-Örménykút!-
"Örménykút hallgatag, ennek megfelelően titkai vannak."
Kivételesen kezdjem most a könyvajánlót egy kis földrajzi helymeghatározással. Örménykút neve bizonyára lesz, akiknek nem, vagy kevéssé ismert. A Békés megye északi részén található kistelepülés alig 400 főt számlál. A 44-es számú főúttól mindössze néhány kilométerre, Hunya, Kardos, Kondoros, Gyomaendrőd, Csabacsüd és Szarvas települések által határolt részen található. Így már biztosan el tudja helyezni az olvasó a képzeletbeli országtérképen a községet. ITT további részletek, képek.
Adamik Zsolt életképei bemutatják és szemléletesen, humorral ábrázolják az ott élők mindennapjait. Ezekben a megelevenedő pillanatképekben benne van az élet sava, borsa, apró öröme, de fájdalma is.
Az egyszerű vidéki idill bizony kedvcsináló. Kiszakadni a mindennapok taposómalmából, ez valahol a nyugalom és béke szigete lehet ott Békésben. Valódi stresszoldó ez: jó levegő, a természet közelsége, az emberek itt valóban ismerik egymást, a rokonságot, le - és felmenőket egyaránt. Ahol talán még wifi sincs, csak elképzelhetetlen hangulatot árasztó történetek folyama. Azokat a békés mindennapok történéseit mutatja be az 52 rövid tárcában a szerző, amiről leginkább csak hallomásból vagy a régiek elbeszéléseiből ismerhetünk. Igen, ott is van élet, Örménykúton is laknak, élnek, születnek és halnak emberek. Van lakodalom, majális, falunap, van kerti budi, van itt minden, ami színes és szagos, mozgalmas élet. Örménykúton bizony még vannak csapatostul fecskék, gólyák is. Akad néhány helytörténeti nevezetesség. Erről a Végszóban olvashatunk bővebben, vagy a lakosok nemzetiségi hovatartozásáról, a községet érintő változásokról. Így az önállósodásról is, hiszen Szarvas csak szeretne Örménykút lenni. Tavasz és izzó nyár, barátságos ősz vagy kemény tél váltakozik erre is. Van iskola, van kocsma és vannak jellegzetes vidéki figurák. Itt még a gyerekek szabadon biciklizhetnek, hiszen forgalom alig van. Nyáron járhatnak törpeharcsázni, focizni, vagy ehetik a nagymamák főzőtudománya által kreált finomságokat. Élvezetes útinapló ez, örülök, hogy a kezembe került.
Adamik Zsolt szívmelengető történetei nagyszerűen hozzák a vidéki Magyarország képeit, hangulatát, jellemzőit. Betekintést kapunk a vidéki élet mindennapjaiba, megelevenednek szokások, hagyományok. Utánozhatatlan és sajátos, egyszerűen csak mesél. Röviden, szeretettel kelti életre ezeket a mindennapi kis történéseket, élethelyzeteket, rajzolja meg szereplőit. Egyedi módon szellemes, és rendkívül szórakoztató. Az életképek után Vas Ágnes csodás rajzait találjuk, ami egyedi bájt, hangulatot ad a kötetnek. Ezek a grafikák tökéletesen passzolnak, erősítik ezeket az apró életmeséket. A kötet minden egyes lapján érződik, hogy olyan valaki írta, aki közelről ismeri ezt a világot, részese annak. Így nem csak vicces, de hiteles az egész. Néhol még ismerős is volt, mégis egy új felfedezést adott a kötet.
A gördülékeny cselekmény az olvasót elviszi ebbe a közegbe, és olvasás közben már legszívesebben pakolna, menne oda. Eredeti és egyéni, szókimondó és lírai a közösség megelevenedő világa. Ízek és illatok keverednek, a valósággal. A családi epizódok mellett picit megvillantja a történelem fájó valóságát is. Kedveltem és sajnáltam rövidségét, olvastam volna még. A napi pillanatképek jellegzetes szereplői közül kiemelkedtek a gyerekek, a kocsma törzsvendégei vagy a nagyik is éppen olyan fontosak és meghatározóak ebben a közegben. Egy sajnos mára már múlóban lévő világ képeiről, szereplőiről olvashattam eredeti hangvételben. Hús-vér emberek realisztikus valósága ez a viharsarokból.
ITT tudod a könyvet kedvezménnyel beszerezni!
Digitális Kalamáris, Szarvas, 2020
120 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155431302 · Illusztrálta: Vas Ágnes
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése