Betyárkaland

Rozsnyai János: Betyárkaland 

                                                      




A Betyárkaland Rozsnyai János új regénye kiváló mese, olvasmányos regény. Olyan ez a történet, mint egy jó népmese. Megfog, visz magával az események sodra. Sok valós elemet felhasználva kapunk egy mai, valósághű, kalandokban bővelkedő humoros történetet.

Kik is voltak a betyárok? 
Törvényen kívüliek, bujdosók, ló és marhatolvajok, gyilkos útonállók, haramiák. A XIX. századi Magyarország szegénylegényei, a világosi fegyverletétel katonaszökevényei, akik bizony komoly problémát jelentettek az akkori társadalomnak. Akadtak persze olyanok is, akik önhibájukon kívül, személyes családi drámák, vagy éppen szerelmi tragédiák miatt kerültek közéjük. A Dél-Alföldön
élt a legtöbb betyár, legismertebb alakja a népi hőssé lett, Röszkén született Rózsa Sándor. A betyárromantika megjelent nem csak az irodalmi művekben, népdalokban, de a festészetben is. Többségük azonban mégis zsivány gazember volt. Ahogyan Rozsnyai történetének főhőse az egykori Magyar József alias Pasuli is az.



A széplelkű, írói álmokat szövögető Szabados József lelei tanítót bízza meg a falu bírája, hogy kísérje el szomszédjával, adja át a makói csendbiztosnak a rablás közben elfogott és megkötözött betyárt. Hosszú és kalandos utazás vár rájuk. Akkoriban a harminc kilométer komoly távolságnak számított lovas-szekérrel, úttalan utakon, nádasokon át. Útjuk során egy hirtelen támadt vihar és egy véletlen találkozás kalandjait ismerhetjük meg. Az akkori élet legendás alakja a Teknyőkaparó jelenik meg a történetben. A vihar elől elhúzódva, az időt múlatva mesél és jövendöl. Vihar után, reggel az út tovább vezet Makóra, de már betyár nélkül, ami a további események sodrát adja. Ugyanis reggelre kelve a szekéren hagyott betyárunk szekerestül és nyomtalanul eltűnik!

A nádas minden nyomot elnyelt, Szabados uram gyalog kénytelen Makóra ballagni. Itt további váratlan fordulatot vesz a történet. A fáradt, éhes tanító az elegáns nevű Angol Királynőhöz címzett fogadóban vacsorál, amikor... nem csak ifjúkori szerelme, de Pasuli is megjelenik. Nem mesélem tovább, de pisztoly is előkerül, ami persze nem azt találja el, akinek a golyót szánják. Hogy kié a fegyver, ami elsül, kit talál el, szomorú történet fog kibontakozni. Gerlicze csendőr és társai segítségével eredünk a szökevény nyomába.


                                         

Rozsnyai János kiválóan szövi a mesét, emberi sorsok, drámák jelennek meg a történetben.
Nem csak a nép életét, gondolkodását, szokásaikat ismerhetjük meg, de az egyéni sorsuk is kibontakozik a szereplőknek.
A tanult és romantikus lelkű, boldogságról álmodozó Szabados személyisége a történet végére jelentősen átalakul. A félénk és békességet kereső, visszahúzódó emberből egy igazi hős,
szerelmét is bátran vállaló, azért tenni képes ember lesz. Megérdemli a megtalált boldogságot. Addig azonban akad kaland és fordulat nem kevés. Nem hinném, hogy tévedek, de főhősünk a tanító alakjában maga az író jelenik meg.

A falusi pletykás vénasszonyok, a megesett lány alakja és a családi becsület is a történések középpontjában áll. A betyárélet, a rablások és gyilkosságok is helyet kapnak. A valóság és a betyárromantika remekül keveredik. Szórakoztat és visz a mese. Valós, korhű életképekben rajzolódik ki a történet, amit a népies, sokszor fanyar humor is remekül színez. Ízes nyelvezete jól adja vissza a hangulatot. Jellemzően sok életpillanatot villant fel: egy disznóvágás, finom ebédek, borozgatások mellett mesél az akkori életről. Valóban színes, hangulatos és izgalmas fordulatai a történet végére igazságot is hoznak. Mindenki elnyeri méltó jutalmát: ki a bitófát, ki pedig szerelme kezét. A betyárromantika nem lesz rózsaszín mesévé. Lendületes, élvezetes olvasmány. Külön érdekesség, hogy éppen itt a mi vidékünkön a Dél-Alföldön játszódik. A dohánytermesztés meglepő információ volt még nekem is, erről nem tudtam. Valahogy csak a hagymatermesztés él a köztudatban.
A korabeli életviszonyok, a néphit, babonák bemutatása, a nagyszerűen megrajzolt karakterek sora a címéhez hűen kalandos olvasmányt adott. Valóságos képet mutat, nem az idealizáltat láttatja.
Azt a a betyárját, de jó volt kalandozni ebben a nem is olyan távoli korban!


  
                                                                            Rozsnyai János: 1955. április elsején született, Makón él. Tagja a Történelmiregény-írók Társaságának. Maroslele község díszpolgára.



Írt tankönyvet, történeti monográfiákat, publikációkat, ismeretterjesztő cikkeket. Később érdeklődése a szépirodalom felé fordult. Történeti témájú novellái, kisregényei jelentek meg, majd a 2013-ban került az olvasókhoz A táltos keresztje című regénye.




Lazi, Szeged, 2016
240 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632673134