(Mátyás király 4.)
Benkő László színes, olvasmányos és ismeretterjesztő, háttér-információkban gazdag történelmi tablója a Hunyadiak és Magyarország dicső korszakát elevenítette fel négy kötetben. A sorozat záró kötetét lelkes izgalommal vártam, bár a történet végkifejlete közismert volt
Mátyás kivételes személyisége már gyermekkorában megmutatkozott, ahogyan az az első részből megismerheti az olvasó. Mátyás király személyisége előttünk formálódik, változik a sorozatban. A gyermekkirálytól az érett férfi alakjáig, a dicsőséges és vaskezű államférfiig, majd a némileg megkeseredett, harcokba-háborúba belefáradt, betegségektől gyötört az ország sorsáért aggódó és fia jövőét a szívén viselő apáig követhetjük. A méltó lezárás egy intrikákkal és viszályokkal tűzdelt befejezést ad, ami a szomorú végkifejletben csúcsosodik ki.
Mátyás király jellemfejlődése mellett szerencsére igen nagy teret kap a nápolyi királylány, Beatrix alakja is.Rendkívüli egyéniség: uralkodásra termett és mindenáron uralomra is igyekezett törni. Eltántoríthatatlan szándékkal megtett ezért mindent, fordult férje ellen is alattomban. Az eleinte odaadó feleségből könnyűvérű, hódító, szerelmi kalandokat kereső nő alakja is megismerhető a történetből. Mátyással társuralkodó egy személyben. Tagadhatatlanul művészeteket kedvelő reneszánsz ember, Mátyás udvarának pezsgő, színes életét megalapozó nő. Galeotto Marzió és Bonfini alakja is feltűnik a regényben.
Tanúi lehetünk a királyi pár szerelmes életének, hullámzó kapcsolatuk belső titkainak, aminek fő okozója Corvin János személye volt. A király balkézről született fia egyre nagyobb teret kap a történésekben. Tetszett a végső kimenetele az eseményeknek. A kamasz, alig tizenhat éves János és az apja között kialakult vita, amit a király későbbi halála zár le. Beatrix elképesztően erős, tűzről pattant személyisége adja a történések motorját. Bár Mátyás bevonja az országot érintő politikai döntésekbe, de Beatrix többre vágyik, ő uralkodni akar. Tetézi a bajokat, hogy nem tudja utóddal megajándékozni a királyt. Meddőségét igen rosszul viseli, női méltóságában megalázottnak érzi magát, aminek fő forrása szerinte János herceg édesanyja, akit boszorkánynak tart. Ez komoly vitákat eredményez az uralkodóval, aki ugyan bölcsen tűr és igyekszik jó férj is lenni, azonban a nápolyi erők, az olaszok intrikái elképesztő helyzeteket eredményeznek. A három főszereplő karakter ábrázolása igazán életszerű, emberi.
Benkő László érezhetően a múlt legreálisabb bemutatása törekszik. Szépirodalmi igényességgel megírt, nyelvezete olvasmányos és lendületes. Rávilágít a politikai játszmák hátterére, a személyes tragédiák és a háborús győzelmek hatásaira. Élvezhető korrajzot kapunk, a cselekmény íve tökéletes.
Az olaszok és magyarok közötti kibékíthetetlen ellentétek mellett, megjelennek az udvar színei, ízei, az elvitathatatlan kulturális fejlődés, amit Beatrix hozott Itáliából. Ott érezheti magát az olvasó a nápolyi király udvarában vagy Bécs és Frigyes császár palotáiban. Harcokból itt kevesebb jut, nagyobb hangsúlyt kap a három főszereplő egymáshoz való viszonya, az ármány és összeesküvések háttere. Mátyás akkoriban Európa egyik legerősebb országát hozta létre, aki meg tudta állítani a szultán seregeit. Megismerjük Mátyás politikáját, életstílusát, örök harcát a védelem és a hódítás terén.
Megjelenik az érző, szerelmes férfi, gondoskodó apa, aggódó államférfi szerepében is. Tisztán látta az ország pillanatnyi helyzetét, belső feszültségekkel teli sorsát. Ez főleg a királyné és Corvin János közötti, az utódlás kérdését illető helyzet okozta. Mátyás távlatokban gondolkodott, széleskörű műveltségével, politikai tehetségével, kiemelkedett kortársai közül. Hiába igyekezett fia helyzetét megszilárdítani, azt elfogadtatni, sajnos ez nem jött létre. A magyar történelem talán utolsó dicső korszaka ez, innen egyenes az út, rohanunk Mohács felé. A sorozat remekül bemutatja és közel hozza és érthetővé teszi ezt az időszakot Magyarország életében.Szeretem a történelmi regényeket, Benkő László történelmi regényei számomra az etalon kategória. Színes, olvasmányos és lüktetően élő ez a tabló. Az író ismeri a kort, pontos képet fest az akkori szokásokról, a különböző társadalmi rétegek öltözködéséről, viselkedésükről, életvitelükről, az egymáshoz való viszonyukról.
A jól megírt mellékkarakterek közül a nagyasszony, Szilágyi Erzsébet alakja és a hercegfit is nevelő Márton alakja emelkedik ki. A befejezés megható és elgondolkodtató. Tartalmas és szórakoztató sorozat nem ítélkezik, csupán a tényekre alapozva ábrázolja és bemutatja ezt a kiemelkedő államférfit és környezetét. Szívesen olvasnék legalább egy könyvben még a herceg, Corvin János sorsáról, életéről.
Benkő László:
(Szombathely, 1952. március 13.) író. A Magyar Írószövetség tagja.
2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (Honfoglalás, kalandozások kora - Viharlovasok, és a Tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat három kötetének. Nevéhez fűződik a Honfoglalás trilógia és a Viharlovasok pentatológia, vagy a Szent László életét bemutató trilógia. Legutóbb Kinizsi életét és A pozsonyi csata eseményeit írta meg a történelmet kedvelő olvasóknak.
Lazi, Szeged, 2020
440 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632674391
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése