2013. december 9., hétfő

HistoryCon 2013

Élménybeszámoló a HistoryCon 2013 téli könyvünnepről.
  Dunaszerdahely, Vermes-villa                                                          



HistoryCon 2013 beszámoló

A tavaly először megrendezett HistoryCon visszhangjait hallva nagy örömmel fogadtam Bíró Szabolcs kollégám meghívását az idei rendezvényre.
Tizenegyen gyűltünk össze mi, írók − de ennek többszörösét tették ki az olvasók a csallóközi Dunaszerdahely legpatinásabb épületében, a Kortárs Magyar Galériának is otthont adó Vermes-villában. Szabolcs is kitett magáért: a dedikálásokkal és pódiumbeszélgetésekkel tűzdelt műsor mellett jól megfért a könyvvásár, és a sajt- és borkóstoló pult is.
Számos írótársammal régi barátként üdvözöltük egymást, de néhányukkal csak most ráztam először kezet, noha a legtöbbjükkel levelező kapcsolatban állok.
A fesztiválújságban a Szabolcs által a netBarátnő webmagazin számára készített, „Az író válaszol” című interjúsorozat kellő alapossággal mutatta be a megjelent írókat, és még egy dedikálós oldal is helyet kapott benne. 

 Bán Mór Hunyadi regényfolyama nagy hatással volt arra, hogy a magyar történelmi regények jelenleg a reneszánszukat élik. Annak ellenére, hogy már többször váltottunk levelet, személyesen eddig még nem találkoztunk.
A Hunyadi család életét feldolgozó regényei mellett többszörös Zsoldos Péter-díjas sci-fi író.

Benkő Lászlóval már többször találkoztam, dedikáltunk is együtt. A mindig mosolygós, gáláns úriember történelmi regényei szintén a műfaj etalonjai között említendők. Vele mindig jó összefutni, most sem volt másképp.
Legismertebb regényei a „Honfoglalás trilógia” és a „Tatárjárás trilógia”. Idén váltott egy kicsit, a modern korba kalauzolja el az olvasóit. „A spanyol grófnő” a könyvhétre jelent meg, a napokban pedig végre a „Drezdai emberünk” is napvilágot látott.

 Benyák Zoltánnal most foghattam először kezet. Egyszer már találkoztunk az idei könyvhéten, de a nagy nyüzsgés miatt egy szót sem tudtunk váltani. Most pezsgővel a kézben pótoltuk.
Legismertebb regényei, „A háború gyermeke” és a nemrég megjelent „Az idő bolondjai” sok rajongót szerzett az írónak.

Bíró Szabolcs író, kiadó és rendezvényszervező, a HistoryCon megálmodója. De csinál ő minden mást is, együttesben zenél, és ki tudja, mit még. Fiatal kora ellenére, vagy talán éppen azért, tele van ambíciókkal és keresi a kihívásokat. Igazi lokálpatrióta. Rengeteg meglepetéssel szolgált, ezekről még lesz szó.
Legismertebb regényei a „Sub Rosa” és a kétkötetes „Non nobis, Domine”.

Fábián Janka szintén az értékteremtő és műfajélesztő írók között említendő. Mint a pódiumbeszélgetés során elmondta, egyik kedvenc regénye a Jane Eyre, de hiába kutatott hasonló

 után a magyar irodalomban, ilyet nem igazán talált. Így nem volt más választása, mint írni egyet. Aztán még egyet. És még egyet… Könyvei elsősorban a hölgy olvasókhoz szólnak, mert idézem: „nem lányregények, hanem inkább hölgyregények”.
Vele sem először találkoztam, jó volt őt is ismerősként üdvözölni.
Janka masszív rajongótáborral rendelkezik. Néhány ismertebb könyve: az „Emma szerelme” és ennek folytatásai, valamint az „Adél és Aliz”.

Muhary Zalán új színt kevert a hazai történelmiregény-írók palettájára, ugyanis orvosként – nem meglepő módon – egy orvos szemével tekint a történelemre. Egri íróként az egri barokk szerelmese, ezt tükrözi „Egy tucat esztendő” címen megjelent első regénye is.

Nagy Attila helytörténet-kutató elsősorban Dunaszerdahely történelmére koncentrál. Megjelent munkái is a régióval foglalkoznak, azon belül is elsősorban az
egyháztörténelemmel. Attila a csallóközi katolikus templomokat bemutató „Sancta Mater Ecclesia in Chalóköz” című könyvsorozat elindítója.
 
Rozsnyai János a táltos keresztjével (a hátán) érkezett. Elsőkönyves író, és mégsem. A makói születésű tanárnak és helytörténet-kutatónak jelent már meg mesekönyve, novelláskötete és számos helytörténeti munkája is, ám ezek regionális kiadások voltak. Idén első ízben állt a nagyközönség elé, az Ünnepi Könyvhéten megjelent „A táltos keresztje” című regénnyel. Az utóbbi időben vele is nagyon jó barátságba kerültem.

Szélesi Sándorral először találkoztam, és remélem, nem utoljára. Esélyes a buli lelke kategória címének győzelmére.
Hatszoros Zsoldos Péter-díjas sci-fi-, fantasy- és thriller író, szerkesztő és forgatókönyvíró. 2007-ben Koppenhágában megkapta az European Science Fiction Society legjobb
szerzőnek járó díját.
Néhány munkája a sok közül: „Vadásznak vadásza”, a „Tündérösvény” és „A lelkek birodalma”.

 Trux Béla (ez lennék én) A 2012-es Ünnepi Könyvhéten jelent meg első regénye, a kétkötetes Akkon sorozat első része, a „Templomos lovag”, amit még abban az évben követett a folytatás, az „Akkon ostroma”. A két kötet lényegében egyetlen regényt takar, amit csupán a méretéből kifolyólag kellett szétbontani.

Urbánszki Lászlóval is találkoztam már. Sokunkhoz hasonlóan nem írónak készült, mégis az lett belőle. Egyébként ő is a szájmenéses kategóriába tartozik, ahol ott van, ott van a buli is. Íróként azonban nem jellemző rá a szómenés: fegyelmezett, átgondolt mondatokkal operál, amik gördülékenyen viszik előre a történetet.
Két könyve közül az „Odakint, a pusztában” egy novelláskötetet takar, a „Nemtelen nemesek” pedig a regény kategóriába tartozik.
 Végre koccinthattam Bán Mórral, aminek már igencsak itt volt az ideje. Amikor annak idején elkészültem az Akkonnal, Gaál Viktor mellett tőle kértem tanácsokat a kiadókereséséhez. Megtisztelő, hogy olvasta a regényemet, és rendkívül jó véleménnyel van róla! Hogy idézzem: „ilyen jó ostromleírás a magyar irodalomban még nem született”. Jó ezt olyan ember szájából hallani, akinek ezrek olvassák a könyveit.
 Egyébként Rozsnyai barátom sem egyedül érkezett, magával cipelt két remek embert. Forgó Géza a makói József Attila Könyvtár és Múzeum igazgatója, Tamás Gábor pedig azonos a Gabó Olvas fedőnevű web bloggerrel.
A pia mellett sikere volt a Szabolcs és az általam készített szárított hús kínálatnak is. Hiába, valamire inni kell! Szabolcs a hun-magyar típusú szárítási eljárásokkal kísérletezett, én a hosszasan pácolt amerikai beef jerky híve vagyok. Az már sose derül ki, hogy melyikünké volt jobb.
A közönségtalálkozó után következett az after party. Szabolcs itt is kitett magáért, sült csülök és rengeteg pia volt terítéken. Az est igazi meglepetését maga a főszervező tálalta: a külön ez alkalomból, a vendégei számára írt, gitárral kísért dalt nagy taps koronázta. mar felélték az egész készletet, utána mindenki eltűnt a környékről. 
 Hölgyeim és Uraim, megtiszteltetés volt veletek tölteni ezt a kellemes napot!

A fentiekhez személyes élményként: Csodálatos és megtisztelő volt 11 remek íróval találkozni, beszélgetni. Közvetlen és barátságos hangulatú esemény volt: Benkő Lászlóval végre személyesen is találkozni, szót váltani, Benyák Zoltán, Urbánszki László, Bán Mór szintén öröm volt, valamint Szélesi Sándor elbűvölő humorú mesélő!
 Fábián Janka és Bán Mór hamarosan kicsiny kis városunkba látogat, szervezés alatt a programok. Trux Béla személyében is egy közvetlen, kedves embert ismerhettem meg, Rozsnyai Jánosnak ezúton is köszönöm a lehetőséget!
Bíró Szabolcs lelkes szervezése elismerést érdemel, jövőre újra! A dal pedig tényleg zseniális volt, Szabi! A Historium Kiadónak köszönet a meghívásért.
Köszönöm minden írónak a dedikálásokat, beszélgetést, könyveket és az élményt!


A teljes szöveg képekkel színesítve a https://www.facebook.com/TruxBela 
oldalon olvasható-látható.
A fentiek Trux Béla engedélyével. 
   
     Fábián Janka és Trux Béla társaságában

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése