2017. december 28., csütörtök

Olvastam még /9.

Olvastam még /9.






                                                           






Horváth Viktor: Tankom




1968-ban a Szovjetunió, valamint Lengyelország, az NDK, Bulgária és természetesen Magyarország csapatai bevonultak Csehszlovákiába, véget vetve ezzel a dubčeki reformoknak és csírájában eltiporták a prágai tavaszt. Ezt a „szocialista segítségnyújtást” eleveníti meg regényében a szerző. Nem történelmi olvasókönyv ez, illetve mégis, de másképp. Fergeteges szatíra formájában olvashatjuk és követhetjük az események menetét. Csehszlovákia 1968-as inváziója egy viszonylag fehér folt a szocializmus történetében. Olyan trauma, amit el és agyon hallgattak.


Horváth Viktor új regényében az események előkészületeit, kialakulását olvashatjuk egy lökötten naiv, már-már infantilista főhadnagy szemszögéből. Hogyan kerül ő ebbe a kivételes helyzetbe? Nos, ő a tolmács Kádár elvtárs és a többi szocialista kényúr között. Szinte semleges alakja marad, csupán mesélője az átélteknek. Részesei lehetünk a titkos telefonbeszélgetéseknek, részegségbe fulladó, elvtársi vadászatoknak is.




A főhadnagy szenvedélyesen, a féltve őrzött játékkatonáival játszik szabadidejében. Horváth Viktor nem fél bemutatni azt az elcseszett korszakot, minden őrületével, szigorával, ami alól kiskapukat keresve próbált menekülni a nép. Zenei részletekkel teszi eredetibbé, hitelesítve azt az időszakot, ahol a szex sem maradhat ki. Boldog tudatlansága mellett ugyanis a főhadnagy Julikába szerelmes. Igazi proletár-szerelem ez, hiszen a lány szlovák állampolgár, Léván él. És valahogy többet is tud, érzékel a körülöttünk zajló világból. Julika az Ifjúsági Magazint olvassa, ismeri és szereti Mick Jaggert és a nyugati zenéket. Ráadásnak -állítólag- Csehszlovákiában már a szexet is bevezették... ezt a kapitalista mételyt, ami a fiatalok lelkét teszi tönkre... Keserű komédia ez.


A történelmi háttér átélhetően elevenedik meg, ez egy súlyos történet, mégis, humoros. A főhadnagy környezetében Kádár, Dubček és Brezsnyev, mint politikai apafigurák jelennek meg.
Súlyos téma, amit élvezettel olvastam, miközben rácsodálkoztam a háttér politikai történéseire. Anno, még boldogan gügyörésztem, ezekről a dolgokról nem tudva élveztem gyermeki létem korai szakaszát. Később pedig, a demagóg tanítások éppen a lényeget titkolták el.

Szórakoztatóan szellemes, egy igazi anti-hős csetlik-botlik a politikai mámortól fűtve. Hiszékeny naivitása, elkötelezett párthűsége már fájó. Számomra az idei olvasások egyik legjobbja volt a szépirodalom kategóriában. Ajánlom nagyon mindenkinek!


Kép: Szilágyi Lenke fotója
Magvető, Budapest, 2017
276 oldal · ISBN: 9789631436037










Kácsor Zsolt: A harminckét bolond




                                         








„Ilyen egy negyvenkét éves, firkászéletű, léha, literátus ember a magyarok országából.”



A kötet bevallottan erősen önéletrajzi ihletésű. Ajánlója elég tömör, ám kifejező: Elvarázsolt regény egy mániás depressziós festőművészről, akiben a saját bolond nagyapja azért született újjá, hogy jóvátehesse a család bűneit. Kácsor könyve fontos, és kellemetlen kérdésekkel szembesíti az olvasót: vajon, generációkkal később is jóvátehetők-e a családi bűnök, és lehet-e örökölni az őrületet?

Három elbeszélős családtörténet ez, amit erősen áthat a háború őrülete. Főhősünk, ifj. Mazurka Flórián, vele követhetjük ezt a családi pokol és mennyország keverékét Marseille, a Don-kanyar és Magyarország között váltakozva. Flórián a nagybátyjához, Pierre-hez költözik ki Franciaországba, hogy aztán hazatérése után teljesen összeomoljon. Ez már a második fejezet, Flóri könyve már ismét Magyarországon játszódik. Itt lép a képbe id. Mazurka Flórián. Unoka és nagypapa történetét Sándor története színesíti, akinek gyerekként végig kellett néznie, milyen hatással volt apjára, id. Flóriánra mindaz, amit a Don-kanyarban látott és átélt. Ez a harmadik fejezet Anyánk könyve a háborús életüket mutatja meg, amikor anyával igyekeztek megmenteni az apát minden őrülettől, segítve neki túlélni a megpróbáltatásokat. Nem egyszerű feladat, itt a szeretet, a törődés már kevés...



Kácsor Zsolt könyve olyan kellemetlen, de fontos kérdésekkel szembesít, mint hogy generációkkal később is jóvátehetők-e a családi bűnök, és lehet-e örökölni az őrületet? Lehet...
Tragikus sorsok ezek, sajnálatosak, hiteles tálalva adja vissza a háború minden léleknyomorító borzalmát. Jó stílusban megírt, lélektani ábrázolással hozza közel hőseit. Olvasmányos, érzékenyen finom humorral megírt regény.


Fülöp Dániel Mátyás fotója

Kácsor Zsolt (Eger, 1972. március 26.) magyar író, újságíró. 1990-től publikál különböző napi- és hetilapokban, folyóiratokban. 2000-2014 között a Népszabadság debreceni tudósítója volt
Díjai: 1992-ben első helyezést ért el az Élet és Irodalom és a Soros Alapítvány által közösen meghirdetett országos riportpályázaton. 2004-ben, 2007-ben és 2011-ben Népszabadság-díjat kapott. 2007-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjban részesült. (wikipédia)

ITT olvasható a vele készült Jászberényi Sándor interjú





Kalligram, Pozsony, 2017
242 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634680000

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése