Karácsonyi bloginterjú Fábián Jankával

Karácsonyi beszélgetés Fábián Janka írónővel    

Fábián Janka írónő által választott idézet:
„Szabadon írok, mert ezt törvényemmé választottam. Szívem teljességéből írok, mert a szívre akarok munkálni.”
(Kármán József: A nemzet csinosodása, 1794.)

A történész végzettségű Fábián Janka nosztalgikus történelmi regényei a magyar romantikus regényirodalom legszebb hagyományait idézik.
 Jelenleg angol-francia nyelvtanárként dolgozik.
Az Ulpius-ház kiadónál megjelent Emma sorozata heteken át vezette az eladási sikerlistákat, ahogyan a további kötetei is.
A francia nő címmel november végén jelent meg a kilencedik regénye.

1: Karácsony, mi jut eszedbe erről? Elvonulás, pihenés-számvetés az év végén?

FJ:
A karácsony nekem mindig is borzasztóan fontos és szép időszak volt (ez nagy közhely, de hát igaz…). Most azonban egészen másért várom, mint mondjuk gyerekkoromban. Az ajándékozás, evés-ivás, a családtagok látogatása is még mindig a középpontban van, de mostanában már az elvonulás, pihenés és az ilyenkor szükséges testi-lelki töltekezés miatt is nagyon várom!

 2: Van olyan hagyomány, amit folytatsz, átvettél szülők-nagyszülőktől: akár recept is, mi az, ami elmaradhatatlan a karácsonyi asztalról, szerinted?

FJ:
Ó, én nem győzöm hangsúlyozni, hogy enyhén szólva nem vagyok egy konyhatündér. Nem tudok, és nem is szeretek főzőcskézni (ez most nem "trendi", tudom, dehát ez van, és én vállalom). Szóval a régi receptek megvalósítását Anyukámra bízom… így aztán mindenki jobban jár. Persze én is is hozzájárulok valamivel a családi asztalhoz. Pár éve az én dolgom az ünnepi bor kiválasztása, mivel a családban kikiáltottak amolyan "szakértővé". No, persze, csak jól adom elő magam, meg aztán eddig még valahogy ösztönösen nem is nagyon nyúltam mellé.


 3: Már kapható legújabb regényed A francia nő, ami sok olvasó fája alá kerül. Témáidat hogyan választod ki? Van már a következő regényedhez is ötlet?              

FJ:
Nagyon örülök neki, hogy A francia nőt sikerült karácsony előtt megírni, és megjelentetni. Emlékszem, hogy tavaly ilyenkor új FJ könyv nélkül maradtak az Olvasók, és ez sokaknak csalódást okozott (persze, akkorra időzítettem a Karácsony a Ligetben című e-novellát, de az mégsem ugyanaz…). Most a dedikálásokon is látom, hogy sokan a fa alá szerzik be a könyvet, és ez számomra nagyon jó érzés! Persze, egyúttal izgulok is (mint ilyenkor mindig), hogy mennyire fog tetszeni az Olvasóknak. Eddig még nagy többségében pozitív vélemények jutottak vissza hozzám… ez simogatja a lelkemet, és doppingol is a következő regény megírása előtt.

Már megvan az új könyv témája, sőt, a legtöbb szereplő is alakul (már van nevük is, ami az egyik legfontosabb előrelépés az írás megkezdése előtt). Egyelőre kutatok, jegyzetelgetek, ötletelek hozzá, de még az írásba nem vágtam bele. Azzal szerintem megvárom a januárt, ami várhatóan egy kissé nyugalmasabb időszak lesz.

A korszakot, amelyben játszódni fog a történet, természetesen már kiválasztottam (anélkül nehéz lenne elkezdeni akár az előkészületeket is): ezúttal a XIX. század utolsó évtizedeibe utazunk majd együtt. Én már alig várom!

 4: Nagyon hangulatosak, érdekesek írásaid, valóban kikapcsolnak és szórakoztatnak.Történelmi lányregény... avagy nők a történelemben. Mi erről a véleményed? Férfi olvasók, esetleg tervezed férfi főszereplő kiemelését?

FJ:
  Nos, a "lányregény" elnevezés ellen ismét kénytelen vagyok picit tiltakozni. Nem mintha szégyellnivaló dolog lenne a lányregények írása, hiszen hazánkban ennek a műfajnak gazdag és értékes hagyományai vannak. Csak hát az én könyveim egész egyszerűen nem azok! Akkor már inkább "hölgyregénynek" nevezném őket, mivel bizonyos okokból (egyes kényesebb témák, sikamlósabb jelenetek, sötétebb jellemek és megnyilvánulások miatt) én úgy kb. 14 éves kor alatt nem adnám senki kezébe. De persze lehet, hogy csak javíthatatlan konzervatív vagyok! :) Az igazi műfaji besorolásuk (ha már mindenáron be akarjuk őket sorolni valahová) azonban szerintem a történelmi-romantikus regény, ami nem feltétlenül csak nőies, vagy rózsaszín történeteket jelent. Az én történeteim például - szerintem - sokszínűek. Van benne egy adag rózsaszín is, de talán éppen annyi fekete, vagy sötét tónus is.

Az pedig, hogy a főszereplőim nőalakok… nos, hát, én is "nőből vagyok", és nem is tudnék, de nem is akarok kibújni a bőrömből. A női sorsok ábrázolását sokkal hitelesebben tudom megoldani, és a női szereplők sorsába jóval könnyebben beleélem magam. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy vannak erős, karakteres férfialakjaim is. Ezt már csak onnan is tudom, mivel rendszeresen beleszeretek valamelyikbe.

Egyébként érdekes, hogy fordított esetben, férfiíróknál ez nem nagyon merül fel kérdésként, hogy ugyan miért nem női alakba bújva írják a regényeiket… Hm, vajon miért? :)

 Végül szeretnék minden Olvasónak áldott, szeretetteljes ünnepeket kívánni! Az új évre pedig új élményeket, gyarapodást, boldogságot, és hogy teljesüljön minden (teljesíthető) kívánságuk! Nem utolsósorban pedig mindannyiunk örömére sok-sok szép és értékes új könyvet a jövő esztendőre!

Köszönöm a beszélgetést! Neked is kívánok boldog és szép ünnepet az olvasók nevében is!