2018. június 25., hétfő

Egymás ellen

Fredrik Backman: Egymás ellen








                                                                                       




"Mi kell ahhoz, hogy jó szülők legyünk ? Nem sok. Csak minden. Minden."



Björnstadban semmi nem változott, pattanásig feszült, izzik, forr a hangulat, amit az első könyvben bemutatott dráma okozott. Talán még sötétebb is ez a regény, erősebb a folytatás. A karakterek remek ábrázolása, azok alaposabb megismerése újabb adalékokkal bővül. Tetszett, ahogy az apró puzzle-darabokból kikerekedik a regény cselekménye. A szerző csodálatos költői nyelvet használ, líra és dráma feszült elegye a történet. Természetesen humor is akad, élvezhetjük Fredrik Backman keserédes, kedvesen fanyar humorát. A könyv története rendkívül megható, elgondolkodtató. Hihetetlen pontos társadalmi képet ad. Elfogadás, gyűlölet és hatalom keveredik a kamaszok érzelmeivel.



Az első rész női főhőse, Maya tovább küszködik a szorongással, a megélt traumát igyekszik feldolgozni. Ő az áldozat, mégis sokak szemében inkább bűnös. Nem csoda, hogy legjobb barátjával Ana-val egy rejtett szigeten töltik a nyár nagy részét, megteremtve saját kis zárt világukat. A problémák elől azonban nem lehet csak ideig-óráig elmenekülni. Közben a szülei házassága fokozatosan a szétesés szélére kerül. Érzékletesen ábrázolja a férfi-nő kapcsolatot a szerző, az apró, kudarcra ítélt próbálkozásokat, az eltávolodás, a szakítás folyamatát.

A regényben új arcok is megjelennek a már kedvelt szereplők mellett. A csapat új edzője, aki eléggé sok indulatot mozgat, egy kis friss levegőt ad az egésznek. Egy idegen a városban, aki nem akarja követni az íratlan szabályokat, és nem csak vegetáriánus, és nem iszik kávét vagy alkoholt, ráadásul még nő. Ez a kombináció váratlanul sok egy kicsit a férfiak világának. Az az információ, hogy bátran áll egy vesztes csapat élére és mindent megtesz az egység és a siker megteremtésére, szinte mellékes. Hiszen nem "egymás ellen" kellene harcolni, együtt kéne a közös célért küzdeni, megtenni mindent.


A helyi politikus is feltűnik és színezi az eseményeket, a háttérből befolyásolja a legtöbb dolgot.  Nem volt túl szimpatikus karakter mesterkedéseivel. Másrészről ez a történet lehet egy mai modern saga, ahol minden mindennel összefügg. Az is, ami látszólag nem. A láncreakció elindul és kikerekedik a végére. A hatás nem marad el. Igazán kíváncsian várom, hogyan viszi tovább a szereplői sorsát Backman, merre kanyarodik a történet. Nem csupán a két kisváros és az ott élők sorsa elevenedik meg. A tét több, mint a bikák és medvék jeges összecsapása, ki nyeri az idény. Björnstad és a szomszédos Hed közötti versengés ez, ahol dühödten harcolnak a pénzért, a hatalomért, a túlélésért. Ugyanakkor az egyik fiatal játékos legbensőbb titka is kiderül, ezzel végképp elszabadulnak az indulatok. Az elfogadásról csak beszélünk, ezt még gyakorolnunk kell...

Azt fogják mondani, hogy az erőszak kitört Björnstadba, de ez így nem igaz. Az erőszak már itt volt. Olyan dolgokról és kapcsolatokról beszélünk, amelyek összeomlanak, ahogy a gyűlölet és a kétségbeesés pusztító kölcsönhatásba lép az emberekben. Ezek az elfojtott indulatok valósággal felrobbannak, tüzet fognak a regényben.


Backman képes szemléletesen ábrázolni a képeivel társadalmunk pontos helyzetét. Ezek hatásai, a kapcsolatok bemutatásával a mindennapi kis emberi játszmák jelennek meg és teljesednek ki. Az összetartozás, elhívatottság, bánat és öröm, düh, szomorúság, halál, agresszió, és szerelem. Az emberi lelek minden rezdülését szemléletesen ábrázolja a történetben. Tetszett a gyakori nézőpontváltás, az események több szemszögből való bemutatása, ami ad egyfajta különös ízt az egésznek. Ezzel végig fenn tudta tartani az első oldalakon megteremtett feszültséget.


"Olyan egyszerű, hogy az emberek gyűlölik egymást, hogy érthetetlen, hogy bármi mást csinálunk. "



Erős és valós, kissé szomorú életmese ez a gyűlöletről, a barátságról, az elengedés fájdalmáról. Kamaszok útkeresése, a felnőttek világának megismerése, önbizalmuk és önmaguk helye a társadalomban. Talán a legszomorúbb, hogy a valóságban is biztos, hogy így működnek a dolgok, a sport csak egy keretet ad az egésznek. Fontos társadalmi kérdéseket vet fel Backman, más egyéb dolgok mellett: a kirekesztés, a közösség ereje, a szülői felelősség a történet magva, de rámutat a bűntudat problémájára is. Itt kifejezetten úgy gondolom, nem árt némi élet-tapasztalat a könyv cselekményéhez. Tetszett, ahogyan az eddig olvasott minden Backman-könyv. Mégis a többitől másabb, mélyebb volt ez a történet.


A regény kedvezménnyel a kiadótól ITT megrendelhető!





Fredrik Backman:


1981. június 2. (Stockholm)
Debütáló regénye, Az ember, akit Ovénak hívnak 2012 őszén jelent meg Svédországban, és még 30 országban aratott óriási sikert. Azóta a moziváltozata is elkészült 2015-ben.
Regényei a New York Times bestseller listájára is felkerültek. Ez a hatodik regénye








Animus, Budapest, 2018
416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633245774 · Fordította: Bándi Eszter









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése