„Volt egy farmom Afrikában, a Ngong-hegység lábánál.”
Az év egyik legjobb döntése volt részemről, hogy mégis elolvastam a könyvet. Ugyanis egyáltalán nem terveztem, nem akartam. Az indok elég egyszerű: a filmet az 1985-ös bemutató óta láttam vagy ötször, nagy kedvenc. A Kapszula Könyvtár sorozatban az Európa Kiadónál megjelent kötet azonban egészen más élményt adott, mint a film. Elég ritka, meglepő felfedezés volt, de szerintem teljesen mást nyújt a könyv, mint a film. Talán most értelmetlen is hasonlítgatni őket. Viszont a maga műfajában mindkettő zseniálisan működik.
Kevéssé romantikus a kötet, szerencsére egyáltalán nem a szerelemi történet áll a középpontban. Karen Dinesen, a huszonhét éves dán úrilány 1912 telén eljegyezte magát svéd unokatestvérével, Bror Blixen báróval. A házasságkötésre Mombaszában került sor. Hatalmas birtokot vásároltak Kenyában, Nairobi közelében. Az európai grófnő azonnal és mélyen beleszeretett Afrikába. Óda Afrikához is lehetne a regény címe.
Különös és egyedi életet élt Karen ebben a férfiak uralta társadalomban. A kétféle világkép, értékrend találkozása és közeledése, vagy éppen ütközése remekül megmutatkozik.
Az év egyik legjobb döntése volt részemről, hogy mégis elolvastam a könyvet. Ugyanis egyáltalán nem terveztem, nem akartam. Az indok elég egyszerű: a filmet az 1985-ös bemutató óta láttam vagy ötször, nagy kedvenc. A Kapszula Könyvtár sorozatban az Európa Kiadónál megjelent kötet azonban egészen más élményt adott, mint a film. Elég ritka, meglepő felfedezés volt, de szerintem teljesen mást nyújt a könyv, mint a film. Talán most értelmetlen is hasonlítgatni őket. Viszont a maga műfajában mindkettő zseniálisan működik.
Kevéssé romantikus a kötet, szerencsére egyáltalán nem a szerelemi történet áll a középpontban. Karen Dinesen, a huszonhét éves dán úrilány 1912 telén eljegyezte magát svéd unokatestvérével, Bror Blixen báróval. A házasságkötésre Mombaszában került sor. Hatalmas birtokot vásároltak Kenyában, Nairobi közelében. Az európai grófnő azonnal és mélyen beleszeretett Afrikába. Óda Afrikához is lehetne a regény címe.
Különös és egyedi életet élt Karen ebben a férfiak uralta társadalomban. A kétféle világkép, értékrend találkozása és közeledése, vagy éppen ütközése remekül megmutatkozik.
Elgondolkodtató korrajz Afrikáról, az ott élő emberekről, érzelmeikről, gondolkodásukról, hagyományokról és szokásokról. Olvasás közben ott jártam a Nairobiban, „a Ngong-hegyek alatt”. Éreztem a frissen pörkölt kávé illatát, elképzeltem a hatezer holdas kávécserje ültetvény szépséges csodáját, láttam a zsiráfok, oroszlánok és más egzotikus madarak seregét. Sorolhatnám még a szentjánosbogarak illetve a kutyái szeretetteli ábrázolását, a milliónyi madár leírását, a zsiráfok Európába szállításának szomorúságát. Sosem értettem a vadászat „szépségét”, de érdekes módon itt egy pillanatra sem kételkedtem a létjogosultságában. Már az első mondatnál hallottam Ráckevei Anna hangját a filmből, ami végig kísért.
Érzékletes és magával ragadó bemutatását olvashattam az afrikai életnek, a kultúrának, az őslakosok és a föld szeretetének. Blixen afrikai élményei, beilleszkedése egy idegen kultúrába átélhető és szemléletes képekkel elevenedik meg. Roppant érzékletes és magával ragadó ahogyan a bennszülöttekkel alakítja kapcsolatait: gyógyítja, segíti őket, emberileg is hat rájuk.
A báró érdekes módon a könyvben csupán egyszer tűnik fel... érthetően. Tehetséges szafarivezetőként nem túl sok vizet zavart Karen életében. A grófnő a kelet-afrikai kikuju, szomáli, maszáj emberekkel és kultúrájukkal ismerkedett, élte az életét, igazgatta a farm életét. Tizenhét évig élt a fekete kontinensen, amikor 1937-ben visszatért Dániába. Ekkor írta meg ezt a csodás történetet. Hosszú és súlyos betegségekkel terhes életének (1962-ben halt meg) fő műve kétségtelenül a Volt egy farmom Afrikában. Mindeközben számtalan esemény határozza meg életüket a távoli kontinensen. A háború szele ide is elért. Számtalan gyönyörű leírásokat olvashatunk Afrikáról, a tájról, az időjárás jellemzőiről, az őslakosokról. Itt jegyezném meg Gy. Horváth László szépséges fordítását élmény olvasni. A magyar nyelv szókincse igen gazdag, de soha, sehol nem olvastam még ennyi odaillő, fenséges de ugyanakkor a legkifejezőbb természetes hasonlatokat, jelzőket, a színek ezernyi árnyalatát leíró szavakat.
Magával ragadó, érdekes történet, ami életrajz és egy távoli kultúra keveredése, némi romantikával. Életszagú, valós mese. Az egész kontinens csupa élet és halál, illatok és szagok, színek és korom feketeség.. Az egész a világ egy esszenciája. Bár meglenne bennünk is a természet ilyen szintű megfigyelésének és megértésének ösztöne..
A könyv lazán felfűzött emlékek, ízek, illatok töredéke, ebből bontakoznak ki a tizenhét év fontosabb eseményei. Finoman érzékelteti, inkább csak sejteti, hogy férjétől külön-, majd elváltan élt. Közben egy meglehetősen viharos szerelmi viszony is kibontakozik a háttérben, Denys Finch-Hattonnal, aki őrizte és élte a szabad életét. A tragédia szomorú lezárást ad kapcsolatuknak, besegít a távozásba. A sáskák megjelenése mint valami bibliai jel kerül képbe. A lezárásban Karen a veszteségeit veszi számba, ami a farm felszámolásához, eladásához vezet. Torokszorító búcsú az ott maradó és elhalt barátoktól, Afrikától.
Érzékletes és magával ragadó bemutatását olvashattam az afrikai életnek, a kultúrának, az őslakosok és a föld szeretetének. Blixen afrikai élményei, beilleszkedése egy idegen kultúrába átélhető és szemléletes képekkel elevenedik meg. Roppant érzékletes és magával ragadó ahogyan a bennszülöttekkel alakítja kapcsolatait: gyógyítja, segíti őket, emberileg is hat rájuk.
A báró érdekes módon a könyvben csupán egyszer tűnik fel... érthetően. Tehetséges szafarivezetőként nem túl sok vizet zavart Karen életében. A grófnő a kelet-afrikai kikuju, szomáli, maszáj emberekkel és kultúrájukkal ismerkedett, élte az életét, igazgatta a farm életét. Tizenhét évig élt a fekete kontinensen, amikor 1937-ben visszatért Dániába. Ekkor írta meg ezt a csodás történetet. Hosszú és súlyos betegségekkel terhes életének (1962-ben halt meg) fő műve kétségtelenül a Volt egy farmom Afrikában. Mindeközben számtalan esemény határozza meg életüket a távoli kontinensen. A háború szele ide is elért. Számtalan gyönyörű leírásokat olvashatunk Afrikáról, a tájról, az időjárás jellemzőiről, az őslakosokról. Itt jegyezném meg Gy. Horváth László szépséges fordítását élmény olvasni. A magyar nyelv szókincse igen gazdag, de soha, sehol nem olvastam még ennyi odaillő, fenséges de ugyanakkor a legkifejezőbb természetes hasonlatokat, jelzőket, a színek ezernyi árnyalatát leíró szavakat.
Magával ragadó, érdekes történet, ami életrajz és egy távoli kultúra keveredése, némi romantikával. Életszagú, valós mese. Az egész kontinens csupa élet és halál, illatok és szagok, színek és korom feketeség.. Az egész a világ egy esszenciája. Bár meglenne bennünk is a természet ilyen szintű megfigyelésének és megértésének ösztöne..
A könyv lazán felfűzött emlékek, ízek, illatok töredéke, ebből bontakoznak ki a tizenhét év fontosabb eseményei. Finoman érzékelteti, inkább csak sejteti, hogy férjétől külön-, majd elváltan élt. Közben egy meglehetősen viharos szerelmi viszony is kibontakozik a háttérben, Denys Finch-Hattonnal, aki őrizte és élte a szabad életét. A tragédia szomorú lezárást ad kapcsolatuknak, besegít a távozásba. A sáskák megjelenése mint valami bibliai jel kerül képbe. A lezárásban Karen a veszteségeit veszi számba, ami a farm felszámolásához, eladásához vezet. Torokszorító búcsú az ott maradó és elhalt barátoktól, Afrikától.
Távol Afrikától, ezzel a címmel írta meg dán birtokára visszatérve lírai visszaemlékezését, (ez alapján készült Sydney Pollack hét Oscar-díjas filmje Meryl Streep, Klaus Maria Brandauer és Robert Redford főszereplésével). A filmet 1985-ben, Karen Blixen születésének 100 éves évfordulóján mutatták be. A történet szépen fényképezett, látványos képekkel kel életre. Talán a filmből a hajmosós jelent a legközismertebb. Az a rész, ahol felszálltak kisrepülőn Afrika fölé eszembe juttatta azt a sort a magyar versből, miszerint „ ki gépen száll fölébe, annak térkép-e táj..” (Radnóti Miklós)
Megunhatatlan, igazi klasszikus film, zseniális színészi alakításokkal. A film jelentőségét kiemeli, hogy az 1001 film, amit látnod kell mielőtt meghalsz című kötetben is szerepel. Ajánlom mind a könyvet, mind a filmet felfedezésre, igazán léleksimogató élményt kaptam.
A kötet ITT, mindössze 1 499 Ft-ért kapható az Európa Könyvkiadó honlapján!
Megunhatatlan, igazi klasszikus film, zseniális színészi alakításokkal. A film jelentőségét kiemeli, hogy az 1001 film, amit látnod kell mielőtt meghalsz című kötetben is szerepel. Ajánlom mind a könyvet, mind a filmet felfedezésre, igazán léleksimogató élményt kaptam.
A kötet ITT, mindössze 1 499 Ft-ért kapható az Európa Könyvkiadó honlapján!
képek a filmből.
Európa, Budapest, 2021
446 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635044511 · Fordította: Gy. Horváth László
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése