A vasárnap délutánok lélektana

Papp Diána: A vasárnap délutánok lélektana

Kezdd újra Olaszországban!

                                                                    

A történet könnyen belopja magát az olvasó szívébe, könnyed, őszinte és humoros stílusával, a téma érdekes megközelítésével. Nekem valahol az Ízek, imák, szerelmek-vonalát juttatta eszembe, ami egy zseniális marketing-ötlet. Kétségtelenül mindennapjaink divatos témáját boncolgatva tárja fel az életközépi válságot egy házasságban.

Zsuzsi éppen túl a negyvenedik születésnapján ráébred, valami nem jó, nem úgy működik életében, ahogy várta. Már maga az életkor váltása sokkolja, pedig amúgy látszólag minden adott lenne a boldogságához. Két felnőtt gyermek, menő férj, fényes zenészkarrier. Ha nem is egyik pillanatról a másikra, de Zsuzsi élete és lelke mégis romokban hever, komoly ok nélkül. Romantikus családi történetet olvashattam, amely jót tesz a léleknek. Vagy azért, mert az élet szép pillanatai kerülnek elénk, vagy azért, mert ugyan fáj, ami történik, de megmutatja, van kiút. Sosem késő újrakezdeni. Akár a meglévő kapcsolaton belül is. 

Nem csak a pandémia miatt, de sokan kilátástalannak gondolják az életüket, az összezártság nem tesz jót a kapcsolatoknak, ahogyan a távolság sem. Persze, lehet másképpen is, ehhez azonban szükségeltetik mondjuk az olasz mentalitás. A mindig mosolygó, életvidám Monalisa jó példa erre. Az idős olasz asszony, akit az élet meggyötört és mégis a napos oldalt látja, az élet napi, pillanatnyi örömeiből merít erőt. Ettől talán rádöbbenünk, mennyire igaza van.

A cselekmény két szálon fut az egyik szálon, Zsuzsi – egyszerű, negyvenes nő - útkeresése, új élete bontakozik ki, a másik szálon a lányának e-mailen leírja hogyan alakult a sorsa az élete szerelme megismerésétől, a szülővé váláson át, a házastársától való elszakadás bekövetkeztéig. Ezzel az ötlettel a történet előzménye is napvilágot lát, összeáll a kép, a két szálból kerek egész történet lesz, megismerjük a hátteret, amiért a nő kapva kapott az adódó lehetőségen és egészen Olaszországig futott életét újra összerakni. Könnyed és egyben elgondolkodtató életmese ez.

Zene – gitárszólók, kávé, sütemények végig jelen vannak a könyvben Ugye néha elég meghallanunk egy számunkra fontos, jelentős zenét, hogy felidézzünk egy jó emléket, vagy csupán elfogyasztanunk egy süteményt, meginni egy kávét, ha mód van rá kávézóban, ahhoz, hogy jó hangulatban teljen a napunk. Apróság és mégis vágyunk rá. Megtenni sem olyan nehéz. Jó olvasni mindezekről, kellemes érzéssel tölt fel. A szereplők esendőek, emberiek. 

A sztori lehet valóság, lehet mese, ki-ki hogyan érzi, de mindenképpen tanítása van. Megtanít arra, hogy mindennél fontosabb a saját boldogságunk, pedig az élet és a házasság kompromisszumok kérdése is. . Mennyi vívódás, napi küzdelem, lelkiismeret-furdalás egy anyának szülőnek, az, amikor otthagyja gyermekét akárcsak az első óvodás napon, avagy később felnőve elengedni a kezét sem egyszerű. Rossz anyának, apának gondoljuk magunkat, mint Zsuzsi is teszi ezt, pedig a kezdeti ellenállás után a gyerekek talpon maradnak. Nehéz elhinni, hogy ha a mi életünk jó, ha összhang van a lelkünkben az a családnak, a gyerekeknek is jó. Nagyon kell ezt tudatosítani önmagunkban, melyhez tökéletes Papp Diána története.

                         

A fele környékén kap egy szürreális, váratlan fordulatot az események sora. Tetszett az olaszországi kavalkád, azt az életfelfogást tökéletesen hozza, adja vissza. Jó volt olvasni 

az olasz családok összetartásáról, a hihetetlen életszeretetükről, az eltökéltségükről, arról, hogy minden csak jó lehet. Mi magyarok elég melankolikusak vagyunk, néha bizony túl sötéten, borúsan látjuk az életet. Pedig mennyivel könnyebb lenne kicsit lazábban élni, nem görcsösen hajszolni mindenáron a boldogság kék madarát. A kötet üzenete nekem az a történet kapcsán, hogy valahol valami nagyon elromlott. 

Ha az emberek 30 után, 40 évesen sem tudják igazán kicsodák is ők, hová-merre tartanak az életben, a neveléssel, az otthonról hozott-kapott családi mintákkal lehet baj. A céltalan sodródás, az örök elégedetlenség borzalmas. Tudom soha nem könnyű megtalálni azt a vékony középutat, ami elvezethet a boldogsághoz, hiszen nem állandó boldogság-cunami egyetlen házasság sem. Arról nem is szólva, hogy nem csak folyamatosan kell érte tenni, türelemmel, de ehhez is ketten kellenek. Számomra remek kikapcsolódást nyújtott és észrevétlenül laza önsegítő könyvé is vált.

Meg kell még említeni a könyvhöz nagyon illő, vidám hangulatot árasztó borítót. Vakáció, nyár, lüktető élet. Jó ómen, de nemcsak a borító telitalálat, sikerül mindezt az érzést a könyv elolvasásával is megkapnunk a maga nyelvi egyszerűségével, melyet szerettem a szerző műveinek olvasásakor.

A regény ITT rendelhető! 

E-könyvben kéred, akkor IDE kattints! 



      

Papp Diána (Budapest, 1976 –) magyar író, újságíró. Diplomáját az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán magyar–német szakon szerezte. A Népszavánál kezdte újságírói karrierjét 1999-ben, később több női magazin munkatársa is volt, dolgozott a TV2 sajtóosztályán, majd a JOY vezető szerkesztőjének nevezték ki. 2008 márciusa óta a Nők Lapja vezető szerkesztője, a lap rendszeresen közli cikkeit és publicisztikáit. Első regénye 2012 májusában jelent meg Szerdán habcsók címmel.











Álomgyár, Budapest, 2021
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786156067241