(Fredrika Bergman 5.)Az első könyve, a Mostohák óta olvasom, várom a sorozat részeit. Már a nyitó kötetnek is alaposan felépített, sötét és fordulatos krimit kaptam. Tudtam, hogy a nyomozópáros további kalandjait sem szabad kihagyni.
Aki még nem olvasott volna Kristinától, az is bátran kezdje el, érdemes. A skandináv krimik hazai rajongóinak egyik kedvenc írónőjének ez az ötödik kötete idehaza. Egyben a sorozat záró története, amit nem is akarok elhinni... hiányozni fognak a szereplők.
Mielőtt Kristina Ohlsson 2012-ben főállású íróvá vált volna, dolgozott és tanított a Svéd Nemzetvédelmi Egyetemen, valamint a az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet terrorizmusellenes szakértőjeként is tevékenykedett. Ezek bizony jól érezhetőek a történetei kidolgozottságát tekintve. Otthonosan mozog ezen a talajon.
Az új krimi főbb szálai között olyan súlyos témák vannak, mint a terrorizmus, a bevándorlás,
a rasszizmus, a vallás, a gyermekek elleni erőszak pedig még sötétebbre festi a krimi történetét.
Az elmagányosodás és a kamaszok veszélyeztetettsége, a számítógépes ismerkedés veszélyei sem elhanyagolhatóak. A múlt sötét titkai régi gyermekkori traumákról rántják le a leplet.
kemény próba elé állítja a gyilkos most is. Ha a cím és a fülszöveg alapján azt gondolnánk,
hogy a krimi témája egy svédországi zsidó közösség ellen elkövetett, rasszista támadássorozat lesz,
alaposan tévedünk. Valóban, az első áldozat egy stockholmi zsidó óvoda előtt lelőtt, fiatal óvónő.
Természetes, hogy a rendőrség rasszista bűncselekményre gyanakszik, mikor kiderül, két tízéves zsidó iskolás fiú is eltűnt alig néhány órával később. Azonban a háttérben egészen más miatt zajlanak a történések. Ohlsson végig az orruknál fogva vezeti olvasóit, amikor azt gondoljuk,
hogy megértettük mi miért történik, egyetlen mondattal azonnal romba dönteni az addigi elképzeléseinket. Szövevényes és izgalmas a nyomozás, ahol a mellékszálak is hangsúlyosak. Jó írónőnek tartom Christina Ohlssont, aki remek cselekményfelépítésivel, emberközelivé teszi a történeteit.
Sajnos a spoileres fülszöveg sokat elárul a történésekből. Amikor másnap a fiúkat holtan találják,
a hóban fekve, mezítláb, fejükön egy-egy papírzacskóval, amelyekre a gyilkos emberi arcot rajzolt,
a nyomozás elakad. Felmerül egy régi izraeli legenda, aminek főszereplője a Papírfiú, de a rendőrség tanácstalan, a szülők pedig érezhetően titkolnak valamit. Hogyan kapcsolódik a régi izraeli legenda
a mostani gyilkosságokhoz? Ki a Papírfiú? A mítosz mögé fájdalmas történetet kerekített Ohlsson.
Mit titkolnak a szülők, mi volt az ok, amiért kivándoroltak Izraelből? Ki volt a két fiú titokzatos
chat partnere? A nyomozás szálai miatt, Fredrikának Izraelbe is el kell utaznia.
Ekkor tér vissza az 573-as járatból megismert Eden Lundell. A nagyon ügyes és talpraesett ügynöknő életébe is bepillanthatunk. Házassága válságban, saját kis titkainak csapdájában küzd a családja egyben tartásáért. Nincs könnyű helyzetben.
További titkok adódnak a rejtélyes Efraim Kiel körül. Ki is ő valójában? Ki az, aki héber nyelvű üzeneteket hagy neki? A Salamon Gyülekezet új biztonsági tisztje szerepében, Peder Rydh
nyomozó bukkan fel. Örültem, hogy szerepet kapott ebben a részben is.
Írhatnék még hosszú bekezdéseket, miért is jó ez a krimi, mennyire fordulatos, pergő és feszült.
A legelején megismert, de meg nem nevezett nő és annak családjáért végig izgulhatunk. Fontos szerep jut a történetben egy hegedűnek is. A jeges rémület markolászta végig a torkom, gyomrom!
Nagyszerűen szerkesztett, érdekfeszítő a történet. Többrétegű, nem tucatáru! Gördülékeny és lebilincselő, méltó befejezése a sorozatnak.
Végtelenül izgalmas krimit kapunk, érdemes elolvasni! Talán az eddigi legjobb Ohlsson krimi, bár nehéz választani.
5/5.
Az írónő eddigi kötetei idehaza, a Fredrika -sorozat részei:
Mostohák 2012., Elnémítva 2013., Őrangyalok 2013., Az 573-as járat 2014.
Animus, Budapest, 2014
Épp ma vettem ki az első részt a könyvtárból, s reményeim szerint mihamarabb neki is kezdek. Már alig várom ^^
VálaszTörlés