2015. november 24., kedd

A Zrínyiek - A lángelme

Benkő László: A Zrínyiek - A lángelme 



Sors bona, nihil aliud
(Jó szerencse, semmi más.)



                                        




A történelmi regények reneszánszukat élik. Sorra jelennek meg a jobbnál jobb regények, egy egy korszakot bemutató, feldolgozó sorozatok az érdeklődő olvasók örömére. Közülük is kiemelkedik Benkő László a Zrínyiekről írt, immár második regénye. A gránitlelkű  címmel tavaly megjelent első kötet a szigetvári hős Zrínyi Miklós életét mutatja be, hozza közelebb a mai kor emberéhez. A legendás család története most A lángelme címmel folytatódik.



Több okból nehéz bármit is írni egy ilyen könyv után, ami az elejétől a végéig egyszerűen nagyszerű volt.
Méltó párja A gránitlelkű-nek, ugyan olyan nagyívű, színes történelmi tabló olvasmányos formában. Benkő László ismét nagyot alkotott! Itt nem csak az oldalszám terjedelmére gondolok, hiszen a 600 oldal sem kevés. Alapos és pontos háttér van mögötte, mindezt a történelem és az olvasó iránti alázattal átitatva. A megírt munka még szórakoztatva tanít is, felkelti az érdeklődést a hiányos vagy már fakuló iskolai történelem órán tanultak iránt. A kötet végi bibliográfia, szavak és nevek, kifejezések magyarázata is tartalmas és érdekes információkat hordoz az olvasónak, érdemes fellapozni.

Történetünk főhőse az a Zrínyi Miklós aki a  szigetvári hős dédunokája, élete pontosan arról szólt, mint nagy elődjének is: a török elleni védelemről, az ország és a birtokai, a falvakban élők megóvásáról. Portyák és harcok mellett pedig a családja és a költészet volt az, ami kiemelte és kora kiváló gondolkozójává tette.
Nem csak az országban kivívott meghatározó, vezető szerepe, de irodalmi munkássága is jelentős volt, pedig Zrínyi elsősorban katonának tartotta magát, és csak mellékesen költőnek. Harminc alatt írja életműve javát, hogyan is volt ennyi mindenre ideje-ereje? Fő műve, a 15 énekből álló Szigeti veszedelem, amiben dédapjának és katonáinak állít emléket. A mű 1651-ben jelent meg Bécsben, és Péter öccse fordította le. Péter az apukája a következő rész hősnőjének, Zrínyi Ilonának.

Hiába fordult  az európai történelem kereke a XVII. századba, a törökök alaposan feladták a leckét egész Európának, amikor az Oszmán Birodalom mélyen behatolt Magyarország testébe. A terjeszkedő, területszerző harcokkal a Habsburg udvart is erősen fenyegették. 


Zrínyi Györgynek, a szigetvári hős unokájának 1620-ban fia születik: Miklós László, s rá egy évre a második fia, Péter. Az apa méltón hős elődjéhez rettenthetetlen és vakmerő harcos, nem csak a Zrínyi birtok, de az országhatár kőkemény védelmezője. A török babonásan féli őt. Miklós testvérével Péterrel szoros kötelékben, egymás bizalmasai. Ehhez az is hozzájárult, hogy igen hamar árvaságra jutott a két testvér. Édesanyjuk korai halála után apjukat Zrínyi Györgyöt is elvesztették különös körülmények között.
A két Zrínyi-árva sorsa szinte országos ügy lett, kik és hogyan feleljenek a neveltetésükért és a birtokaikat rendben tartsák, amíg felnőnek. A túlkapások már akkor sem voltak ritkák. Ez a monumentális kalandregény történelmi hűséggel ábrázolja Magyarország akkori állapotát, harcait a Habsburg udvarral és a török hódítók ellen. Részesei lehetünk a portyáknak, a legendás téli hadjáratának, felépíthetjük Zrínyi-Újvárat, ami igen szúrta az osztrákok és a törökök szemét is, az ostroma pedig elgondolkodtató eredményt mutat. 

Remekül megjelennek Zrínyi gondolatai, érzelmei, belső vívódásai, amiben testvéröccse és néhány barát az, akikre hallgat. A valós személyek mellett eseményekben sincs hiány: csaták és belviszály, önző birtokszerzés, gyáva, köpönyegforgató nagyurak színesítik a képet. Néhány oldalnál rendesen meghatódtam, furcsa volt teljesen elérzékenyültem: amikor a két gyerek megtudja, árvák lettek, vagy Zrínyi első feleségének halála, majd a gyermekeié, és a végső vadászbaleset is ilyen volt.

Egy felelős gondolkodású, a helyzetet tisztán látó, bátor és jellemes ember képe rajzolódott ki a lapokon, aki alig negyvennégy évet élt. Érdekelte és figyelemmel kísérte a könyvtárába gyűjtötte a kor gondolkodóinak műveit. Összefogással próbált eredményt elérni, költő, hadvezér és politikus, katonai szakíró volt. Emberei, katonái iránt is felelősséggel érzett.
A halála pedig már akkoriban is összeesküvés-elméleteket szült. Bizonyság nincs, de a kétely ott marad az olvasóban is. Sok szép mondat mellett, bár Zrínyi kora már távoli, mégis némi áthallással a figyelmes olvasó megtalálja az üzenetet a mai életünk aktualitásaira.


Köszönettel a szerzőnek ezt a remek és kiváló regényt, élmény volt elmélyedni és megismerni Zrínyit és korát. Ajánlom minden történelmet szerető, érdeklődő olvasónak ezt a kiváló, tartalmas sorozatot.




5/5

Családi Könyvklub, Dunaszerdahely, 2015
644 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638961952


 


1 megjegyzés: