Kleopátra

Benkő László: Ízisz istennő leánya
(Kleopátra 1.)



                                         

Amikor általános iskola ötödik osztályában először elkezdtem történelmet tanulni, egyértelműen az ókori Egyiptom ragadott magával. Az ókori történelmet megelevenítő regényt nagy várakozással vettem kezembe. Benkő László etalon a hazai történelmi regényírók között, a magyar történelem egyik kiváló krónikása. Nagy öröm ez a Kleopátráról szóló regény, amivel a világtörténelem felé nyitott a szerző. Az öröm tényét emeli, hogy sok év után végre kikerült az asztalfiókból és megjelenhetett a regény.

   

Kleopátra neve és legendája közismert, a Nílus királynőjének is emlegetik, gyakran a világ legszebb asszonya jelző is a neve mellé kerül. Kivételes szépségéhez céltudatos rátermettség, tudományokban is jártas személyiség társult. Alexandriában állt a világ leghatalmasabb könyvtára, és a királyi udvarban híres tudósok oktatták, nevelték a lánykát. VII. Kleopátra az ókori Egyiptom utolsó és egyik legismertebb uralkodója volt. Alakja köré számos hiedelem szövődött, amihez a népszerű hollywoodi film Elizabeth Taylor főszereplésével is hozzátett, de ez így kerek. 

Az évszázadok során időben Alexandriában járunk, Kr. előtti első században. Benkő László regényéből megismerjük a gyerekkorát, neveltetését, kivételes alakját. Megtudjuk hogyan lett kiváló diplomata, jó hadvezér és erőskezű uralkodó a valóban csinos szépségből. Kleopátra isteni származása miatt is egyéniség volt, tökéletesen felkészült az uralkodásra, amikor 17 évesen Egyiptom trónjára lépett. Ekkor már számos nyelven beszélt. Hatalomra kerülését belviszály, ármány és lázadások sora, a trónért folyó harcok kísérték. Erről is olvashatunk, hiszen apja nem volt különösebben jó uralkodó, inkább a mulatozásokat, részeg tivornyákat részesítette előnybe. Testvéri párharcok színesítik ezt a részt. Kleopátra hatalomra kerülve sorra bizonyította, hogy méltó párja a dörzsölt római politikusoknak is. Erre az uralkodásra, királynői tervekre Róma fenyegető árnyéka vetült. 

       

Uralkodása jól szemlélteti, hogy mi is történhetett akkoriban, mennyire nyomasztó volt Róma hatalmának árnyéka Egyiptomra, miért is volt fontos megszerezni Alexandriát Caesarnak. Ez a politikai párharc leredukálódik férfi és nő kapcsolatára. Kleopátra ravasz nő, szívén viseli az országa sorsát, királynő akar maradni mindenáron. Ehhez beveti nőiessége minden báját, amivel könnyedén leveszi az idősödő Caesart a lábáról. Miközben dübörög a történelem és az események felkavarják a Nílus völgyét, a lelkekben és testekben az élet és a vágy lüktet. Az elnyúló római látogatás, tárgyalás eredménye pedig egy kisfiú, Cesarion megszületése. Ebben komoly szerepet játszott a politikai számítás is az ifjú királynő részéről. A későbbiekben ez azonban nem várt módon csak bonyolítja az eseményeket.


Addig azonban Alexandria forrong, Róma hatalma a kereskedelmi (tengeri) útra és a terményekre tart igényt. Akié Alexandria, azé a kereskedelmi felügyelet ezen az útvonalon Indiáig. Caesar és Pompeius kétféle módon gondolkodtak, nem egy irányba húzták Róma szekerét. Nem is játszottak tiszta lapokkal ők sem, de ez nem meglepő. A történet három részben kel életre, amit a tudós Timaiosz visszaemlékezései szakítanak meg. Ezekből a gondolatokból kibomlik a háttér, a karakterek belső motivációja. Benkő László nemcsak történelmi regényíró, hanem remek író is. A történet és a szereplők élnek és változnak, mindnek saját motivációja és célja van. Személyes történetük rezonál a mai kor emberének sorsára. A regény gerincét megtörtént események adják, nagy erőssége többek között a zseniális karakterábrázolás.

Rómába visszatérve Julius Caesar magával viszi Kleopátrát és egyetlen fiát. Az itt eltöltött két év eseményeit Kr. e. 44. március idusán Caesar meggyilkolása zárja le. Kleopátra számára ez érzékeny csapást jelentett, sietve visszatér Alexandriába. A másik leendő híres szerető is feltűnik már a képben, megjelenik Antonius. A belső harcok ismét fellángolnak, hiszen a nép boszorkánynak, Róma szajhájának véli Kleopátrát. Hatalmát meg kell szilárdítania, saját és fia élete veszélybe forog. A történetben akad még egy erős karakter, aki meghatározó Kleopátra sorsában. Az Íjász valóban, mint az árnyék követi és védelmezi a regényben a királynőt. Az ő különös, erotikától sem mentes kapcsolatuk végig izgalmas színfoltja a cselekménynek. Az ősi birodalom sorsa még nem dőlt el, a politikai játszmák folytatódnak. Élmény volt ez az ókori utazás, öröm volt olvasni a regényt. Benkő László írói tehetsége és tudása ismét lenyűgözött. Megismerhetjük az akkori szokásokat, az életüket meghatározó babonákat, hagyományokat. Bizakodva várom a folytatást, talán még idén a boltokba kerül a második rész.

A könyvet ITT tudod megrendelni kedvezménnyel a kiadótól.

   

Benkő László:

(Szombathely, 1952. március 13.) író. A Magyar Írószövetség tagja.

2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (Honfoglalás, kalandozások kora - Viharlovasok, és a Tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat három kötetének. Nevéhez fűződik a Honfoglalás trilógia és a Viharlovasok pentatológia, vagy a Szent László életét bemutató trilógia. Megírta Kinizsi életét, A pozsonyi csata eseményeit, Mátyás király korszakát a történelmet kedvelő olvasóknak.


Lazi, Szeged, 2021
462 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632674032