2018. július 15., vasárnap

Titokzatos folyó

Dennis Lehane: Titokzatos folyó





                                                     












Olvasmányaim jelentős részét a krimik alkotják. Mégis most azt érzem, hogy ez a könyv az utóbbi években olvasott krimik egyik legjobbja. Pedig nem is újdonság, hiszen Dennis Lehane Titokzatos folyó című csodája eredetileg 2001-ben jelent meg Amerikában, majd 2004-ben idehaza az Agave Könyvek jóvoltából. Közben pedig 2003-ban elkészült a könyv filmváltozata, amit nem más mint Clint Eastwood rendezett. A felejthetetlen film több Oscar-díjat begyűjtött, Sean Penn és Tim Robbins kiváló alakítása még az Amerikai Filmakadémia tagjait sem hagyta hidegen.



Akkoriban láttam a filmet, ezért sem volt sietős a könyv elolvasása. Így most olvasás után azt kell mondjam, önmagában valóban kiváló filmalkotás a Titokzatos folyó, de az alapjául szolgáló könyvet nem tudja felülmúlni. Tehát a könyv kontra film párbajból most is a könyv nyerőbb. Ritkán esik meg, hogy száz oldal után érzem, kedvenc lesz egy könyv. Itt most ez megtörtént. Az ilyen könyvekért, történetekért volt érdemes megtanulni olvasni.


Teljesen magával ragadott ez a komor történet. Ilyen egy jó krimi, ami egyben emberi sorosok, vagy családregény is lehet. Erős, lélektani drámák folyamata, izgalmas és remek a történet felépítése, kidolgozott karakterek jellemzik. Még a mellék figurák is nagyon jól árnyaltak, kifejezőek. Egyik kedvencem Dave felesége, Celeste volt, a másik a két Harris fiú anyja, Esther. Ő alig néhány villanásra tűnik fel, mégis nyomot hagy a figyelmes olvasóban, ahogy Jimmy felesége is jelentős szereplő. Lehane jól ír, jók a lélekrajzok, megjelennek az érzelmek, teret kap a szereplőknél a motiváció és a karma, a sorsuk mozgatója. Mindegyikük helyzetébe könnyen beleéltem magam, átéreztem, amit ők, láttam, amit ők láttak, tudtam mit miért tesznek. Dave meghasonlott elméje elképesztően hatásos leírásokban jelenik meg. Belső lelki vívódásai már hosszú évek óta fokozatosan birtokba veszik a férfi elméjét. Persze, ez nem is csoda, amin átment gyerekkorában.





És igen, innen indul a történet, ez adja az alapot. Egy régi eset, amikor Sean Devine, Jimmy Marcus és Dave Boyle barátok voltak. Együtt lógtak Boston egyik munkásnegyedében. Semmi különös nem történt velük, amíg nem jött egy almaillatú autó, amibe Dave beszállt... és ezzel a traumával mindhármunk élete megváltozott. Valami nagy szörnyűség lappang a háttérben, ami véget vetett barátságuknak, és ami a fiú sorsát egy életre meghatározta. Huszonöt évvel később ismét egymást keresztezi a fiúk sorsa. Egy rejtélyes gyilkosság történik a városkában. Az áldozat Jimmy alig tizenkilenc éves lánya. Megkezdődik a versenyfutás az idővel. Jimmy vérbosszút akar, ami egyre jobban felpörgeti az eseményeket. A drámai vég elkerülhetetlen, hiába akar rendet tenni Sean Devine a törvény eszközeivel. Ugyanis a gyerekkori barát nyomoz az ügyben, aminek gyanúsítottja Dave lesz.


Minden összefügg mindennel, semmi nem történik ok nélkül. Minden betű a helyén van. A múlt sötét árnyai a jelent árnyékolják be. Mindenkinek van mit rejtegetnie, küzd a saját démonaival. Igazi arcát, valós lelkét még önmaga elől is rejtegetik a szereplők. Jimmy a bűnözőből lett mintapolgár igyekszik lenni. Családja, lányai szeretete tartja sikerrel ezen az úton. Azonban most nem tudja megtagadni önmagát. Érthetően. A vég elkerülhetetlenül közeleg sötét felhőt fest a három barát fölé.

Ilyenkor érzem mennyire fontos a jó fordító, aki tökéletesen adja vissza az eseményeket, a hangulatot a történet atmoszféráját. Pszichothriller a javából! Zseniális, fordulatos, megrázó a három gyerekkori jó barát sorsa. A háttér részletgazdag: az apa-lánya közti kapcsolat, a családi összetartás a temetés szervezése, vagy a fiúk egymáshoz való viszonya, gondolkodásuk sok apró és lényeges momentummal gazdagítja az eseményeket. Le a kalappal Lehane előtt!



A történet az emberi kapcsolatok felszínességéről, az elhallgatások következményeiről, a barátság erejéről mesél. Valójában megdöbbentő és elgondolkoztató ahogyan ezeket megcsúfolják a szereplők. A miértek pedig ismerősek az olvasónak. A félresiklott életek, elvesztett szerelmek, gyermekkori álmok, a magány okozta megkeseredettség labirintusába bolyonganak szereplőink. Rég olvastam ennyire nyomasztó, emberi drámákkal megtűzdelt krimit, Az események végig fogva tartottak, nem volt üresjárat. Dave története különösen megviselt. Ez az a fajta regény, amit néha le kell tenni és venni egy nagy levegőt. Olyan, amit meg kell emészteni, napok múlva is ott vannak a szereplők és agyal az ember. A végén nincs igazi feloldozás, itt mindenki hibás valamelyest. A film minden lényegeset elmondott a történetről, talán az egyik legtökéletesebb feldolgozás, amit eddig láttam.

Olvassátok el, aztán majd egyszer nézzétek meg a remek alakítások miatt is kiemelkedő filmet.

A könyv ITT megvásárolható  a kiadótól!



képek a filmből!


                                                                                 

Dennis Lehane: 
amerikai író (Boston, 1965. augusztus 4.-)

Bostonban nevelkedett, ma is ott él, regényeinek többsége is Dorchestrer környékén játszódik. Szülei Írországból emigráltak. Öt testvér közül ő a legfiatalabb.

Első regényét még egyetemi évei alatt írta saját szórakoztatására: az Egy pohárral a háború előtt 1994-ben jelent meg, főszerepben Angie Gennaro és Patrick Kenzie magándetektívekkel, és később sorozattá nőtte ki magát.

Neki köszönhetjük a Viharsziget-et, amiből szintén készült egy remek film. Ben Affleck két másik könyvét vitte filmre: a Hideg nyomont és Az éjszaka törvényét.



Agave Könyvek, Budapest, 2018
368 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634191667 · Fordította: Pék Zoltán

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése