2015. december 10., csütörtök

Kávéházi pillanatok

Maros András: Kávéházi pillanatok 







                                           





Kávé nélkül, még a Nap sem kel fel...


Remek szórakozás, vidám pillanatok és egy jó kávé a tökéletes kikapcsolódáshoz. Mert kávé nélkül egyszerűen nem lehet olvasni ezt a könyvecskét. Megkívánja az olvasó, vagy egy kappuccinót, a könyv kedvet hoz egy jó kis baráti beszélgetésre is. Aki kávés, az ne hagyja ki ezt a kis kötetet! Szép ajándék is lehet kávésoknak, biztos, hogy érteni és értékelni fogják az olvasottakat.

Egy kifejezetten nagyon igényes, szép kivitelű könyvről, ami a kávéról szól nehéz elfogódottság nélkül írni egy kávékedvelőnek. Jó volt kézben tartani, elmerülni a megidézett jelenetek hangulataiban. Sok humoros emberi pillanatról olvashattam, de akadt olyan, ami inkább elképesztőnek hatott. Szerintem lesz, ahol magunkra ismerhetünk, afféle görbe tükröt kapunk magunkról. Igazán sokféle ember megfordul ebben a képzeletbeli kávézóban.

A régi, békebeli kávéházi ráérős hangulat mára sajnos elillant. A Krúdy-féle újságolvasós, ráérős beszélgetősdi mára esetleg a nyugdíjas nénikék kiváltsága lett, két "unokavigyázás" között. Rohanásban éljük az életünket, így két tárgyalás közt jó megpihenni, lassítani egy futtában bedobott feketére, letudni egy rég halogatott találkozót. Csak úgy beülni, mélázva kavargatva a kávénkat és figyelni a körülöttünk kávézókat, ami adhat sok meglepő pillanatot. Akarva-akaratlan is tanúi lehetünk egy sziszegve tárgyaló volt párnak, egy lánykérésnek, amikor a gyűrű majd nem a reggeli része lett, vagy éppen egy véletlen randevúnak. Az élet nagy mókamester, nem különben a pincérek. Akik megadóan, vagy éppen nem, de tűrik a kedves vendégek szeszélyeit, hallhatják furcsábbnál furcsább kívánságaikat. Ezekben a néhány sorban felvázolt pillanatokban egész sorsok vannak jelen, érdemes figyelni rájuk, még a mosoly mögött is.Valós és tetszetős figura a filmmániás pincér, a kávéházban elmerülten dolgozó író, vagy éppen a törzsvendég alakja. Nem kevés irónia fedezhető fel az első munkanapos pincérről festett képben.

A sok humoros epizód mellett a grafikák érdemelnek kiemelt figyelmet. Helmut Kruse varázslatos képei hangulatosak. Jól illeszkednek a történetekhez. Kedvcsinálónak két igazán rövid kis szösszenetet:


- Egy koffeinmentes kapucsínót kérek laktózmentes tejből, és egy gluténmentes croissant-t cukormentes eperdzsemmel. Meg egy mentes vizet is. Köszönöm.
 


-Uram, nagyon szívesen hozok önnek még egy kávét, félre ne értsen, annyiszor hozok, ahányszor csak rendel, de most mégis inkább azt javasolnám, hogy mára legyen elég ennyi!



A könyv fülszövege:
Aki régóta jár kávéházba, a legtávolabbi asztaloknál folyó beszélgetéseket is meghallja, sőt azt is meglátja, amit nem is lát. Kifejlődött a kávéházi pillanatok iránti érzékenysége, érzi a történeteket, és ha ez a személy éppenséggel író (történetesen Maros András), fel (le) is jegyzi őket. Egész nap a kis, kerek asztalnál ül, ihlet helyett azonban mindig mást kap – egy beszélgetés foszlányát, a pincér és a vendég közt sorsdöntő ütközetet, egy első randevú ügyetlenkedéseit, egy utolsó szakítás fojtó csendjét, ravasz tekintetű üzletemberek vitáját, egykori osztálytársak gúnyolódásait, egy család újraegyesítésének reménytelen kísérletét, magányos vendégek sértődéseit. Ha az olvasó csak feleannyira szórakozik a történeteken, mint a szerző (miközben írta őket), már megérte ezt a könyvet kézbe venni.



Eredeti megjelenés éve: 2015





5/5







Athenaeum, Budapest, 2015
160 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632935119 · Illusztrálta: Helmut Kruse

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése