2013. december 5., csütörtök

Vezeklés

Jodi Picoult: Vezeklés







  "Olyan sokféleképp felbomolhat egy család – elég hozzá egy apró kis önzés, kapzsiság vagy rossz szerencse. Mégis, ha szorosan összefonják, a család a létező legerősebb kötelék."






 Az írónőnek idehaza eddig kilenc kötete jelent meg. Nekem hat könyvét volt szerencsém olvasni, kedvenceim: Tizenkilenc perc, Házirend és a Gyere haza címűek.

Jodi Picoult és a kiadó most kissé "becsapott". A mályvaszín borító, csipkés felsőt viselő női fej, hajában sok sok rózsával a szokásos szerelmi bonyodalmakkal tűzdelt családi összetartásról szóló témát sejtetett. Nos, ez nagyon nem az! Jodi szerintem legjobb, legösszetettebb és mélységű regényét írta meg. A viszonylagosan "könnyed", sokszor "tabudöntögető" témákat felváltotta a holokauszt, és annak máig érződő hatása. Ez vitathatatlanul megrázó, még most is erről a témáról olvasni. A túlélők emlékeiről nem is szólva. Ez a regénye sok mindenben különbözik a szerzőnő többi regényétől. Jodi  most is jól teszi a dolgát, a szokásosan alapos elmélyültséggel hozza a tartalmat. Nézzük, miről is szól a Vezeklés.

Sage Singer a főhősünk, huszonöt éves, egy pékségben dolgozva próbálja feldolgozni édesanyja tragikus halálát és saját boldogtalan magányát. Sage önmagát okolja a tragikus autóbalesetért, ami neki is maradandó sebet hagyott az arcán, nem csak a lelkén.
Egy önsegítő csoportban megismerkedik Josef Weberrel,ami nem is lenne furcsa. Josef azonban kilencvenöt éves...

"Egy huszonöt éves sérült lány és egy kilencvenéves aggastyán? Létezett már furább párosítás is."

Furcsa párosuk, barátságuk adja a fő motívumot. Josef komoly erkölcsi dilemma elé állítja a lányt, mikor elmeséli neki élete szörnyű titkát. Ez már csak azért is döbbenetes, mert ötven év boldog házasság után tárja fel a lelkét Sagenek. Hogyan lehet leélni hazugságban egy életet?
A szörnyű titok Josef életéről több ok miatt is megdöbbenti Saget. A csoportban megismert Josef kedves, idős öregúr, és az egykori náci haláltábor katonája lehet azonos? Lehet...
Sage gyerekként már szembesült a zsidóüldözéssel, ugyanis imádott nagymamája, mint túlélő a mai napig viseli ennek nyomait. Nem csak a karjára tetovált azonosító szám formájában, de a lelkében is kitörölhetetlen nyomot hagyva. Ez ellen az sem véd, hogy nem hajlandó erről mesélni.

Sage  természetesen érzi, kell, hogy ez a bűn elnyerje büntetését.  Itt lép a színre Leo, az amerikai
nácivadász,  a titkosszolgálat ügynöke, aki szimpatikus figurája a történéseknek.
 Sage hozzá fordul segítségért. Sage életében fordulat áll be. A titkos szerelmi kapcsolata mellé feltűnik egy másik férfi is. Eddig elbújhatott a maga kis világába, elmenekülhetett az emberek elől a hajnali éjszakai munkájába. Most ki kell lépjen a pékségből és cselekednie kell, Leonak segíteni. Bizonyítékot kell szerezni, Josefről, hogy valóban ő az, akinek mondja magát. A regény bepillantást enged az igazság kiderítéséről gondoskodó szervezet munkájába is.

 A nagyi, Minka története könyv a könyvben.

A jelenből visszarepít a háború poklába. Borzalmas képet fest elénk Minka, életében először meséli el családjának és Leonak, mi is történt vele a holokauszt idején. Mondhatnám, Minka "ellopja" az összes poént, érdekességet. Kedves alakja és szívbemarkoló őszintesége nagyon megfogott. Drámai története megrázó és megható egyszerre. Igazából talán nem is tudjuk elképzelni sem, hogy mi is történt akkor. A tábori élet, a zsidók elgázosítása, értelmetlen és kegyetlen kiirtásukra tett kísérletre nincsenek szavak. Mindegy volt: idős vagy gyermek, férfi vagy nő, az ítélet elől nem volt menekülés. A családja és legjobb barátnője elvesztése, az átélt borzalmak mélyen beleégtek Minka lelkébe. Nem csoda, hogy nem akart eddig erről mesélni. Megélni, túlélni egészen más, mint olvasni róla.

"– Miért büntet így Isten? – mormoltam.
– Nem Isten teszi ezt velünk – felelte Darija – , hanem a németek."

Lehet, hogy Jodi írt már érdekesebb, vagy színesebb regényt. A háborút azonban nem szabad elfelejtenünk. Az értelmetlen népirtás, a hatalomra törekvés  és családok egyéni tragédiáit nem feledhetjük el sok sok év távlatából sem. Jodi ezzel a könyvével állít emléket. Tökéletes alkotás.


Nem árulom el a végső titkot, csavar még bőven akad a történetben. Nem is kevés! Lesz még alkalom elámulni, meglepődni. Lehet ítélkezni Sage felett, de abban a helyzetben azt gondolom egészen jól oldotta meg a kapott feladatot. Ám, hogy mégsem minden az, aminek látszik? Kicsoda is Josef valójában, mi lesz Minkával, hogyan is tudta túlélni a háborút, Sage találkozik-e a boldogsággal az a könyv végére ki fog derülni. Jodi nem hagy elvarratlanul szálat. A csattanó nagyot szól. Nagyon komoly, elgondolkodtató regényt kaptam.


 Alapvetően én szeretem Picoult könyveit. Komoly erkölcsi kérdések kerülnek elő, a megoldás sem a szokásos. Nehéz és komoly a téma, ám Jodi kitett magáért. Másképp, mint megszokhattuk, de nem okoz csalódás. Talán a Nővérem húga című könyve az, amelyik ekkora nagy erkölcsi kérdésekről beszél. Drámai, elgondolkodtató, talán nincsenek is szavak, amik igazán visszaadják a történéseket. Napokig bennem élt még. Olvasd el és megtudod!
   
5/5

  Athenaeum, Budapest, 2013
578 oldal · ISBN: 9789632932866 · Fordította: Babits Péter

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése