2015. október 30., péntek

Az árvák

Tóth Vivien: Az árvák


                                                   








A könyv fülszövege sokat sejtetően izgalmas és érdekes történetről mesél. Mégsem egy újabb Holtverseny-szerű, vagy Éles történetet olvastam. A legnagyobb gondom azzal van, hogy ez kimondottan a fiatalokról és fiataloknak szól, ami persze még nem lenne baj, de nem ad segítő tanácsot, hiányoltam az igazi drámát és az útmutatást belőle, hogy "így ne!" Ha a kicsit is több élettapasztalattal rendelkező, "idősebb" olvasó veszi kézbe inkább csak mosolyog vagy elborzad, vérmérséklettől függően. Az idősebb alatt a harminc feletti olvasókat mondanám, hiszen a történet szerint is, ők már öregek...  Annyira sok benne a sztereotípia, és nagyon vékonyka rétegről szól. pl: a sportoló az bunkó, minden tárgyból bukásra áll, nem érdekli semmi.... ugyanakkor, gyógyszerfüggő figura, pedig már ott is vannak rendszeres orvosi ellenőrzések! A lány kimondottan ellenszenves figura: igazi "ribanc alkat", üresfejű, liba, bár próbál másnak mutatkozni a történet végére. Érzőszívű, szerelmesnek, de fogalma sincs a valódi érzésekről a szerelemről. Az felelősséggel is jár a másik iránt, és tenni is kell érte nem csak elvárni! Adni magunkból, már ha van mit...

Azért a nagy szavak elhangzanak, de nem kell komolyan venni őket, ők sem veszik: a nagy barátok, egymással is szexelnek, csak úgy,... pedig ilyet azért a nagy szerelem mellett igazán nem kellene, hogy a barátom barátjával, csak mert ott van... Erkölcsi tartás-gátlás nélküli, kiüresedett világukban semmi nem számít. A barátság értéke sem. A mások élete sem okoz gondot, mikor a kezdő drogost veszélybe sodorják. Morálok nélküli, önmaguknak fontos figurák a szereplők. Önzőek, sodródnak, de csak a bulik, drogok és trendi cuccok okoznak némi, pillanatnyi örömet sivár életükben. Persze a családi háttér sérült, nincs is. Azért az érdekelne, miből és hogyan vett belvárosi lakást a 17 éves gyerek...

Tragédia persze van, nem is kicsi. Mindhárom szereplő élete az önmagában is. Még sincs semmi visszatartó erő, nem változtatnak semmin, a sorsuk, végzetük borítékolható. Nagyon nagy a baj, a mai fiatalokkal, ha ez a valóság! Ennyire nem akarnak értelmes célt találni, a drogokba menekülnek. Mi elől is? Min segít ez? Semmin... még a pillanat öröme is nagyon illékony. Bízom benne, ha a célközönség kezébe kerül: 1: végig tudnak olvasni egy ekkora terjedelmű szöveget, mert nagyon úgy tűnik a menő, színes trendi magazinok is megterhelőek lehetnek nekik, 2: levonják a sorok közti tanulságot és NEM ez lesz a követendő példa nekik. A boldogságot nem ettől fogják megkapni.

A történet szövege fiatalos, szóhasználata visszaadja azt a világot. Kár, hogy semmi cél nélkül lógnak bele a vak világba. Nem lesz ez így mindig... ám akkor már késő szokott lenni. Érdekes, hogy sem tanulni nem akarnak, sem más cél nincs előttük, mint a partyk, drogok és bulik... Gina pedig tényleg veszélyes! Erről szólnak a hírek, a napi borzalom a hírportálokon, amiről a könyv történései szólnak. Minden benne van, amitől egy józan gondolkodású, kicsit is gyermekére figyelő szülő félti a gyerekét: rossz társaság, drogok.
Cél nélküli, sodródó gyerekek, akiknek még pénzük is van... elég veszélyes kombináció. Sajnos azt sem értelmesen költik el, nem tudják jól használni, értékelni kivételes helyzetüket. A mély szegénységről, a valódi életről, fogalmuk sincs, önzőek, csak önmagukat látják, tartják fontosnak. Sajnálom őket, talán kár értük.
Vagy nem, hulljon a férgese elv alapján....


A fülszöveg:
Drogok, alkohol, alvilági bizniszek – ezek mindennapi dolgok a három jó barát számára. Szofi, Bence és Artúr az elit krémjében nőttek fel, ezért a világ számukra egy nagy játszótér, amiben ők uralkodnak. Mielőtt azt hinnéd, hogy ez megint egy átlagos könyv, amiben szépen elmesélik a tinédzserkor szenvedéseit, egy kicsit lapozz tovább! Cenzúrázatlanul tárul eléd, hogy milyen is az, amikor függő az ember vagy egyszerűen depressziós. Figyelmeztetlek! Csak saját felelősségre olvass bele a könyvembe! Mert ha egyszer részesévé válsz az életüknek, akkor soha többet nem engednek el. Én szóltam előre!



Underground, Budapest, 2015
232 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631230758

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése