2015. október 21., szerda

Halálparancs



James Dashner: Halálparancs 
(Útvesztő 0,5.)


Az Útvesztő-trilógia előzményeinek története. 
     
                                

A könyv fülszövege:
Mielőtt megalakult a VESZETT, mielőtt létrejött a Tisztás, mielőtt Thomas belépett az Útvesztőbe, napkitörések sora érte a Földet, és szörnyű betegséggel fertőzte meg az emberiséget. A bolygó lakóinak nagy része odaveszett. Aki megbetegedett, annak lassanként elborult az elméje, és előbb-utóbb tomboló véglénnyé vált. Mark és Trina a túlélők kis csoportjához tartozik. Mindennap az életben maradásért küzdenek, az élelmükért, a nyugalmukért. A természet lassan mintha már az újjáéledés jeleit mutatná a napkitörések után, amikor egy napon különös légi jármű – egy Berg – jelenik meg az erdő fölött. A Bergről a kitörés vírusával fertőzött lövedékekkel kezdik lőni a csoportot.
Ismét menekülniük kell – de vajon ki az ellenség? Fertőzöttek és immúnisok egyaránt veszélyben vannak. Vajon az emberiség teljes kiirtása a cél? Ki akarja a pusztulásukat? Létezik kiút ebből a borzalomból?




13 évvel az Útvesztő eseményei előtt vagyunk, a Napkitörések után, a vírus kezdetén.
Arra számítottam, hogy Thomas története köré épül majd fel a könyv története. A gyerekkora és az, hogyan került a VESZETT-hez, de nem így lett, bár a keretben találkozunk vele. Először az előszót olvasva fel is csillant a szemem, hiszen pont Teresat követhettük, amint végignézi ahogyan Thomas az Útvesztőbe kerül, majd a legvégén egy könnyfakasztó részlet erejéig újra látjuk Thomast, mégis a trilógia főszereplőit a prológus után ott is hagytuk és váltottunk Mark és a könyvmoly Trina történetére.   

Viszonylag lassan haladtam, bár a könyv pörgős és izgalmas, folyamatosan történik valami. Rengeteg az akció, mindig újabb és újabb infó épül a nagy egészhez, mégis volt, hogy félretettem, de azután - talán Darnell sztorija volt ami újra belelendített a sztoriba- már vitt magával.
Sokat megyünk, próbáljuk megtalálni a kúrát, és bár végig ott lebeg Damoklész kardja, azért a remény adja az értékét ennek a könyvnek, sose veszítjük el a reményt, nem szabad feladni!  

Mondanám, hogy Martin-szerű kegyetlenséggel öli a karaktereket, de valójában annyira kicsi, kevés a szerepe a mellékszereplőknek, oly kevéssé ismerjük meg őket, hogy bár megdöbbentő, azért annyira nem rázott meg egy-egy fiatal elvesztése. Bár a történetük végén azért meghatódtam kissé, mégis azt kell mondjam, sajnos kicsit egysíkúak a karakterek, úgy éreztem kiszámíthatóak a reakcióik és ez levont a történet erejéből.   




A könyv elég durván erőszakos, így bár ifjúsági, azért mérlegelni kell a korosztályt, azt hiszem nem örülnék, ha majd 13-15 évesen ezt olvasná a lányom. Kíméletlen durvasággal írja le pl a magukban kárt tevő fertőzötteket, tény, hogy erősen hatásos részek ezek. A zombiapokalipszis nem az én világom, nem hiába nem olvasok ilyen jellegű könyveket, nem is tudtam annyira komolyan venni, hisz kicsit a Plants and Zombies játék jutott az eszembe.

A végén hatalmas a fordulat, amolyan "hát-persze" élmény, de sejthető, hogy ennek a feledik résznek is lesz folytatása (és tényleg! A The Fever Code várhatóan 2016-ban debütál)
Nagy nagy pozitívum a gyönyörű, figyelemfelkeltő borító, ami nagyszerűen mutat a sorozatban, és az, hogy kitűnő, élvezetes a fordítás (- köszönjük Havadi Krisztina)
FONTOS!
Csak a trilógia elolvasása után érdemes elolvasni a Halálparancsot!

Érdekes kiegészítés a trilógia mellé. Ha rajongója vagy Az Útvesztő trilógia világának, akkor mindenképp ajánlom, ne hagyd ki.  

Eredeti mű: James Dashner: The Kill Order
Eredeti megjelenés éve: 2013 


Cartaphilus, Budapest, 2015
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632664392 · Fordította: Havadi Krisztina



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése