2015. október 9., péntek

Sömmi

Cserna-Szabó András: Sömmi






           "általán keveset beszélt, rabolás közben meg szinte semmit, és ha néha kérdeztük is tőle, mi van, ő csak annyit felelt kurtán,
„sömmi”,                                      













Rózsa Sándor az Alföld legendás betyárvezérének élete adja a kötet alapját.  A "legszöbb paraszt", a jó barátja és legjobb cimborája Veszelka Imre visszaemlékezéséből ismerhetjük meg nem csak a betyárvezér életét, de a kor jó néhány más, ismert betyárjának története is elkerülhetetlenül megidéződik. Elsődlegesen a mesélő élete is sok fordulatot, drámát tartalmaz. Ő most a leghitelesebb forrás, mert ő ugye ott volt Sándorral, együtt voltak részesei a közös rablásoknak, kalandos bujdosásoknak és a pusztai élet vadromantikája első kézből kerül bemutatásra.


Marhacsorda elterelése, és postakocsi kirablása, vagy csak egyszerűen a sajátosan értelmezett igazságszolgáltatás a tanyavilágban, de nevezhetjük bosszúnak is, mind ott van a lapokon.
Kihangsúlyozottan a véletlennek is akad nem kevés szerepe. A bujdosók nehéz sorsával, akikkel a szegény nép szimpatizált és segítette őket, bújtatta, remek stílusban, korhűen ismerkedhetünk meg.
Igazi eastern ez! Az események filmszerűen pergőek, viccesek, sok humor forrása van az egyéni drámák mellett. Üldözés és menekülés, véres bosszúk, szerelmek vannak a történésekben. A népi pajzán humor és a kor megidézése remek hangulatúvá teszi a kötetet. A buja fehércselédek, kikapós fogadósnék ugyanúgy részesei az eseményeknek, mint a pandúrok, bírák vagy éppen maga Kossuth Lajos. Ahogy a „szemtanú” Veszelka Imre előadja, elmeséli nekünk a történetet nagyon szórakoztató, jó kikapcsolódást ad. Cserna-Szabó abszolút ráérzett a nyelvezetre, igazán ízes módon megírt, népi humora kiemelkedő. Megidéződik a néphit, babonák, az akkori gondolkodásról, szokásokról is ad képet. A népmesei elemeket a romantikával keverve egy kis misztikumot is becsempész a történetbe. Egészen addig, amíg Talpuk alatt fütyül a szél...

Cserna-Szabó András története eredeti hangon, remek stílusban íródott. A már közismert Rózsa Sándor-képhez nem tesz ugyan hozzá, mégis elgondolkodtató a kor történelméről, szokásairól megidézett kép. A betyárvezér jellegzetes alakja jól megrajzolt, élethű. A szótlansága, megfontolt magatartása, a sűrű, dús bajuszáig mind felidéződik. Akarta, szerette volna, ha élete egyenesbe fordul, jó útra térhet, azonban ezt nem hagyták neki, kérelmét Ferdinánd király elutasította. Veszelka Imre élete sem volt mentes a sorstragédiáktól, mégis sikerült túlélnie a kalandos rablások, bujkálások sorát. Így most 85 évesen elmesélhette nekünk ezt a történetet. Rózsa Sándor a lovát ugratja, miközben összevonja szemöldökét... avagy a betyárvilág az alföldi pusztákon. Kimondottan jót szórakoztam rajta, és ez nem kevés. Szerintem sömmi többet nem is akart, de azt remekül hozta. Kikapcsolódásnak, ismerkedésnek kedvet hoz az olvasónak. Igazi szórakoztató olvasmány, a maga módján rántja le a leplet a betyárromantikáról. Betyárosan jó!


                  




Kik is voltak a betyárok? 
Betyár a 18–19. századi bujdosó rablók neve volt Magyarországon. Általában lovas bujdosókként említik őket. A betyárokhoz hasonló lovas útonállók világszerte léteztek a 20. századig, közülük a betyárokhoz hasonlóan sokan tettek szert hírnévre. Elsők között „megdicsőült” magyar betyárok Zöld Marci, Sobri Jóska és Rózsa Sándor voltak. A betyárokról már a 18. század óta sorra születtek a betyárballadák, betyárdalok és szájról szájra terjedő történetek, mondák és a betyárromantika áthatotta a ponyvairodalmat is. Ismert íróink közül többeket megihletett a betyárok világa. Többek közt Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Krúdy Gyula, Jókai Mór műveiben is feltűnnek.Tömörkény István: Betyárlegendák c. művét 1898-ban adták ki Szegeden. Az elbocsátott végvári katonák tömegei, politikai okokból elbujdosó szegénylegények, az osztrák katonaállítási rendszer ellen menekülő katonaszökevények, zsellérek és egyéni tragédiákon átesett egyszerű emberek alkották a kialakuló betyárvilágot. A legtöbb hírhedt betyár a Dél- Alföldön tevékenykedett.

Rózsa Sándor tőlem alig néhány kilométerre, Röszkén született 1813-ban. Ezzel indul a történet, mert már a születése pillanata meghatározó volt későbbi életére. Ugyanis burokban jött a világra... ezért nem fogta a golyó sem, tartotta a néplegenda.

Rózsa Sándor annyira karizmatikus személyiség volt, hogy kufsteini rabsága alatt vasárnaponként pénzért lehetett megnézni a piactéren.Sokan akarták látni. Kufsteinben ő volt az egyetlen köztörvényes fogvatartott. Szabadulása után megpróbált becsületesen élni, de az előítéletek miatt ez lehetetlen volt. Miután ismét börtönbe került 1878. november 22-én gümőkórban halt meg a szamosújvári fegyházban.







A könyvet köszönöm a kiadónak!



Helikon, Budapest, 2023
180 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636200824


Magvető, Budapest, 2015
208 oldal · ISBN: 9789631432862

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése