2018. június 12., kedd

Megátkozottak

Csikász Lajos: Megátkozottak 
Az Árpádok alkonya





                                                                                   











Nagyon nagyon vártam ezt a könyvet! Csikász Lajos ismét lenyűgözött az utóbbi idők legjobb történelmi sorozata elé kerekített regényével.

Az Anjou lobogók alatt című színvonalas sorozat az egyik kedvencem a szerzőtől. Ahogy a sikeres filmek esetében itt is elkészült egy előzménytörténet, ami önálló kötetként is olvasható. Az Ezüst sávok, arany liliomokból megismert Ócsárd nembeli Imre édesapja, András családjának szomorú sorosa is megelevenedik a történelmi előzményekkel.




A fordulatokban gazdag történet a szomorú sorsú IV. László életét és uralkodását eleveníti fel, meséli el halálának lehetséges okait. Nem véletlen kapta a Kun László ragadványnevet a tízévesen királlyá lett ifjú. Történelmi ismereteimet felfrissítve már a gyerekkora sem volt zökkenőmentes. A felügyelettel trónra került és jó ideig bábkirályként "uralkodó" László talán nem véletlen élte a szabadabb életet, került a kunok bűvöletébe. Ifjú sihederként tehetetlen bábként vergődött a királyság báróinak hatalmában, fontosabbak voltak kun szeretői. Kibújva a felelősségek alól, nem érzezte a királysággal járó dönések súlyát, annak eredményét felmérni is képtelen volt. Így anyjára az özvegy királynéra és az ország nagyuraira hagyta a döntéseket.

Kiszámíthatatlan viselkedésével nem kevés gondot okozott. Persze a hatalomból Erzsébet is szívesen részesült, aki mégis úgy gondolta jó ötlet egy rokont a fia mellé állítani tanácsadónak. Ez a kiválasztott rokon lett Arbuz a regény másik főszereplője. Ezzel a kígyót (farkast) melenget elve igazolódik, de erről később. Arbuz ritka aljas, köpönyegforgató, álnok figura.

Kiváló jellemrajzokat kapunk, sodró párbeszédekkel, humorral, lírai szépségű leírásokkal.
Már a nyitó bekezdés megfogja az olvasót: látványos a vörös sugarakkal kelő nap, a nyári hajnal megjelenítése szépirodalmi szintú szöveg, ami végig jellemző a regényre. Jó volt olvasni, a történet az egyszerűségével, olvasmányos és lendületes tempójával, jó felépítésével mindent visz. Tartalmas és szórakoztató, elgondolkodtató regény. A szereplők élnek, valódi hús-vér alakok: szeretnek, gyűlölnek, szenvednek és vágyakoznak, aljas módon ármánykodnak. A regény eseményeit egy titkos szerelmi szál is színesít.


A harcok leírásai most is igen szemléletesek lettek, azonban ennek helye van a történetben. A lecsapó kardok, szablyák és a dübörgő lovak nyomában arat a halál. A belső árulás elképesztő eredményt hoz. Az igazi gonosztevővé lett, aljas áruló Vönöcki Sándor is színre lép. Tevékenységét vér és könnyek kísérik. Sűrű és komoly, fajsúlyos a regény. Egyenletesen jó stílusban ír Csikász Lajos, élmény olvasni. Ez MINDEN regényére jellemző, ami nem kis teljesítmény. Egyszerűen a helyén van minden, jó arányban keveredik a valóság és az írói fantázia. Megkapóan szép leírásai, ízes nyelvezete és humora pedig tökéletesen oldja a komor képeket.

A hatalmi játszmák további szereplői a bárók mellett Lodomér érsek. Az egyház befolyásáa nem meglepő. A regény egyik fontos jelenete a kiátkozott király "megtérése" az egyházhoz. A későbbiekben Lodomér érsek sem vetette el a gondolatot, hogy ideje lenne uralkodót cserélni...


Valóban megdöbbentő, hogy László később ráébredt hatalmára, házassága és a trón biztonságára, ami az ország sorsát is befolyásolta. Erre édesanyja, Erzsébet halála döbbentette rá. Jól látta, mérte fel tetteinek súlyát, László jellemfejlődése jól megrajzolt. Sajnos egy"bábkirálynak" a bárók és a kunok is nagyobb hasznát vették volna. Terveit már nem tudta megvalósítani. A jobb sorsra érdemes IV. Kun Lászlót alig 28 évesen érte utol a halál. Ez aljas módon kitervelt és véghezvitt volt. Igen, a cselszövők megbűnhődnek, Ármány és árulás után vérgőzös a bosszú.
A trón betöltésének problémája újabb nehézségeket jelentett a Magyar Királyság számára. Az egyéni érdekek, a végtelen önzés, a széthúzás nem újdonság. A záró monológ drámai hatással bír. A feltett kérdés a mai napig aktuális. Sajnos, teszem hozzá, alig van lényegi változás.



Csikász Lajos úgy mesél, hogy nem csak leköti és megragadja az olvasó képzeletét, de az adott kor szokásait, embereit, történéseit is biztos kézzel rajzolja meg, alapos ismereteket is nyújt. Csak ajánlani tudom ezt a kiváló előzményt és magát a sorozatot. Igényesen szórakoztat, miközben a történetben jó elmerülni. Kifejezetten ajánlom a szerzó utószavait, ez esetben is érdemes elolvasni.

Lehetetlen szó nélkül elmenni a szépséges és kifejező borítók mellett. Ez is a sorozat védjegye. Igényesek, jól adják vissza a regények hangulatát. Csikász Katalin most is szemet gyönyörködtetően szépet alkotott a regényhez. A megtépett, vérrel pettyezett lobogó a kardok sűrűjében, színeiben is hozza a hangulatot. Egy újabb remek darab a Csikász-műhelyől. Csodás, őszintén gratulálok!
...és nagyon várom a Rákóczi 2-t!

A sorozat részei: Ezüst sávok, arany liliomok, Diadalmas liliomok, Éjszín liliomok, Haragvó liliomok.


 A Megátkozottak vagy a liliomok további részei és minden Csikász Lajos eddigi regény a kiadótól nagy kedvezménnyel IDE kattintva rendelhető!!

A regény fülszövege:

Az Ezüst sávok, arany liliomokból ismert Ócsárd nembeli András és Letenyei Zsigmond még IV. László királyi testőrségének fiatal száznagyai, akik az árulások és intrikák közepette is hűségesen szolgálják a királyt, ám egy ifjú nemes, Vönöcki Sándor Budára érkezése tragikus fordulatot eredményez mind az ő életükben, mind az ország sorsában.

Csikász Lajos új regénye az eddigieknél árnyaltabb képet ad az 1286–1290-es évek Magyarországáról, és önállóan olvasható előzménytörténete a szerző Anjou-lobogók alatt című sorozatának. Az olvasó nem csak a Kun László királyságát feszítő ellentétekről és viszályokról tájékozódhat, de elmerülhet a „liliomos” kötetek szereplőinek előéletében és megértheti azokat az ellentéteket, amelyek mintegy másfél évtizeddel ezen regény eseményei után meghatározzák a cselekedeteiket.



Csikász Lajos: 1964. 03. 08. Kunszentmárton

földrajz-történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen, jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának munkatársa. Több mint húsz éve ír, 1999-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat. Szegeden él feleségével és két fiúgyermekével.









Gold Book, Debrecen, 2018
376 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634264750

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése