Kossuthkifli

Fehér Béla: Kossuthkifli





" Mindenki kém, amíg be nem bizonyosodik, hogy nem az!"












Nem ismertem, még nem olvastam Fehér Bélától - eddig. A könyvről természetesen tudtam, ám
igazán akkor kezdtem érdeklődni iránta, mikor meghallottam: Rudolf Péter hamarosan filmet forgat belőle.

Nézzük a sztorit röviden:
1849-ben járunk a helyszín kezdetben Pozsony.
Ide érkezik meg postakocsin  Thalvizer grófnő és útitársa. A hajtó, a kissé félnótásnak ható Batykó, akinek ízes beszéde üde és különleges színfoltja a regénynek. Persze kell idő erre ráhangolódni.
A karakterek eléggé groteszkek. Az 5 nap történései sűrűek, van itt minden: kaland, mese, misztikum, humor. A harci csaták brutálisan natúran kerülnek bemutatásra, néha rejtői poénokkal megtűzdelve:

" – Uram, tisztában vagyok a kötelességemmel!
– Tehát egy órán belül főbe lövi magát?
– Szükségtelen. Ezennel megkérem a lánya kezét."


A nyomor és harc dúlta 19. századi Magyarországon járunk, amiben inkább az út, és nem a  megérkezés a lényeg. Debrecenbe kell eljuttatni a beuglit, ugyanis a magyar egyfelől édesszájú, másfelől kolbásszal alszik.
Megtudhatjuk a beugli misztikus eredettörténetét, és hogy huszárzsír nélkül egy tapodtat se semerre.
Egy történelmi groteszk mese, a szabadságharc korát feldolgozó abszurd mese varázsolhatja el az erre fogékony olvasót. Ínyenceknek szóló könyv a Kossuthkifli.
A címmel ellentétben, nem a Kossuthkifli az, ami a kalamajkát okozza, hanem a cukkerli Vödric beuglija.
Persze a szerelem is jelen van a lapokon. Mikor a kitagadott lány és szerelme Amadé után indulnak, ott kezdődnek csak a kalandok! Dementorok, tündérek, lázongó magyarok és császári besúgókig sok különös figura feltűnik. Néhol még Münchausen báró és Háry János is eszembe jutott olvasás közben. Jól szórakoztatott az események sora. Összességében egy kellemes, humorral, korabeli receptekkel meghintett mesés történetet kapunk, korhű köntösben elmesélve.

Humora egyedi. " – Észnél van, cukkerli? Szőrmebocskorban akar divatozni?"

Az biztos, érdekes, ugyanakkor különös mesét kap az olvasó, élvezetes utazást tehet a szereplőkkel.
Vödric az öreg cukrász és csapata szerethető figurák. Vonneguth groteszkje, Rejtő humora és Jókai
 mesélő kedve keveredik a regényben, alkot egy különösen érdekes elegyet.

" – Holnap? Sose tervezzen ilyen hosszú távra, cukkerli! – válaszolta élénken a tanácsos."

A kalandok és az evés mellett a szexé a főszerep. A népnyelv pazar fordulatiban gyönyörködhetünk olvasás közben. Remekül szórakoztat, felfogható afféle fantasynak is, akár. A történet érdekes és fordulatos, maga
a kor hangulata jól jelenik meg, illik a szöveghez. A leírások nagyon szépek, szinte költőiek, sokszor megragadta a képzeletemet. Fehér Béla vérbő humorú, mind lépeiben, mind nyelvi leleményességét tekintve, remek. Ami lehet, mégis lesznek olvasók, akiknek kissé eklektikus lesz olvasni ezt a szöveget.

Részlet a könyv fülszövegéből:
A történelmi málhaposta olykor megáll, hogy az olvasó eltűnődhessen máig aktuális (vagy inkább sosem volt ilyen aktuális) sorskérdéseken. Hányszor lehet a történelmi lehetőséget elszalasztani? Mit kezd a magyar a szabadsággal? Létezik-e nemzeti végzet? Megbűnhődtük már a múltat s jövendőt?
A Kossuthkifli végtelenül sokszínű, mégis teljesen homogén mű. Nyelvi leleményei lenyűgözők, humora utánozhatatlan. És hát (nem utolsó sorban) a XIX. század gasztronómiai tárháza, ízes hasregény. (Cserna-Szabó András)

Kalandos utazást minden olvasónak a delizsánsz utasaival!

Köszönet a Magvető Kiadónak!
                                                                     

Magvető, Budapest, 2012 

ISBN: 9789631430158