Ország, város, fiú, lány

Háy János: Ország, város, fiú, lány
Útravaló




                                                                               










"A szocializmus olyan volt, hogy minden országban mást volt szabad csinálni, Magyarországon enni volt szabad."
( Ország, város, fiú, lány)






Mindig öröm, igazi élmény egy új Háy János kötet megjelenése. Az áprilisi könyvfesztiválra megjelent idei újdonság egy színes úti élménybeszámoló. Ezen valós utazások egy része az egyetemista évek alatt, majd 2004 és 2015 között történtek, saját élmények adják az alapot.
Sajátos a szemszög is, amit látott, és amiről mesél nekünk. Olyan egyéni észrevételek, meglátások, tapasztalatok gyűjteménye, ami különleges módon kalauzol el, mutat meg az olvasónak olyan nézőpontokat, amiért már érdemes olvasni ezeket az élménybeszámolókat. Nem a szokásos turistakalauz ez a kötet, nem a híres és ismert városokról, épületekről árul el már unalomig ismert információkat, hanem ezek mögé pillantva ad egy egészen sajátos képet. Rólunk, emberekről, utazókról. Akár a fényképező japán turistákról a Mona Lisa előtt, vagy a párizsiakról. Az egyik leghumorosabb történet ez az írás volt számomra a Tíz deka párizsi. Lerántja a leplet a franciákról
és leszámol a mítosszal is.



Háy János szeret utazni. Már ifjú bölcsészként hátizsákkal bejárta Lengyelországot, a "lengyel-magyar jó barát", mint tudjuk, ott a szocializmus is másabb volt tapasztalatai szerint. Szabadabbak voltak, nyíltabban mertek ellent mondani. Erős és jó írás az indító Szabadság teste. Miért is volt fontos fiatalon, hátizsákkal, autóstoppal, vonattal bejárni és ismerkedni Lengyelországgal. Majd később, már egzisztenciát teremtve, gyerekkel visszatérni oda jó húsz évvel később. Humorba ágyazott életképek, meglátások ezek.

A nagymamája az utazást hülyeségnek tartotta. Az az igazság,
én magam is szívesen utazom, ismerek és fedezek fel idegen országokat, városokat. Mégis valahogy ezen útiesszék olvasása után, mintha a nagyinak lenne igaza...

Szerencsére nem csupán a szerzővel megesett kalandok szórakoztató leírásait olvashatjuk, hanem egyben elgondolkodtató, néha megrendítő kirándulást tehetünk saját belső tájainkon. Az egyik -talán a legjobban gondolkodásra serkentő - írás különösen erős és adja magát. Már ez az egy miatt érdemes kézbe venni, elolvasni ezt a könyvet. A többi finom ráadás. Ez az írás az Adjátok vissza, de mit? címet viseli.


A bogyósgyümölcskertész fia nagy utat járt be, ezeken lehetünk útitársai. Az európai kutúra végig ott van az írásokban, még ha eleinte ezek keserű, pesszimista történetek is. különösen a volt baráti országokban történt kirándulásokra igaz ez. Mitől, miért
és miben mások az emberek gondolkodásban is keleten, mint nyugaton? Mitől érezzük zöldebbnek a szomszéd kertjét? Mitől van bennünk ez a nagy itt minden rossz érzés? A könyv első felében elég pesszimista a kép. A másik kedvencem ide tartozik: Orosz tél, magyar nyár, prágai tavasz. Az emlékmorzsákból megtudhatjuk azt is, miért tartoztatták le Háy Jánost Lengyelországban? Mit jelent magyarnak lenni idegen országokban. Mert magyarok mindenütt vannak a világban, találkozhatunk velük.

Később már humorral meghintett önirónikus emlékek kerülnek elő. Érdekes képeket láthatunk Háy szemével Indiáról, New Yorkról vagy Nápoly és London is úti cél volt. A német vendégmunkásokról írt történet is nagyon sommás lett. A jó módra való törekvés néha légüres teret eredményez. Elszakadni az otthontól, hagyományoktól szívet tépő tud lenni. Feladni önmagunkat a jobb élet reményében, elszakadni a családtól, barátoktól egy új élet alapjait lerakni mindig nehéz.


Utazni pedig jó, utazni érdemes. Kalandozzunk a fotelban ülve, olvasgatva, Háy János jó idegenvezető lesz ezen a kissé nosztalgikus utazáson. Azt is megmutatja, amit az útikönyvek nem tudnak. Mégis, volt egy olyan érzésem, hogy "kell egy új kötet idén is", illetve talán nem készült el az új regény. Így a fiókból előszedett, összegereblyézett írásokat rendezték egy kötetbe.
Kissé csalódott vagyok, de bízom abban, hogy egy valóban új, eredeti, hamisítatlan Háy-regény van készülőben. Amire érdemes türelemmel várni.


4/5



a könyv fülszövege:

Gyere velem, nézd meg, hogy merre járok, légy a kísérőm, állj mellém, s nézd azt, amit én látok. Amerika, London, Párizs, mondd, hogy nem vagyok normális, hisz te nem azt látod. Mondd azt, hogy nem, India nem olyan, Prága nem olyan, Nápoly és Moszkva nem olyan, azok az emberek, akik előttem vannak, nem olyanok, vagy egy kicsit mégis olyanok. Tényleg, most veszed észre, hogy olyanok. Magadat fedezed fel bennük. Vitatkozol velem és vitában állsz magaddal. Utazol velem és gondolkodsz, ahogy én is utazom és gondolkodom, hogy hol is vagyunk mi, és kik vagyunk mi, és kik azok, akik mások? Gyere velem, hozd magaddal az élményeidet, az emlékeidet, legyen ez egy közös út. Tedd a szemed a szemem mellé, a lábad a lábam mellé, legyél velem fáradt, és legyél velem együtt kíváncsi, hogy nézd, ez itt a világ. Örülj velem elmenni, és örülj visszajönni, dobd be ezt a könyvet a táskádba vagy az életedbe, tartsd magadnál, és ő sem hagy magadra.






Európa, Budapest, 2016
308 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634053811