2016. január 19., kedd

Az ajtó

Szabó Magda: Az ajtó  



                                                                            






Szabó Magda a XX. századi magyar széppróza egyik legjelentősebb és legismertebb alakja. Életművének fontos és kiemelkedő darabja Az ajtó először 1987-ben jelent meg. Azóta 40 nyelvre fordították le, megkapta érte a franciáktól a Femina-díjat 2003-ban, majd film is készült belőle 2012-ben Szabó István rendezésében. 






Szabó Magda gyönyörűen és kifejezően ír, minden története, sora tele van érzelemmel. Itt különösen, ahogy a megjelenített két világ szembekerül egymással, és megmérettetik. Szorongató, émelygős érzést válthat ki az olvasóban az érzelmi felfokozottság, ahogy alapvető emberi érzelmek és gesztusok mögött direkt embertelenséget sejtet. Olvasás után csak néz az olvasó és ámul a csodán. Az egyszerűségében nagyszerű történeten. Nekem az egyik kedvenc Szabó Magda-regényem, nagyon megrázó, napokig nem szabadultam a hatása alól első olvasása után. Talán ez a könyv is a "nem beszélni kell róla, hanem olvasni" kategória.

Félelmeink, titkaink a csukott ajtó mögött. Lelkünk mélyét nem tárjuk fel, csak nagyon kivételes esetben, annak, akiben valóban megbízunk. Néha esetenként nem ártana, jót tenne, hozna egy kis megkönnyebbülést. A nem titkoltan önéletrajzi elemekkel megírt történetről röviden:

A fiatal írónő, Szabados Magda, és férje új házba költöznek. (Szabó Magda és férje Szobotka Tibor 1960 és 2003 között élt a pasaréti Júlia utcában). Magdának az írás mellett nem marad ideje a háztartás vezetésére, ezért megkeresi a szomszédban lakó Szeredás Emerencet, aki több környékbeli ház házvezetőnője. Éles és pontos tükörképet adva tárja olvasói elé életüket, vállalva gyengeségeit is. A két nő furcsa, mély barátsága lassan alakul ki, megy át szeretetbe. Bátor és merész, erős történet, minden szónak helye van. A szöveget ritkán szakítja meg párbeszéd. Két egyenrangú félként ismerjük meg őket, ahol a beosztott irányít. Az ő elvei, törvényei alakítják a történéseket.



Az egyszerű történetbe folyton újabb és újabb kis csavarokat, súlypontokat épít bele az írónő azzal, hogy  Emerenc múltjából feltáruló titkokat tudunk meg. Amivel újabb és újabb szeletet tár fel Emerenc lelkéből, jelleméből, ezzel is közelebb hozza az olvasóihoz. A saját életük magánszférája lassan tárul fel a másik előtt.
Csak lassan, nagyon óvatosan nyílnak meg a belső ajtók egymás felé. Sőt, Emerenc ajtaját szinte erőszak árán kell megnyitni, amikor beteg lesz. Pedig a szeretet mellett a másik fél tisztelete az, ami segít elfogadni a másik elveit, gondolatait a külvilágról. Emerenc nem tartja túlzottan sokra az írónő munkáját, ahogyan a vasárnapi templomba járásról is elég nyersen elmondja véleményét. Emerenc erős nő, öntörvényű. Az ő életének sorsának pillanatain át ismerjük meg a hatvanas éveket megelőző világot: a szegényparaszti származása, a holokauszt és az ötvenes évek borzalmainak megélése gyerekként. Meghatóan szép történet, minden drámája ellenére is. Emerenc alakja feledhetetlen.


Az ajtó mindenkiben megindít, kinyit valamit: magunkba nézünk, elemzünk, gondolkodunk olvasása után. Felnézünk Emerencre, aki „fegyelmezetlenül jó, meggondolatlanul nagylelkű”, igazán tiszta, a saját szabályaihoz hű, ám sajnáljuk is önként választott magánya miatt. A történet fontos szereplője a kutya, aki Viola névre hallgat, bár fiú.. Emerencnek megvan a saját maga keresztje, cipeli is becsülettel.
Magduska pedig…hát ő csak utólag tudja, hogy mit is kellett volna tennie, de hát az élet már csak ilyen, utólag mindig okosabb az ember. Két nő története, ám ettől sokkal több van benne. Minden, ami az élet. Egyszerűen, tisztán. A hangulata is megfogott. Mély, őszinte, már-már kitárulkozóan az. Lelkünk titkai, a csukott ajtó mögött mi lapul. Nem lehet könnyű zárt ajtó mögött élni az életet.
Olvassátok el, érdemes!





Szabó Magda 1917-ben született Debrecenben, magyar író, költő, műfordító. A debreceni egyetemen magyar-latin tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Legismertebb regénye az Abigél, melyből Zsurzs Éva 4 részes tévéfilmet is forgatott. Számos rangos elismerést kapott már életében. Például 90 éves korában megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, de ezen felül Kossuth-díjat 1978-ban, József Attila-díjat 1959-ben és 1972-ben kapott.

2007. november 19. – én halt meg Szabó Magda.
Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. Legismertebb néhány műve: Abigél, Az ajtó, Für Elise, Régimódi történet, Mondják meg Zsófikának, Disznótor, Ókút, Katalin utca... 90 évesen olvasás közben érte a halál. 







Magvető, Budapest, 1987
304 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631411540 

Európa, Budapest, 2015
262 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630794008

4 megjegyzés:

  1. Jaj de régen olvastam ezt a könyvet! És mennyire megérintett akkor... Most eszembe jutott ismét, hogy jó lenne egy Szabó Magda könyvet olvasni. Bea

    VálaszTörlés
  2. Nem voltam lusta, lecsekkoltam a molyon, hogy olvastad-e a Pilátust Magdától, szerintem az lerövidítve ugyanez a történet, csak akkor még nem önéletrajznak írta meg :)
    Mert az benne szerintem a leghihetetlenebb, hogy meg merte írni ezt a regényt, le merte ennyire csupaszítani a lelkét az olvasók elé tárva - ezt csodálom minden önéletrajzi írásában, hogy brutálisan őszinte, semmit sem szépít.
    (már olvastam a regényt, de én is idén tervezem újraolvasni :D)
    Szép értékelés, méltó a könyvhöz!

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm! Tervezek még idén néhány kötetét ajánlani.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hajrá-hajrá, vegyük rá az embereket, hogy olvassanak Magdától! Nagyszerű stílusa van, imádom a körmondatait, meg hogy mennyire kell nála figyelni :)

      Törlés