(Anjou lobogók alatt 4.)
"Felemeltem és teljes erőből a földbe szúrtam a rudat, a fejem fölött pedig kibomlott a király ezüst sávos, arany liliomos lobogója."
A liliomos csokor újabb szállal bővült. A történet folytatása nem is szólhat másról, mint a jogos vérbosszúról. Az Éjszín liliomok utolsó fejezete különösen torokszorító, érzelmesre sikerült. Férfi író ekkora katarzist ritkán tud befejezésnek kanyarítani, mint azt Csikász Lajosnak sikerült. Az olvasó könnyes szemmel, meghatódva és bosszúért kiáltva tette le a harmadik részt. A drámaian jó befejezés emlékezetessé teszi a regényt.
1316-ban járunk: Miközben a király hatalma erősödik, a lázongó nemesek azon fáradoznak, hogy
azt gyengítsék. Kán László és fiai valamint az Abák hatalma már megtört, Csák Mátét legyőzték,
de a Borsák nem adják könnyen magukat. Ők az ország keleti részén uralkodnak. Haszonleső, köpönyegforgató és buta emberek ezek a karakterek. Olvasni sem tudnak, az önös birtokszerzés a céljuk. Borsa Kopasz birtokai a király elleni lázadás központja lesz.
és látványos ez a bosszúeskü a regény végén. Ez a hangulat jelenik meg itt kezdésnek. A fényes győzelmet felváltotta az élet személyes drámája. Izgalmas kalandok, kicsit kevesebb véres csaták, ármány és szerelem adja a lendületet az új regénynek. Csikász Lajos könnyed stílusban köti le az olvasó figyelmét. Irodalmian igényes nyelvezete mellé huncut humor társul. Karakterei eleven, érző figurák.
Bizony az élet nem volt egyszerű akkoriban sem. Akadályokon, fogságon át vezet az út, mire beteljesedhet a sírnál tett fogadalom.
Maga a király kéri Imrét és Diósgyőrbe küldi el Drugeth Fülöphöz segítségül. Az északi részek hadseregét kellene mozgósítaniuk és az árulóvá lett Petenye fia Péter kezén lévő Regéc várát visszaszerezni. Nem várt események valamint egy csinos és csalfa nő is nehezítik Imre életét, ezzel késleltetve a férfias bosszút. Ez a bosszútörténet teszi igazán hangsúlyossá a történéseket.
"Akit megkínálnak egy koronával, ritkán szokott nemet mondani."
Amikor először kezembe vettem a könyvet ez a nő volt az, aki egyből szemembe tűnt. Látványosan egészen más karakter, mint a Diadalmas liliomok borítójának nőalakja. Amíg az elegáns és büszke, addig ez a szöszke már szinte "túl szépre" sikerült. Azonban a történetet olvasva tökéletesen megjeleníti a leírtakat. Valóban csinos portéka, azonban eléggé kikapós is. Ennek a regényben fontos szerep jut, de nem árulom el miért. Nem is egyszerű vele az élet. Ugyanis Imre fogságba esik, ahol az említett hölgyike is rab. A lovagiasság és a női szeszély során természetesen ellenállhatatlanná váló hölgyet Imre megszökteti... a kalandok itt kezdődnek igazán! A szépséges hölgyike egy igazi álnok boszorkány, a történések egyik kulcsszereplője.
A nő, Imre segítségét úgy hálálja meg, hogy tőrbe csalja! Fogságból fogságba kerül. Az események sora bonyolódik, mikor végre lehull az álarc és kiderül ki is a hölgy. Nem árulom el, de Károly királyban is forr az indulat a neve hallatán. Az ő életét is keserítette három éven át.
A cím a Haragvó liliomok átvitt értelmet nyer: nem csak a bosszúra, lelke megnyugtatására törő Imrét és a királyi zászló liliomjait jelképezi, hanem a történetben a női szereplőket is.
A visszautasított nőnél már csak a megcsalt a rosszabb. Csengele azonban még okos is, nem
csak szerelmes. A család is újabb gyermekáldás elé néz. Bár az elvesztett gyermeket ez nem pótolhatja, de a lelki sebekre jótékony gyógyírt ad.
A mai világunkra is értelmezhető, köpönyegforgató nagyurakról leírtak nagyon találóak, ma is érvényesek lehetnek. A férfi-nő kapcsolat évszázadok óta egy közös játszma. Küzdelmes, csalfa és édes tud lenni. Imre is megtapasztalja ezt. Halicsi Mária felbukkanása a regényben kiemelkedő. Minden sikeres férfi mellett, mögött ott áll egy (két) nő is, akik bizony szeretnek irányítani bennünket. Van, aki ezt finoman, szinte észrevétlenül teszi, van aki erőteljesebben.
Ármány és árulás után édes a bosszú, a sorsdöntő várostrom sem hiányzik a történet végéről. A szemléletes debreceni csatát élmény volt végig harcolni a tépett, de győztessé váló liliomos lobogó alatt. Igényesen szép mondatokkal megírt, kalandos történetet olvashattam. Az ízes nyelvezete, humora, és a finoman ironikus-romantikus vonal jól ábrázolja az akkori élet eseményeit. Károly király most kevesebbet jelenik meg, de az hangsúlyos. Tetszett a harcosok csata előtti félelmeiről írt rész. Szép leírások mellé valósághű karakterek színesítik az eseményeket. Imre élete egyenesbe kerülni látszik, bosszút állt a gyilkoson. Azonban a felbujtókra vár még a végső leszámolás!
Élmény volt tovább kalandozni, harcolni az Anjou lobogók alatt, és természetesen bosszút állni Imrével. A színvonalas sorozat nagyszerű folytatása jól illik az előzményekhez. Stílusa olvasmányos, pergő, jó kikapcsolódást nyújt. Remek segítség az olvasónak az eligazodást segítő, a könyv belső borítóján lévő egykori Magyarország térkép.
Amikor először kezembe vettem a könyvet ez a nő volt az, aki egyből szemembe tűnt. Látványosan egészen más karakter, mint a Diadalmas liliomok borítójának nőalakja. Amíg az elegáns és büszke, addig ez a szöszke már szinte "túl szépre" sikerült. Azonban a történetet olvasva tökéletesen megjeleníti a leírtakat. Valóban csinos portéka, azonban eléggé kikapós is. Ennek a regényben fontos szerep jut, de nem árulom el miért. Nem is egyszerű vele az élet. Ugyanis Imre fogságba esik, ahol az említett hölgyike is rab. A lovagiasság és a női szeszély során természetesen ellenállhatatlanná váló hölgyet Imre megszökteti... a kalandok itt kezdődnek igazán! A szépséges hölgyike egy igazi álnok boszorkány, a történések egyik kulcsszereplője.
A nő, Imre segítségét úgy hálálja meg, hogy tőrbe csalja! Fogságból fogságba kerül. Az események sora bonyolódik, mikor végre lehull az álarc és kiderül ki is a hölgy. Nem árulom el, de Károly királyban is forr az indulat a neve hallatán. Az ő életét is keserítette három éven át.
A cím a Haragvó liliomok átvitt értelmet nyer: nem csak a bosszúra, lelke megnyugtatására törő Imrét és a királyi zászló liliomjait jelképezi, hanem a történetben a női szereplőket is.
A visszautasított nőnél már csak a megcsalt a rosszabb. Csengele azonban még okos is, nem
csak szerelmes. A család is újabb gyermekáldás elé néz. Bár az elvesztett gyermeket ez nem pótolhatja, de a lelki sebekre jótékony gyógyírt ad.
A mai világunkra is értelmezhető, köpönyegforgató nagyurakról leírtak nagyon találóak, ma is érvényesek lehetnek. A férfi-nő kapcsolat évszázadok óta egy közös játszma. Küzdelmes, csalfa és édes tud lenni. Imre is megtapasztalja ezt. Halicsi Mária felbukkanása a regényben kiemelkedő. Minden sikeres férfi mellett, mögött ott áll egy (két) nő is, akik bizony szeretnek irányítani bennünket. Van, aki ezt finoman, szinte észrevétlenül teszi, van aki erőteljesebben.Ármány és árulás után édes a bosszú, a sorsdöntő várostrom sem hiányzik a történet végéről. A szemléletes debreceni csatát élmény volt végig harcolni a tépett, de győztessé váló liliomos lobogó alatt. Igényesen szép mondatokkal megírt, kalandos történetet olvashattam. Az ízes nyelvezete, humora, és a finoman ironikus-romantikus vonal jól ábrázolja az akkori élet eseményeit. Károly király most kevesebbet jelenik meg, de az hangsúlyos. Tetszett a harcosok csata előtti félelmeiről írt rész. Szép leírások mellé valósághű karakterek színesítik az eseményeket. Imre élete egyenesbe kerülni látszik, bosszút állt a gyilkoson. Azonban a felbujtókra vár még a végső leszámolás!
Élmény volt tovább kalandozni, harcolni az Anjou lobogók alatt, és természetesen bosszút állni Imrével. A színvonalas sorozat nagyszerű folytatása jól illik az előzményekhez. Stílusa olvasmányos, pergő, jó kikapcsolódást nyújt. Remek segítség az olvasónak az eligazodást segítő, a könyv belső borítóján lévő egykori Magyarország térkép.
Csikász Lajos a kedvencek közé került. Az Anjou-lobogók alatt egy színvonalas, tartalmas sorozat a történelmi regényeket kedvelő olvasóknak. Érdeklődve várom további regényeit.
Gold Book, Debrecen, 2016
334 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634263913 · Illusztrálta: Csikász Katalin
Gold Book, Debrecen, 2016
334 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634263913 · Illusztrálta: Csikász Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése