2021. május 14., péntek

A torony őre

Emma Stonex: A torony őre



                                                                  


                                                                            

"A torony kérlelhetetlenül nézett farkasszemet vele. Minden világítótorony büszke építmény volt, de a Maiden különösen is."




Egy vallomással kezdeném: tenger és világítótorony-mániám van... de persze még van egyéb más is. Az emberi sorsokat felvonultató jó krimiket is szeretem. Így aztán a remek borító és az alaptörténet misztikuma azonnal vonzóvá tette számomra a könyvet.

Az elsőkönyves szerző regénye témájául választott eset valós és elgondolkodtató. A regény alapja a Maiden Rock-i világítótoronyból 1972 szilveszter éjjelén nyom nélkül eltűnt három őr története. Titkok, némi misztikum és emberi drámák fonódnak egybe.

Első könyvnek egészen jó, a téma valóban érdekes és egyedi befejezése miatt izgalmas megoldást kínál. Tényfeltáró dokumentumkrimi-szerű a történet. Nagy hangsúlyt kap végig az emberi tényező, a lelki vívódások, személyes tragédiák és sorsok összefonódása. Fontos szereplő maga a tenger, az időjárás és az ott élő állatok is felbukkannak. Valljuk be, nem túl nagy képzelőerő szükségeltetik ahhoz, hogy milyen lehet az élete egy toronyőrnek? Kint a hatalmas víz, magány, elszigetelt monotónia vár arra, aki ezt a munkát választja. Csend, béke, nyugalom, őrület... Igazán alkalmas hely a hosszú meditációra. Ahogyan az egyik feleség megjegyzi: mintha mindig egy új férfi tért volna haza pihenőidejére a családhoz. A főőr és a két segédőr története személyes kapcsolatuk megrázó és valós emberi dráma. Nem csak a magány, de az összezártság is komoly lelki tényező ez esetben.

"Az a helyzet, hogy nem sok minden történik egy világítótoronyban."


1972 szilveszterén a három férfi nyomtalanul eltűnt a toronyból, hiába érkezett meg a váltás. Az ajtót belülről zárva találták, embereknek és életnek semmi nyoma. Más egyéb furcsaságokra is akadtak a toronyba jutva. Előbb megismerjük a régi történéseket, tényeket röviden, majd húsz évvel később egy író kezdi bolygatni a titkot. Ezen a két szálon építkezik a történet, amit felváltva olvashatunk.

A toronyőrök házastársait felkereső újságíró próbálja megfejteni, hogy mi állhat az eltűnés hátterében. Az még érdekes momentum, hogy az egykori munkaadó hevesen tiltakozik, nincs itt mit keresni, szerintük így van rendben az eset. Számtalan kérdés merül fel még, kapcsolódnak egybe események, derül fény néhány titokra. Ezek lesznek a történet motorjai, néha a sorok között kell olvasni. Izgalmasak a három férfi utolsó bejegyzéseit, lelki vívódásait leíró részek. A feszültség tapintható, lassan érik be. A látszólag nem is odatartozó régmúlt hatása később lesz meglepő.

"A cápák ostobák. Ezért olyan ijesztőek. Jeges, zsíros torpedók, a kopoltyúiknál bevágásokkal, éles fogakkal felszerelve. Zsír és fogak, ennyi az egész."


Megismerjük a feleségek visszaemlékezéseit, az együtt töltött közös éveket és ahogyan az eltelt időszakot megélték, próbálják életüket újra kezdeni a tragédia árnyékában. A bizonytalan várakozás, a nyomasztó magány kirekesztetté és megkeseredetté tette őket. A problémák elfojtása a szembenézés hiánya nem jó módszer. A remény persze ott van végig, bár senki nem tudhat bizonyságot az eltűnésről. A három nő sorsa, egymáshoz való viszonyuk is érdekessé válik.

    
A férfiak utolsó heteit lassanként ismerjük meg, rég eltemetett titkok kerülnek felszínre. Az igazság ez esetben is, mint a hagyma héja, többrétegű. Jó volt olvasni a tengeri leírásokat, a hullámok erejéről, az időjárási tényezőkről vagy megismerni milyen is a toronyőr munkája, hogyan telnek a napok egy ilyen különös, de zárt helyen. A személyes motivációkban is sok titok lappang, ki miért is vállalta ezt a munkát. A férfiléleknek is akadnak titkai. 

Szerettem olvasni, érdekeltek a lassan kibontakozó háttértörténetek, emberi kapcsolatok, azok hatásai, bár picit többet vártam tőle. Igazi lelki mélysége, talán csak a főőr és felesége életének van. A komoly drámai erő pedig ott rejtőzik, lenne itt megindító történet, érzések. A családon belüli szeret, nem szeret nyomasztó erejéről többet ki lehetett volna hozni. Aki szereti az ilyen lelkizős, elmerengős, apró titkokból építkező történeteket az biztosan fogja szeretni. A kapcsolatok hálójában megbúvó csavarok váratlan és meglepő fordulatokat hoznak a végére. Bár ez is írói fikció csupán, mégis eredeti. Talán valóban a legkézenfekvőbb megoldás az igaz, nem kellene túlgondolni.

A regény rávilágít, mindenki életében van, lehet valami, amit takargat, amihez többnyire semmi köze nincs másoknak. Ezek feldolgozás, egész életen át tartó cipelése pedig komoly lelki teher lehet. A végső megoldásra még csak nem is gondoltam, bár biztosra nem tudjuk ugye, mi is történt valójában. Azonban Emma fikciója hihetőre sikerült, a végső 50 oldal sokat lendít a regény összhatásán. Abban végig biztos voltam, nem az lesz a hunyó, akit mindenki azonnal bűnösnek tart. Ez is jól mutatja mennyire képesek az emberek nagy többségében rögtönítélkezni, az okok, háttér ismerete nélkül. Nem igazán krimi, de elég szórakoztató és izgalmas lett ez a befejezés, ez jót tett a történetnek.


ITT megvásárolható a regény. 



General Press, Budapest, 2021
328 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634524793 · Fordította: Kiss Ádám

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése