"Az olimpiai arany elhódításához szükség volt kilenc kivételes testi erővel, mozgáskoordinációval és kitartással rendelkező, mentálisan is erős fiatalemberre."
Most van az, hogy leesett az állam. Nem csupán egy igaz történetet olvashattam gördülékeny stílusban, de az átfogó történelmi háttér és a kitartás diadala olyan feszült cselekményt ad, ami a legjobb kalandregényeket is magasan veri.
Ez most az a könyv, amit szívesen adnék mindenki kezébe, olvassa el. Filmszerűen pörgő, látványos és elgondolkodtatóan lélekmelengető egyszerre. A gazdasági világválság éveiben járunk, 1933-ban, Amerikában. Ez adja a hihetetlen történet alapjait. A középpontban kilenc alacsony sorból származó fiú portréja bontakozik ki az olvasó előtt. A történet különösen egy fiú sorsát, Joe Rantzt életét követi végig aprólékosan. Súlyos lelki terhet cipel a srác, élete többszörösen is nehéz volt, de ezzel nem is mondtam semmit... olvasni kell. Az eredendően tiszta, őszinte érzelmek dominálnak végig a történetben. A közös erővel elért diadal mámorító, azonban az oda vezető út bizony hatalmas erőt követel mindenkitől. Számtalan káprázatos karaktere van a valós mesének, amiből a szerelem és családi háttér is bőven megjelenik. Az edző, Al Ulbrickson, és a híres hajóépítő, George Pocock karaktere emelkedik ki a a fiúk sorsából.
"Az evezés talán a legkeményebb sport mind közül."
A kitűzött cél az 1936-os berlini olimpián való részvétel, ami az első pillanattól merésznek, szinte reménytelennek tűnt. A sikerhez és az olimpiai dicsőséghez vezető útjuk igaz története lenyűgöző. Az írás zseniális. Ezek a fiúk nem csak a vízen, de az életben is "egy csónakban" eveztek. Szegény sorból, favágók, hajógyári munkások, farmerek családjából származtak. Sorra meg kellett küzdeniük az elképesztő fizikai és pszichés nehézségekkel, majd mindezek tetejébe külön csatát kellett vívniuk a sportágat hosszú ideje uraló keleti parti elitcsapatokkal, bankárok és szenátorok fiaival. Itt még nem állt a sport mögött egyetlen menő sportszergyártó, neves ruhamárka sem. Érezhetően egészen más értékrend szerint éltek az emberek. A szegénység és küzdelem mindennapos, tapintható, mellette a nyomorúságos körülmények, az időjárás, gazdasági nehézségek, ravasz ellenfelek, no és az alattomos nácik állnak a fiúk útjában. A könyv egyszerre ragadja meg a vágyott siker izgalmát, elmeséli a személyes és fizikai küzdelmek történetét, amelyek szükségesek ahhoz, hogy felépüljön a majdani olimpiai aranyérmes csapat.
A szerző nagyívű története egy pillanatra sem veszít lendületéből. Kifejezetten tetszett a párhuzamba állított történelmi események sora. Brown elmond nekünk sok érdekes, valós dolgot a Harmadik Birodalomról és Leni Reifenstahl - Hitler kapcsolatról, a propagandagépezet működéséről, ami jelenleg is aktuális lehet sajnos. Megismerjük az 1936 -os olimpiának a hátterét. "Hitler eredetileg egyáltalán nem akarta megrendezni az olimpiát." A zsidók üldözése, az olimpiára való felkészüléssel, ami mind testileg-lelkileg megviseli a fiúkat, de a közös cél, akarat diadalmaskodik. Nem mellékesen az útiköltségüket is szinte szó szerint összekalapozták, hogy eljussanak a náci Németországba.
Ez most az a könyv, amit szívesen adnék mindenki kezébe, olvassa el. Filmszerűen pörgő, látványos és elgondolkodtatóan lélekmelengető egyszerre. A gazdasági világválság éveiben járunk, 1933-ban, Amerikában. Ez adja a hihetetlen történet alapjait. A középpontban kilenc alacsony sorból származó fiú portréja bontakozik ki az olvasó előtt. A történet különösen egy fiú sorsát, Joe Rantzt életét követi végig aprólékosan. Súlyos lelki terhet cipel a srác, élete többszörösen is nehéz volt, de ezzel nem is mondtam semmit... olvasni kell. Az eredendően tiszta, őszinte érzelmek dominálnak végig a történetben. A közös erővel elért diadal mámorító, azonban az oda vezető út bizony hatalmas erőt követel mindenkitől. Számtalan káprázatos karaktere van a valós mesének, amiből a szerelem és családi háttér is bőven megjelenik. Az edző, Al Ulbrickson, és a híres hajóépítő, George Pocock karaktere emelkedik ki a a fiúk sorsából.
A kitűzött cél az 1936-os berlini olimpián való részvétel, ami az első pillanattól merésznek, szinte reménytelennek tűnt. A sikerhez és az olimpiai dicsőséghez vezető útjuk igaz története lenyűgöző. Az írás zseniális. Ezek a fiúk nem csak a vízen, de az életben is "egy csónakban" eveztek. Szegény sorból, favágók, hajógyári munkások, farmerek családjából származtak. Sorra meg kellett küzdeniük az elképesztő fizikai és pszichés nehézségekkel, majd mindezek tetejébe külön csatát kellett vívniuk a sportágat hosszú ideje uraló keleti parti elitcsapatokkal, bankárok és szenátorok fiaival. Itt még nem állt a sport mögött egyetlen menő sportszergyártó, neves ruhamárka sem. Érezhetően egészen más értékrend szerint éltek az emberek. A szegénység és küzdelem mindennapos, tapintható, mellette a nyomorúságos körülmények, az időjárás, gazdasági nehézségek, ravasz ellenfelek, no és az alattomos nácik állnak a fiúk útjában. A könyv egyszerre ragadja meg a vágyott siker izgalmát, elmeséli a személyes és fizikai küzdelmek történetét, amelyek szükségesek ahhoz, hogy felépüljön a majdani olimpiai aranyérmes csapat.
A szerző nagyívű története egy pillanatra sem veszít lendületéből. Kifejezetten tetszett a párhuzamba állított történelmi események sora. Brown elmond nekünk sok érdekes, valós dolgot a Harmadik Birodalomról és Leni Reifenstahl - Hitler kapcsolatról, a propagandagépezet működéséről, ami jelenleg is aktuális lehet sajnos. Megismerjük az 1936 -os olimpiának a hátterét. "Hitler eredetileg egyáltalán nem akarta megrendezni az olimpiát." A zsidók üldözése, az olimpiára való felkészüléssel, ami mind testileg-lelkileg megviseli a fiúkat, de a közös cél, akarat diadalmaskodik. Nem mellékesen az útiköltségüket is szinte szó szerint összekalapozták, hogy eljussanak a náci Németországba.
A Washingtoni Egyetem 1936-os nyolcpárevezős olimpiai csapata nem csak sporttörténelmet írt. Először is legyőzték önmagukat, egységes csapattá tudtak válni, hogy megmutassák a világnak, tudásukat, erejüket. A valós és sokszor már-már hihetetlen történet lényege, hogy a reményt a legnehezebb időkben sem szabad feladni. A berlini baljóslatú légkör képei végig valósak, döbbenetesek. Történelem, sport, emberi kitartás, az időjárás adja a feszültséget. Az utolsó 80 oldal igazi cliffhanger. A sikerre való törekvésről és a csapatmunka diadaláról olvashatunk. Nem csak sportrajongóknak ajánlott. Maga a verseny és az utána következő események sora elképesztő, szívet melengetően euforikus. Daniel James Brown nemcsak az 1936 -os olimpián versenyző Washingtoni Egyetem evezőseinek szívét és lelkét ragadta meg, hanem a történelem korszakát is kiválóan idézte meg. Daniel James Brown aprólékos és kimerítő kutatásokat végzett, és az itt bemutatott események valósak. Számtalan eredeti fekete-fehér fotó is található a regényben. Olvasmányos, jól megírt és informatív történet. Erre tudom mondani, ezt bizony kár lenne kihagyni. Igaz 5 éve jelent meg idehaza a regény, boltban már valószínűleg nincs, de antikváriumban, könyvtárban beszerezhető. Érdekes és tartalmas olvasmány. Illés Róbert kiváló fordítását olvasni élmény volt.
Szia Gábor! Nem olvastam ezt a könyvet, de ezek után biztosan nem hagyom ki az életemből! Már maga az igaz történet, amelyről ír, lenyűgöző, éppen a valódisága hagy mély nyomot az emberben! Ha másért nem, ezért megéri megismerni egészében.. A szavak amikkel ajánlod, ellenállhatatlanná teszik.. „Lesett az állad”, ezt olvasnom kell! A manapság divatos önsegítő könyvek között valószínűleg toronymagasan megállná a helyét! Kitartásból, barátságból, önmagunk leküzdéséből, és a remények valóra válásából, amennyiben küzdelem van a háttérben. Kedves dicséretekkel írtad meg a szerző háttérkutatásának, és írói lendületének erejét, méltón adózva a tehetségének, és a fordító munkájának is! A lelkesedésedtől is meghatódtam, alig várom, hogy átéljem ezt az igaz mesét, amely az emberiség egyik legnagyobb traumájának árnyékában kelt életre.. Tanulhatunk belőle mindannyian! Köszönöm az ajánlást!
VálaszTörlés