2016. január 11., hétfő

A sárkányölő - Bizánc

Pusztai Andrea: A sárkányölő 
Bizánc I. könyv


                                            

                                                       






A történelmi regények szerzői ontják az újabb sorozatokat. Mostanában egy kiválasztott történelmi alakra, helyszínre vagy esemény köré egész sorozatok épülnek. A Bizánc is egy három részesre tervezett sorozat első könyve. Alig pár hónapon belül ismét Bizáncról olvashattam, hiszen nemrég olvastam el Kapa Mátyás szintén Bizáncról szóló regényét. Első könyves szerző esetében nincs összehasonlítási alap, sőt, a hasonlításoknak sincs különösebb értelme, így ezt nem teszem.


Több észrevételem is felmerült olvasás közben a történettel kapcsolatban.
Először is: azért, mert valami régen játszódik, még nem történelmi, ez is inkább egy korabeli, kalandos történet Bizáncból. Ha olyen szemmel olvassuk, hogy ez egy történelmi helyszínen játszódó kalandregény, akkor egészen más kép alakul ki bennünk. Néhány ismert épület megjelenítése, Hagia Sophia, Hippodrom a császári palota és néhány életpillanat felvillantása az, ami Bizáncról mesél. Ez megadja a régen létezett valódi helyszín illúzióját, ám mivel igen keveset tudunk arról a korról, a történet inkább kalandregény volt nekem.
Ez az írónő erénye is, hogy elképzel és fantáziája segítségével megidézi, elénk varázsolja Bizáncot.
Maga a történet nekem kissé szétágazó, elaprózódott, terjengős. Talán a kevesebb oldal is elég lett volna, egy feszesebb szerkezet jobban működtette volna az eseményeket. Volt nem egy olyan dolog, ami legalább háromszor ismétlődött, visszatért a történet során. Így kevés teret kapott az olvasói fantáziám. Mondom én ezt férfi olvasóként, míg a női olvasók lehet, éppen ezt kedvelik majd. A főszereplő, Anasztázia, aki hol kislány, fruska, hol meg dáma érett, fiatal nő kicsit megzavart. Lehetséges, hogy a szerző az adott helyzetben való viselkedését akarta érzékeltetni. Anasztáziát az sem tette nálam szimpatikussá, hogy végig "lebarbározta" Kagant, a magyar törzsszövetség udvari követét.A zsiráfok iránti rajongása is kissé sok volt.

Két mellékalak volt, akik amúgy karakterük és jellemük alapján tetszettek. Tiara alakja üde szín, még ha egy élveteg, aljas és számító nőstény is, míg a herceg barátja, Jóannész rajongva szereti őt. Jól egymásra találtak. Itt kell megjegyeznem a finom, de erőteljes, erotikus részek megfelelő arányát és leírását. Ők életszerűek voltak, míg a két főhősre ezt nem tudom elmondani. A férfi hős- Rómanosz katonásdit szeretne játszani, apuci pénzén... ezért akar nősülni is! A fő bonyodalmat is ez adja, a kiválasztás. Nem tudom, lehet, hogy
ez így működött anno, de ilyen mélységben és hosszúságban már már vicces volt. Igazi húspiac jellege volt
a nagy Ő kiválasztásának: kinek mennyi a hozománya, életkora stb. Szegény lányok, nem voltak könnyű helyzetben. Valóban érdekes és eredeti a solymász és futóverseny a leendő feleségeknek, mégsem volt olyan erős a hatása az eseményekben. A Hippodrom nézőinek élmény lehetett, tényleg igazi cirkusz.

A magyar szálat belekeverni érdekes,  arra volt hívatott, hogy a Bizánci Birodalom és a magyar kapcsolatok alakulásáról meséljen és az érkező török fenyegetettségről tudjunk meg többet. Vajon azt honnét tudta előre a szereplő, hogy százötven évig itt lesznek?

Az udvari intrikák, a belső viszályok színezték még az eseményeket. Az Írnok kiléte is adott okot némi izgalomra, ahogyan a tervrajzok keresése. Felcsillantak jó pillanatok, egyéni hangja a női sorsok előtérbe helyezése is eredetivé teszi. Érezhető alaposság és munka van benne. Biztosan a legjobbra törekedett a szerző, hogy az olvasót elvarázsolja ezzel a csodás mesevilággal. Érdekesek lehetnek a lezáratlanul maradt részek, vajon hogyan folytatódnak? Mi lesz Tiara és újdonsült férje, no meg a gyermekük sorsa, és a két elrabolt leányka sorsa is érdekelne. A színpompás borító aranyalmája remekül illik a történésekhez.
A végén lévő szerzői jegyzet sokat segít az olvasónak az eligazodásban, érdemes elolvasni azt is.

Köszönöm a lehetőséget! 



PUSZTAI ANDREA Kecskeméten született 1975-ben, jelenleg Szabadszálláson él a családjával. A Szegedi Tudományegyetemen szerzett filozófia szakirányos szabad bölcsészdiplomát, de szenvedélyesen érdeklődik a történelem iránt. Leginkább a korai középkor, Bizánc és a magyar történelem egymásra vonatkozásai érdeklik, de foglalkoztatják még a pestisjárványok, a boszorkányperek, a nők és a vallások szerepe és hétköznapjai a történelemben. Irodalmi pályázatok révén az utóbbi években több antológiában jelentek meg novellái. A történelmi témákon felül ír még fantasyt, novellák erejéig pedig elmerészkedik a sci-fi és a misztikusabb témák irányába is.





 


Gold Book, Debrecen, 2015
378 oldal · ISBN: 9789634263807

1 megjegyzés:

  1. A harmadáig jutottam a véleményednek, amikor felmerült bennem a kérdés: ugyanazt a regényt olvastuk-e.
    Hát, ízlések és pofonok mások, ezt tudom, de most megdöbbentettél.
    Emésztek.

    VálaszTörlés