2015. január 6., kedd

A krimi, ha skandináv



A Skandináv krimi és jellemzői 
valamint néhány szerző


A krimi története 1841-ben kezdődött, Edgar Allan Poe: A Morgue utcai kettős gyilkosság című novellájával. Ekkor egy teljesen új műfaj, a krimi születésének lehettünk tanúi.
Európában és hazánkban a krimi e speciális változatának felbukkanására hozzávetőleg 2000-ig kellett várni. Természetesen a svéd szerzők mellett  Norvégia és Dánia írói épp úgy ide tartoznak, mint  Finnország, de még Izlandot is ide soroljuk. A Skandináv Krimik népszerűségét az a tény is igazolja, hogy Magyarországon egyre több kiadó kínálatában megtalálhatóak. Az Animus Kiadó Skandináv Krimik-sorozata azonban az elsődlegesen irányadó, vitathatatlan az ő elsőségük.

A skandináv krimi gyökereit Svédországban érdemes keresni, itt alkotott az a szerzőpáros, Maj Sjöwall és Per Wahlöö, akik a ’60-as és ’70-es években meghatározták a műfajt – amennyiben a legtudatosabban kevertek társadalomkritikát jól szerkesztett, realista bűnügyi regényeikbe. A Főhősük, Martin Beck nyomozó, igazi kispolgár, szürke hétköznapi figura. (A házaspár több regényét filmre vitték, a legismertebb az 1976-os Gyilkos a tetőn, Bo Widerberg rendezésében.) Ennyiben a későbbi skandináv krimik nyomozóinak volt előfutára. 
A kiégett, magánéleti gondokkal küzdő, sokat vedelő, cinikus felügyelőnek a figurája már már tipikusnak mondható. Később hasonló figura mondjuk Harry Hole Jo Nesno történeteiben.

A népszerű szerzők jelentős része mielőtt krimiíróként sikeres lett, újságíróként kereste kenyerét.
Többen gazdasági vagy tényfeltáró újságíróként kezdték pályájukat, vagy a média más területeiről érkeztek. Persze vannak kivételek is a legjobbak közt, például a hivatásos focista, majd rocksztár Nesbo, vagy az izlandiak szerzője, a mérnöknő Yrsa Sigurdardóttir, Carin Gerhardsen pedig matematikus volt előbb, míg az 1979-ben született Kristine Ohlsson a Svéd Nemzetvédelmi Egyetemen tanított, majd évekig Bécsben élt és dolgozott, mint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet terrorizmus elleni szakértője.
 
Az egyik legnépszerűbb és legfontosabb szerző, Stieg Larsson. Ő az egyik befolyásos svéd baloldali lap, ami a svéd Magyar Narancsnak megfelelő Expo, főszerkesztője volt. A Millennium-trilógia harmadik kötetének megjelenését, és a nyomában beköszöntő világhírt már sajnos nem érte meg. Alig 50 éves volt, mikor elvitte a szívroham. A könyveiből előbb svéd, majd amerikai filmek is készültek. A műfaj apja ez a sorozata. Kihagyhatatlan, érdekes és sodró, olvasmányosan elgondolkodtató a történet.
  

Henning Mannkell a legnépszerűbb svéd írók egyike. A skandináv krimi sokat köszönet az ő sikereinek, és nyomozójának Kurt Wallendernek. Az izlandi Arnaldur Indridason is újságíró volt: nevezetesen filmkritikus. Ő volt az első szerző, aki külföldiként megkapta az év legjobb krimijének járó brit Aranytőr-díjat (a Kihantolt bűnökért). Míg a Vérvonal krijéből film is készült. 
A szereplők alapos jellemrajza mellett a társadalompolitikai kérdésekkel tálalt környezetrajz még fontos jellemző ezeknél a krimiknél. Átélhetőek, valós helyzeteket jelenítenek meg, helyi elemekkel, szokásokkal színesítve az eseményeket. Az embercsempészet, prostitúció, erőszak, kábítószer kereskedelem vagy bandaháborúk is jó témát adnak. Így aki többet szeretne megtudni a skandináv emberek mindennapjairól vagy társadalmi problémáikról, az újsághíreken túl, vegyen kezébe egy izgalmas északi krimit. 
 A kritikusok körében sok vita folyik a krimik irodalmi értékéről, ezek a bűnügyi regények milliós példányszámban fogynak (pl. a svéd Stieg Larsson első regénye 1 millió példányban kelt el az 5 millió lakosú Dániában), a megjelenése évében, nemzetközi díjakat nyernek, és rengeteg nyelvre fordítják le őket.

 JUSSI ADLER – OLSEN
/1950.08.02. Koppenhága/ dán író.
Négygyermekes család legkisebb tagja, egyetlen fiú.A pszichiáter édesapát követve a család Dánia különböző részein élt.Ez az élményanyag is felbukkan könyveiben.Mozgalmas élete során dolgozott nyomdászként, antikváriumot nyitott, írt forgatókönyveket, magazinokat szerkesztett.1997-ben megjelent első regénye sikeres volt. A Q ügyosztály történetei 2007-től jelennek meg, mintegy 36 országban, nálunk is sikerrel. Eddig öt könyvét olvashattuk Magyarországon. Nyomtalanul, Fácángyilkosok, Palackposta, A 64-es betegnapló és a Hajtóvadászat fűződik a nevéhez.
    


Hakan Nesser első könyve 1988-ban jelent meg, de csak tíz évvel később hagyott fel az írás kedvéért a tanári pályával. Bűnügyi történeteinek visszatérő főhőse Van Veeteren nyomozó. A nyomozás fordulatai mellett – skandináv jellegzetesség – a detektív megoldandó feladatokat ugyancsak tartogató magánéletével is megismerkedhetünk. Hakan Nesser egyike a hazájában százezres példányszámban megjelenő svéd szerzőknek. Róla már bélyeget is kiadott a svéd posta:  


  Jan Arnald, svéd író, irodalomkritikus és szerkesztő szerint, aki Arne Dahl álnéven ír – a kritikusok 
által is dicsért – krimiket, a műfaj vonzerejének titka: az emberek elemi igénye az igazság keresése iránt. Ez az igazságkeresés jelenti számára is a hajtóerőt. Így vall erről egy interjúban, melyet a dán Berlingske Tidende számára adott:
„Számomra minden azzal a ténnyel kezdődik, hogy társadalmunkban jelenleg olyan bűntények történnek, melyeket egyszerűen nem értek. Szeretném tudni, hogy mi az oka annak, hogy ezek a bűntények megtörténhetnek. Ez az igazságkeresés, amely miatt írok.”
Hozzáteszi még: „Van benne egy vigasztaló elem is. A krimiben mindig ott van az ígéret, hogy ami rossz, majd jó lesz. Egy olyan kaotikus világban, amelyben mi most élünk, a krimi a rendet ígéri nekünk.”


Karin Fossum:
A bálnavadász-hagyományokat őrző Sandefjordban született 1954- ben. Fossumnak eddig öt Sejer-regénye jelent meg magyarul a Scolar kiadónál.. Irodalmi pályáját huszonévesen, érdekes módon két vékonyka verseskötettel indította. Sejer felügyelő először 1995-ben tűnt fel, majd ezt követően sorra láttak napvilágot a rendkívül intelligens detektív izgalmasnál izgalmasabb esetei. A Ne nézz vissza című kötettel Fossum nemcsak az olvasóközönséget nyerte meg magának, hanem újfent irodalmi díjak sokaságát söpörhette be: a skandináv Üvegkulcs-díjat és a norvég Rivertont. Az Indiai feleséggel (Elskede Poona) besöpörte a világ legrangosabb krimidíjait. Többek közt megnyerte a Los Angeles Times könyvdíját, 2009-ben pedig a norvég Dagbladet „Minden idők legjobb norvég krimijé”-nek kiáltotta ki.

Arnaldur Indriðason (Reykjavik, 1961. január 28. – ) izlandi krimiíró, róla már volt néhány szó:
Első regénye (Synir duftsins) 1997-ben jelent meg, ebben már Erlendur felügyelő a főszereplő, aki eddig összesen tíz Indriðason-regény központi alakja. Idehaza legutóbb nyáron, a Hipotermia című kötete jelenet meg az Animusnál.

1965-ben született Karin Alvtegen   
egyike a legelismertebb skandináv íróknak. Hírnevét a pszichokrimi műfajában szerezte. Történeteinek rendkívüli feszültségét nem csupán a bűnesetek megjelenítése táplálja, hanem az emberi kapcsolatok, karakterek érzékeny és kegyetlenül őszinte ábrázolása is. Alvtegen is elnyerte a legjobb skandináv krimiért járó Üvegkulcs-díjat valamint Svédországban és Dániában az év legjobb krimijének adományozott elismerést. Műveit 26 országban adták ki, mindenütt nagy sikerrel. Nálunk is sikerrel fogynak könyvei. Árnyak című krimije egyik kedvencem, míg a Szégyen nyáron jelent meg idehaza.

 Michael Hjorth 1963-ban született, producer, rendező és forgatókönyvíró. Az ő nevéhez fűződik például a Henning Mankell regények megfilmesítéseihez írt forgatókönyvek.
Hans Rosenfeldt 1964-es évjárat, szintén forgatókönyvíró, valamint Svédországszerte ismert rádiós és tévés műsorvezető. Előző közös munkájuk az Ingovány 2012-ben került a hazai könyvesboltokba, míg tavaly A tanítvány-nak örülhettek az olvasók.

Jo Nesbø (helyesen ejtve: ju neszbő) norvég, többé-kevésbé Oslóban él – amikor épp nem Thaiföldön gyakorolja egyik kedvenc hobbiját, a sziklamászást. Sokszínű arc: régóta van egy zenekara, amivel rendszeresen fel is lép, ahogy ideje engedi. Tematikát tekintve a másik véglet, a gyermekirodalom felé is kacsintgat néha: van ugyanis egy tizenkét éves lánya, rajta tesztelte először a Doktor Proktor Pukipora című vicces gyerekkönyv főhősének figuráját, a kétbalkezes professzort (a regény azóta világsiker, eddig több, mint húsz nyelvre fordították le).   Jo Nesbø tíz könyvből álló Harry Hole-sorozatának rezonőr főszereplője egy különc oslói rendőrtiszt, Harry Hole, aki furcsábbnál is furcsább gyilkossági ügyek megoldásán dolgozik. Első kötete, a Denevérember 1997-ben jelent meg. A Harry Hole-történetek pedig elképzelhetetlenek a Jim Beam, a Martens-bakancs vagy Camel-cigi nélkül.







Arne Dahl (eredeti nevén Jan Arnald) 1963-ban született, Svédország egyik legismertebb krimiírója. Elsősorban az érdekli, mi történik az emberi elme mélyén, ennek ábrázolásához borzongató, fojtogató környezetet választ. Magyar fordításban két könyve jelent meg: a Misterioso (1998) a számos nemzetközi irodalmi és közönségdíjjal jutalmazott, tízkötetes Intercrime sorozat kezdő darabja. 2011-ben a televízió tovább fokozta népszerűségét: 1,5 millió svéd (a népesség közel 20 százaléka) nézte meg a Misteriosóból készült tévéfilmet. Dahl az egyetlen skandináv író, aki egyaránt megkapta a Német Krimi Díjat és a dán krimiírók elismerését, a Palle Rosenkrantz-díjat. Majd tavaly októberben a Rossz vér történet került a magyar olvasókhoz a Scolar Kiadó jóvoltából.




Camilla Läckberg, a krimi műfajában az egyik legsikeresebb svéd írónő. Könyveiben a helyszín mindig szülővárosa, a nyugati parti, Tanum megyei kisváros, Fjällbacka, és az azt körülvevő többi város (pl. Uddevalla, Tanumshede).Eddig öt történettel örvendeztette meg rajongóit idehaza.
Könyvei hazájában és világszerte is rendkívül jó kritikát kaptak, eddig több mint 5 millió példányban keltek el művei csak Svédországban. Magyarországon is igen népszerű szerző. Eddig 5 krimije került a hazai boltokba az Animus Kiadótól.
 




Top 5+2 olvasott kedvenc 2014-ből, amikor is húsz skandináv krimit olvastam:

1:  Hjorth - Rosenfeldt:  A tanítvány (Animus)
2: Mama, papa, gyerekek - Carin Gerhardsen (Athenaeum)
3: Jo Nesbo - A fiú (Animus)
4: Samuel Bjork -  Magányos utazó (Athenaeum)
5: Camilla Lackberg - Eltitkolt életek(Animus)

+1: Arne Dahl: Rossz vér (Scolar).
+1: Kristina Ohlsson: Dávidcsillagok (Animus)











forrás: wikipédia, Skandináv Ház, és
Szilvási Krisztián írása.

 

2 megjegyzés:

  1. Kedves Gabó!

    Nagyon bejött a listád (karácsonyi ajándékká transzformálódott)! Ezúton is köszönöm!

    Üdv. Boróka

    VálaszTörlés
  2. Kedves Boróka!

    Ennek örülök. Izgalmas nyomozást, kellemes borzongást hozzájuk!

    VálaszTörlés