Jónás Tamás: Kívülálló
Nagy érdeklődéssel vártam Jónás Tamás új kisregényét, ami hét év hallgatás után került a boltokba. Szeretem a verseit, kedvelem egyéni látásmódját, ami a regényre is jellemző. Bélyeggel születni nem könnyű, keserves életet jósol az embernek. Ez sajnos valóban nem választás kérdése, ez adott. Ezzel élni több mint nehéz. Legyen az akár valamilyen külső megkülönböztető jegy, társadalmi helyzet, vagy mint esetünkben szó van , egy kisebbséghez tartozás. Ez többszörösen hátrányos helyzetet idéz, kívülálló marad mindig. Mindez hosszú évtizedek alatt sem változott jelentősen. Olvasatomban kifejezetten szomorú és sajnálatos, hogy mindez Magyarországon történik. Mindezek megjelennek és a történet alapjait adják: anyagilag, szociálisan, külsőleg és identitásban, ami alapján bárhol borítékolható az előítélet, amivel szereplőink szembesülnek. Mivel ebből a körből, amit ez az eleve elrendeltetettség okoz, kitörni roppant nehéz, és embert próbáló, falakba ütköző, könnyen előkerül az a mentalitás amivel találkozunk a regényben. Ezért is tud megosztó lenni a kötet. Aki erről csak olvas, nem éli meg napi szinten, nehezen érti, nem tudja elfogadni ezt a mentalitást. Amikor ilyen emberekről ítélkezünk meg kellene próbálni a helyükbe képzelni magunkat, rögvest rájöhetünk, hogy áldozatokkal állunk szemben, könnyű pálcát törni a fejük felett, egy sokkal ideálisabb társadalmi helyzetből figyelve. A beépített, rögzült sztereotípiák sajnos itt is működnek.
Az életrajzi elemekben is bővelkedő történet számtalan feldolgozhatatlan traumát rejt. Ezek sora már a gyermekkort is megnehezítik hősünk számára. Kitörni szinte lehetetlen. Marad a sodródás, a pillanatnyi életöröm hajszolása. Amely út a szex, drog, züllés és a börtönnel van kikövezve. Ez a történetmorzsákból felvillanó élet messze nem az, amit megérdemelne az ember. Sorsunk kódolt, különösen, ha ilyen hátrányból indul. A szexuális elemekkel bőven megtűzdelt cselekmény a felületes örömöt adja, polgárpukkasztónak tűnhet. Szókimondó és tabudöntögető, de elgondolkodtató. Miért teszi azt, amit én nem tennék? A lehetőség szerint mindig, és akit csak lehet megdönteni hajszolása nem vezet a tartós boldogsághoz. Elmaradhatatlan kellék a drog is, ami szenvedélybetegséghez vezet. Természetesen a bűn alól sem mentesít, csupán némileg érthetővé teheti ennek a kisebbségnek, a viselkedését, tetteik mozgatórugóit. Nehéz a részleteket komplexen látni, még problémásabb megoldást találni. Mi is kívülállóként olvassuk, értékeljük a történéseket. Változni és változtatni akarással talán elérhető valami, bár ez picit inkább a "széllel szemben" állapota. Nincs varázsütés, csak ütés. "Milyen jó lenne nem ütni vissza..." jutott eszembe József Attila verse olvasás közben.
Ez egyéni sorsokban mérve még talán működik, bár tapasztalataim szerint nem tartósan. Reményt adhat az embereknek, segíthet a sokszor korlátolt gondolkodást legyűrni. Ha a kívülállóság feloldható az is csupán pillanatnyi lehet. A valóság kegyetlen, mert ugye ami nem hajlik, az törik. Az ember és a lelke is. A Kívülálló apró emlékei különös élményt adnak, nem csak meghökkentő, de elgondolkodtató is az összhatás. Ki is valójában a kívülálló? A társadalmilag beilleszkedett polgár, vagy az aki kimarad ebből? Jónás Tamás kívülállója nem büszke erre, talán kissé belefáradt a küzdelembe is. A kívülállóság örök bélyege letörölhetetlen, amiről őszintén vall a sorokban. A regényben megjelenített körből, amit ezt az eleve elrendeltetettséget idézi, kitörni roppant nehéz, és embert próbáló. Furcsa és fájón keserű életösszegzés a regény.
Az Ampersand Kiadónál megjelent Kívülálló kivételes és meghatározó olvasmány lehet, akár kordokumentumként is olvasható. A falak lebontása súlyos feladat, de nem reménytelen.
Már pályakezdőként József Attila költészetének kortárs továbbgondolójaként tartotta számon a kritika. A kilencvenes-kétezres években folyamatosan jelentek meg könyvei, amelyek jelentős szakmai figyelmet és elismerést kaptak. 2002-ben Esterházy Péter ajánlására Herder-ösztöndíjban részesült, 2009-ben Önkéntes vak című kötete Aegon-díjat kapott. Prózakötettel utoljára 2013-ban jelentkezett (Apuapuapu), verseskötettel pedig 2016-ban (Törzs). Hét év után a Kívülálló című regényével töri meg a csendet.
&, Budapest, 2023
176 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786156402110 · Illusztrálta: Bogdán János "Amigó"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése