azonnal odautazni, valami időgép segítségével, együtt bebarangolni a várost, megismerni a kávéházak hangulatát. Este üldögélni a Szajna-parton, borral a kézben, nézni a város fényeit. Párizs igazi ünnep, egy himnusz az élethez, a barátsághoz, az alkotáshoz. Egy csodálatos tisztelgés a kötet Párizs előtt. Személyes hangú önéletrajzi írás ez, de aki ismeri Hemingway életét, munkásságát, tudhatja, hogy valójában minden regénye az életéből fakad, és annak állomásait tükrözik. Tapasztalt és tanult, élvezte a párizsi életet, fanyar derűvel szemlélve a barátait, azok eszmecseréit irodalomról, az életről.
Fontos háttér, hogy megismerjük a korabeli művészvilág több szereplőjét. Elképesztő irodalmi közegben élt és alkothatott. Ekkoriban már kéziratként emlegeti a Fiestát, ami később a legnagyobbak közé emelte.
Ezek az anekdoták az Elveszett Nemzedék más szereplőivel izgalmas hátteret adnak a háborúk közötti Franciaországnak. Nyüzsgő, lüktető élet lehetett ott akkoriban. A kor számos jelentős alakjával találkozhatunk a lapokon: Többek között James Joyce, Wyndham Lewis, Ezra Pound, Ford Madox Ford, Alice B. Toklas alakja tűnik fel. Több anekdota is elhangzik Picasso-ról. Ezek gondoskodnak némi humorról. Külön tetszett az F. Scott és Zelda Fitzgeraldról szóló rész. Ez egy mély és különleges művészbarátság volt a két író között. Ebben az időszakban született Scott Fitzgerald A nagy Gatsby regénye.
„Jól és olcsón étkeztünk, jót és olcsón ittunk, jól és összebújva, melegen aludtunk, és szerettük egymást..”
A novellákból kibontakozik a város hangulata, a színes, szagos forgatag gyönyörű leírásokban kel életre előttünk. A Szajna-parti városban kezdtünk kalandozni, ami tényleg megér egy misét, ahogyan Hemingway mesél. Jó lenne azonnal odautazni, valami időgép segítségével, együtt bebarangolni a várost, megismerni a kávéházak hangulatát. Este üldögélni a Szajna-parton, borral a kézben, nézni a város fényeit. Párizs igazi ünnep, egy himnusz az élethez, a barátsághoz, az alkotáshoz. Egy csodálatos tisztelgés a kötet Párizs előtt. Személyes hangú önéletrajzi írás ez, de aki ismeri Hemingway életét, munkásságát, tudhatja, hogy valójában minden regénye az életéből fakad, és annak állomásait tükrözik. Tapasztalt és tanult, élvezte a párizsi életet, fanyar derűvel szemlélve a barátait, azok eszmecseréit irodalomról, az életről.
Fontos háttér, hogy megismerjük a korabeli művészvilág több szereplőjét. Elképesztő irodalmi közegben élt és alkothatott. Ekkoriban már kéziratként emlegeti a Fiestát, ami később a legnagyobbak közé emelte.
Ezek az anekdoták az Elveszett Nemzedék más szereplőivel izgalmas hátteret adnak a háborúk közötti Franciaországnak. Nyüzsgő, lüktető élet lehetett ott akkoriban. A kor számos jelentős alakjával találkozhatunk a lapokon: Többek között James Joyce, Wyndham Lewis, Ezra Pound, Ford Madox Ford, Alice B. Toklas alakja tűnik fel. Több anekdota is elhangzik Picasso-ról. Ezek gondoskodnak némi humorról. Külön tetszett az F. Scott és Zelda Fitzgeraldról szóló rész. Ez egy mély és különleges művészbarátság volt a két író között. Ebben az időszakban született Scott Fitzgerald A nagy Gatsby regénye.
Nem lehet szó nélkül hagyni a XXI. Század Kiadó igényes kivitelű, gyönyörű borítóját sem. Ez az életműsorozat nyolcadik kötete, képen az első kiadást mellékeltem. Nálam eddig a Fiesta borítója vitte a pálmát. Színes, hangulatok, egy életérzés van ezúttal is a borítón. Letisztult mondataival egy gyöngyszem ez a könyv, nem csak a sorozatban! Olvassátok, fedezzétek fel Hemingway szemével Párizst! Hemingwayt olvasni, ismerni, érteni és szeretni kell, kihagyhatatlan és összetett élmény minden regénye! A Vándorünnep egy csodás darab ebből a mozaikból, amit érdemes kiraknunk..
ITT kiadói kedvezménnyel elérhető a könyv!
Ernest Miller Hemingway: 1899. július 21. (Oak Park, Illinois, USA) – 1961. július 2. (Ketchum, Idaho, USA) amerikai, irodalmi Nobel-díjas regényíró, novellista, újságíró. Az elveszett nemzedék jeles tagja.
Az irodalmi Nobel-díjat 1954-ben, Az öreg halász és a tenger kisregényéért kapta meg.
Eredeti megjelenés éve: 1964
XXI. Század, Budapest, 2023
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635683673 · Fordította: Göncz Árpád
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése