Baumgartner

 

Paul Auster: Baumgartner





                                         

„Élni annyi, mint fájdalmat érezni”

A Baumgartner az író vadonatúj regénye, mely az amerikai megjelenéssel egy napon jelent meg idehaza. Vélhetően az utolsó is, amennyiben hihetünk a híreknek, ugyanis Mr. Auster rákkal küzd. 

Ennek a vékonyka kötetnek az alapjait Paul Auster nagy valószínűséggel saját életéből merítette. Főhősünk a hetvenes évei elején járó Seymour Baumgartner, filozófiaprofesszor és író, aki egyedül él. Amikor először találkozunk vele, egy szerencsétlen véletlenek sorozata által elindult reggelen, éppen elgondolkodik az életén, és még mindig gyászolja a szeretett nőt. Annát mintegy 10 évvel ezelőtt a tenger hullámai ragadták el. Elvesztésének már némileg halványul az emléke, inkább a jól megélt életük eseményeit idézi fel. Az öregedés témája valljuk be, mindenkit foglalkoztat. Ehhez társul a magány, gyász feldolgozása. 

Ez egy jól megrajzolt portré egy öregedő, magányos, a bánattal birkózó férfiról. A regény jó példája annak, hogy mindig van valahol egy kapaszkodó,egy reménysugár. Legutóbb A magány feltalálása kötetét olvastam, nos ez a párja lehetne a témaválasztás miatt. Az élet múlandóságán való merengés, a gyász és a remény keveredése ez a könyve.

Olyan őszinte hangú ez a regény, amely emberi módon beszél a gyászról, ami az idő múlásával nem csökken. A szeretett társ lélekben még vele van. Nem tudja feldolgozni a veszteséget, fantomfájdalmai vannak, mint az amputált testrész esetében. Képileg is megható a feleségét gyászoló, idősödő férfi portréja. A fájdalom tapintható. Kiderül az is, miért nem lett gyerekük. Paul Auster sajátságos kitárulkozása beavat az összetartozás csodájába, szerelmük mélyére visz. Teljesen magával ragadott a regényben ez a koncepció. Auster remek történetmesélő, kedvelem az elbeszélői stílusát.

Austert olvasni mindig a legjobb élettapasztalatok közé tartozik. Valódi minőségi szépirodalom ez.

           

A történet azzal kezdődik, hogy véletlen események sorozata történik Baumgartnerrel egyetlen reggelen... Ez a baljós, mégis mókás esetek sora megalapozza a hangulatot. Ahogy nézi a feketére égett alumínium edényt, a távoli múltba réved az emlékek hatására. Megismerjük a szerelem pillanatait, megismerkedésük történetét. Boldog pillanatok kerülnek elő, ami a hosszas vegatálását feledteti. Az élet pedig megy tovább, jóval és rosszal együtt. Baumgartner túlélő.

Az idősödő Baumgartner egy elképesztően életszerű karakter, aki visszaemlékezik közös életükre. Az Annával való intenzív kapcsolatból Auster elvisz minket egy bensőséges utazásra. Anna költő volt, számtalan kiadatlan írása, verse más hangon szólal meg a történetben, ezeket kiadásra rendezgeti a férje. Új életcélt talál ezzel magának. A befejezés nyitott marad, mi célunk lehet még az életben, mi adhat örömet, mi az, ami tovább viszi sorsunkat. Sok minden megjelenik ebben a rövid történetben. A Baumgartner valószínűleg egy szerelmes levél az élethez, az öregedés megélése, a múlandóság elfogadásáról. Megindító, elmélkedő regény, egy őszinte és szívmelengető történet Baumgartnerről, az íróról és Annáról, a néhai feleségéről.


ITT kedvezménnyel megvásárolható!






                                     

Paul Benjamin Auster (Newark, New Jersey, 1947. február 3.–) amerikai író, költő, műfordító és forgatókönyvíró. A PEN American Center elnökhelyettese. Középosztálybeli lengyel zsidó emigráns családban született. 1959-ben kezdett verseket és elbeszéléseket írni. 1971 és 1974 között Párizsban tartózkodott. Auster Brooklynban él családjával a Prospect Park közelében. Sokat utazik, író-olvasó találkozókon vesz részt. Számtalan elismerő díjban részesült, évek óta a Nobel-díj várományosának tekintik.







XXI. Század, Budapest, 2023
188 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635684458 · Fordította: Pék Zoltán