2016. január 3., vasárnap

A "leg" szépirodalom - 2015

A "leg" szépirodalom - 2015. 







Amit a legtöbb bloggertársamnál észrevettem olvasgatva az éves értékeléseket, hogy  nem, vagy alig olvasnak magyar szerzőktől, szépirodalmat is alig. Nos, nem csak a moly zsűritagjaként volt szerencsém szépirodalmat is bőségesen olvasni 2015-ben. A 219 olvasásomból 92 könyv volt, ami ide sorolható, jó részük hazai szerző munkája.

Persze, még így sem tudtam én sem mindent elolvasni, különösen az év végi megjelenések csúsznak át 2016-ra. Amit nagyon fontosnak és értékesnek érzek az négy könyv. Ők toronymagasan belopóztak a szívembe olvasás után és ott is maradtak. 2 külföldi és 2 hazai szerzőről van szó. John Williams Stoner című regénye, Tan Twan Eng Esőcsináló kötete a külföldi kedvenc, míg a hazaiak közül bevallom, hosszas vívódás után: Gárdos Péter Hajnali láz és Háy János Hozott lélek regényei a befutók nálam.


Gárdos könyve maga a valóság, szülei meghatóan szép és őszinte szerelmét írta meg,  már filmen is elérhető. Egy csodálatos gyógyulás és szerelem története a holokauszt után. Az élet él, és élni akar. Az életbe pedig a szerelmen át vezet az út. A regény külföldi sikere is említést érdemel, méltán lehetünk büszkék erre a könyvre!

                                                       


Háy János könyve, ami hozott lélekből dolgozott. Jöttek férfiak, nők, lányok, fiúk vegyest, öregek és fiatalok, s valamit kipakoltak magukból. Sokan az egész lelküket, mások csak egy darabkát belőle. Középpontban ezúttal is az emberi kapcsolatok: szerelem, válás, gyerek. Megcsalunk és megcsalatunk… Olvasás közben pedig pörög életed filmje, sok ismerős pillanattal. Nekem már a Napra jutni is kerek és remek volt, ez ha lehet, még jobb.


A Stoner szívmelengető és borzongató egyszerre. Milyen is egy ember élete, ha nem történik vele semmi különös? Csupán él, teszi a dolgát, majd boldogan meghal. Ami közte van az maga az élet minden sallang és máz nélkül. Röviden: jó. Hosszabban: nagyon jó. El kell olvasni!

Az Esőcsináló lehet különleges és egzotikus, hiszen Malajziában játszódik, ugyanakkor remek korrajz és alapos egyéni sorsok bemutatása mellett mély karakterábrázolás jellemzi, a kidolgozott történetet. Valódi nagyregény és nem csak a 600 oldal miatt. Míg Az Esti ködök kertje egy filozofálós, elmélyülős, merengős történet volt, addig az Esőcsináló egy mozgalmasabb, lendületesebb történet. A dátum sokat sejtető: 1939. Jó volt olvasni.

 Jó volt olvasni még a következő regényeket, csak felsorolás szerűen: Per Petterson Megtagadom, Janne Teller Minden, Tommy Wieringa Ezek az ő neveik és a Szép, fiatal feleségem, Helena Marten A kávé illata, Sue Monk Kidd Szárnyak nélkül szabadon, Iona Parvulescu Az élet pénteken kezdődik, Sjón A cethal gyomrában, Patrik Modiano Hogy el ne tévedj, Lily King Eufória, Jonas Jonasson Gyilkos Anders és barátai (meg akik nem azok), Jodi Picoult Csodalány regényeit a külföldi szerzőktől.

Hazai szerzők emlékezetesen jó könyvei számomra: Cserna-Szabó András Sömmi, Darvasi László Isten. Haza. Csal., Nyáry Krisztián Merész magyarok, Keresztury Tibor Temetés az Ebihalban, M. Nagy Miklós Ha nem is egy bomba nő, Egressy Zoltán Lila csík, fehér csík, Hartay Csaba Nem boci, Géczi János Bunkerrajzoló, Papp Sándor Zsigmond A Jóisten megvakul, Kiss Tibor Noé Aludnod kellene kötete mellett a moly által is kiemelt Dragomán György Máglya és Závada Pál Természetes fény regényei voltak.

Két fiatal, első regényével jelentkező szerző van, akiket kiemelnék még. Totth Benedek (még 2014-es könyve) a Holtverseny és Potozky László Éles regénye remek olvasmányok. Jó képet adnak a mai világunkról, fiatalokról. Ijesztően mai. Éles a kép, éles a fájdalom.

Ezekért kezeskedem! Tuti jó és maradandó élményt adnak a nagyszerű szórakozás mellé.  Képtelenség lenne mindent felsorolni, ami tetszett. Mindenkinek jó válogatást, szemezgetést ezekből a szépirodalmi novellákból, regényekből.

„Az embernek érzelmekre is szüksége van, mert gyengédség és szeretet nélkül az élet csupán afféle érzéketlen gépezet." – Victor Hugo


A nyitó képen fenn: Szoboregyüttes Nagyváradon.
Balról jobbra: Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás

5 megjegyzés:

  1. Nem tudom, milyen blogokat olvasol, de én kifejezetten keresem azokat, akik szépirodalommal foglalkoznak, szóval ha érdekel, őket tudom ajánlani (már csak azért, mert írtad, hogy a bloggerek nem nagyon olvasnak szépirodalmat):
    http://pipikekonyvklubja.blogspot.hu/
    http://ildikoblogja.blogspot.hu/
    http://1001konyv.blogspot.hu/
    ritaolvas.blogspot.hu
    http://adrikonyvmoly.blogspot.hu/

    Én pont ezért nem is olvasom a népszerűbb blogokat, mert a szépirodalmat jobban kedvelem, és nekem a sok fantasy, ya meg ponyva nem esik az érdeklődési körömbe, de manapság a blogok 90%-ának az ilyen nem túl igényes művek alkotják a profilját.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kicsit megszólítva érzem magam, mert elég sok zsánerirodalmat, sci-fit & fantasy-t olvasok, és nem érzem azt, hogy ez minőségi kategóriát jelent. Ugyanúgy, ahogy van sok kevésbé jó "szépirodalmi" kötet, ugyanúgy van jó, sőt kiemelkedő és szépirodalmilag vagy éppen filozófiailag magasan értékelhető zsánerirodalmi mű is (pl. Homérosz és Shakespeare műveit megidéző, idei megjelenésű Ílion Dan Simmonstól). Kétségtelen, hogy van nagyon sok rossz is, és az sem vita tárgya, hogy a nagy tömegben kinyomott YA-kötetek legnagyobb része is ide tartozik, viszont közel sem mind.

      Ugyanez igaz a blogokra is: attól, hogy valami szépirodalommal foglalkozik, nem lesz automatikusan igényes blog. Maximum, aki ezt keresi elégedettebb lesz vele.

      Törlés
  2. Köszönöm, őket tényleg nem ismertem! Az általam olvasottakra vonatkozik, amit írtam! Tökéletesen egyet is értek az utolsó mondatoddal. Én is ezt tapasztalom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szívesen, remélem, találsz köztük kedvedre való olvasnivalót. Egyébként biztos vagyok benne, hogy vannak nagyon jó blogok, amik nem cska a legnépszerűbb, legújabb, legtrendibb könyvekkel foglalkoznak, hanem szívesen írnak régi klasszikusokról, vagy kortárs szépirodalmakról, csak nehéz őket megtalálni, mert nem reklámozzák magukat. Ezek közül talán Ildikó blogja a legismertebb, a többieké annyira nem. Nem is egyre teljesen véletlenül bukkantam rá. És hiába nincs Facebook oldaluk, vagy promózzák magukat úton útfélen, úgy vélem, hogy nagyon jó blogot vezetnek, és ők azok, akik valóban nem a látogattotságért vagy recenziós példányokért blogolnak. És akik értékes könyveket olvasnak.

      Törlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés