2021. április 26., hétfő

Rézi a páczban

Cserna-Szabó András: Rézi a páczban




                                             


„Hasában él a nemzet.”


Aki ismeri Cserna-Szabó András eddigi munkásságát, nem igazán lepődik meg azon, hogy ismét egy irodalmi igényű kalandozásra viszi az olvasót a gasztronómia birodalmába. Írók és ételek a kockás abrosz mellett. Erre a kötetre is az írótól megszokott precíz kutatómunka jellemző.

Ismerhetjük már milyen Ede a levesben vagy a Pacal történelmi hátterét is megírta, számtalan recepttel kiegészítve. A Rézi a páczban egy újabb hasznos érdekesség a téma iránt érdeklődőknek. Szórakoztatva visz a magyar konyha mélyére, komoly történelmi kitekintést adva több népszerű étel eredetéről, készítésének hagyományairól. Az ételek és az irodalom kapcsolata rengeteg színes infóval megtűzdelve kerül elénk. A szépirodalmi kitekintés közismert írók, művészek viszonyáról mesél, a gasztronómia fontosságáról és helyéről az irodalomban. Lírai esszéket olvashatunk erről. Beléphetünk a hetvenes évek Mátyás-pincéjébe, megismerjük a Four Seasons sikerének titkát is.

A történetek, anekdoták szereplői között találjuk számtalan jelentős írónkat, költőnket. Olvashatunk vicces esetekről Krúdy, Mikszáth, Karinthy, Jókai vagy Tömörkény, Krasznahorkai, P. Howard életéből. Tetszett, hogy a külföldi vonal is megjelenik: Epikurosz, Hrabal, Agatha Christie konyhaművészethez fűződő eseteit emelném ki. Agatha néni híres nyomozójának, Poirotnak finomságok iránti vonzalma ismeretes, és nem csak a kihagyhatatlan angol karácsonyi pudingra gondolok. Így egybeszedve igazán érdekes epizód volt ez a fejezet.


"Olyan ez a paprikás krumpli, mint az, aki főzte: egyszerű, szelíd és tisztességes – szíve van."

                                       
Ahogyan az egyszerű paprikás krumpli is mennyire másképpen jelenik meg egy Tömörkény novellában, mint Krasznahorkai regényében. Ahány ház, annyi szokás és hagyomány az étkek elkészítésében. Abban egyetértettem én is, hogy az agyonpaprikázás magyaros sajátosság. Az is a magyar konyha jellemzője, hogy pörkölt bármiből lehet.

Valós és régi, talán örökre eldönthetetlen vita, hogy a szegedi avagy a bajai halászlé a finomabb? Nem csak az alaplén múlik. Az elkészítés és felhasznált alapanyagok tekintetében bizonyosan van különbség, de mindkettő finom. Ha idevesszük a balatoni halászlét is, valóban eldönthetetlen a kérdés, ahogyan a hekkről írtak is meghökkentően érdekesek.

"A filmszínházban pattogatott kukoricát illik fogyasztani, a focimeccsen szotyit, másnaposan korhelylevest, a Balatonon meg hekket."



Izgalmas és alapos volt a sólet történelméről és alapanyagairól írt rész is. Ez is komoly konyhatörténeti háttér lett. Ez a rész volt az egyik kedvencem. A történelmi kitekintéseket Cserna-Szabó ügyesen humorral is fűszerezi. Ráskai Szabolcs grafikái pedig adnak egy korhű hangulatot a kötethez. 

A káposzta lehet töltött vagy rakott, kolozsvári avagy székely, ne tán csak húsos. Ám hogy mitől és hogyan válik azzá, ez megint egy sarkalatosan meghatározó, fontos kérdés a konyhában. Az elkészítésről és felhasznált alapanyagokról már nem is beszélve. Hol van ma már kemence? Habarjuk vagy ne habarjuk? Mivel és hogyan sűrítsünk? Számos fontos konyhatörténeti pillanat megidéződik még a kötetben. Meglepő volt a Puszta koktél eredetének háttere, amit érdekes módon Mick Jaggernek köszönhetünk.

"Valljuk be, az irodalmi kávéház, mint olyan, a múlté. Vannak kávéházak és van irodalom is, de e kettőnek már nem sok köze egymáshoz."

Déryné, Hamvas történetei mellett még tartalmas volt olvasni Kövi Pál elképesztő karrierjéről New Yorkban. Ahogyan az erdélyi konyha ízei is egyediek, úgy Kövi szakácskönyve is az lett, pedig talán sokan nem is tudják ki is volt ő. Kövi kutatómunkája és amerikai sikere meghatározó alap lett a gasztronómia világában. Ahogyan az is kiderül, fontos a jó alapanyag és a felhasznált fűszerek mellett a hozzáértés, kell türelem is a főzéshez. Természetesen a francia konyha sem maradhat ki, Dumas komoly érdeklődő  elkötelezettségéről is olvashatunk. 

Rézi néni és Szeged kapcsolata jó végszó. Hirtelenjében, hogy ki is volt Rézi néni és az ő elhíresült szakácskönyve hogyan íródott arra négy változat is előkerült a tarsolyból. Rézi néni mint védjegy, igazi fogalom volt akkoriban. A (szakács) könyvkiadás rejtelmeiből is kapunk ízelítőt. Érezhetően végig alapos a háttér. Élménydús olvasás vár minden érdeklődőre, de ha teheti ne üres gyomorral vegye kézbe a kötetet.

Tetszett, hogy gasztrotörténetileg jó pár dolgot helyretett, az egyes ételek háttere mellett a politika is megjelenik picit elszórtan. Ez valóban kikerülhetetlen, mint tapasztaljuk olvasás közben. Többek között az olasz vezér és a róla elnevezett leves is felbukkan. A gyomorbajos duce és a tészta iránti elkötelezett gyűlölete váratlan. Ez főleg meglepő volt, hiszen az olasz közismerten spagetti-fan.
Cserna-Szabó András könyve nem csak hasznos és érdekes, de szórakoztató is. Konyhanyelven szólva: zamatos és élvezetes könyvecske.

ITT rendelhető a könyv kedvezménnyel.

  
Cserna-Szabó András: 1974-ben született Szentesen

József Attila-, Mészöly Miklós- és Artisjus-díjas író. A szerző egyébként 1998-2001 között a Magyar Konyha gasztronómiai folyóirat főmunkatársaként dolgozott. Értő elhívatottsága és lecsója is közismert irodalmi berkekben.


Helikon, Budapest, 2021
226 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634793724

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése