2014. augusztus 2., szombat

A fiúk országa

Krusovszky Dénes: A fiúk országa


Krusovszky Dénes (1982) József Attila-díjas költő, író és kritikus. Több verseskötete is megjelent, eddig első sorban így ismerhették a fiatal kortárs szerzőket követők. A Könyvhétre jelent meg első novellás kötete, amely kilenc novellát tartalmaz.

A fiúk országa nem összefüggő történeteket mesél el. A változatos helyszíneken, változatos témákat boncolgat: egy család széthullása, párkapcsolati problémák, kamaszkori szerelmek, a felnőtt életbe való útkeresésről épp úgy szólnak, mint infantilis férfiakról. Természetesen mindezek férfi-fiú oldalról ábrázolva. Bizonyára sokan tapasztalhatták az alkoholizmusba való menekülés nem oldja meg a gondokat, a problémák kezeletlenek maradnak. Vagy továbbiakat szülnek...

Ki a férfi, mitől számít annak? Milyen apaképet hozunk otthonról, környezetünkből? Különösen most, mikor a válások száma megsokszorozódott, sőt, már igazi párkapcsolat is ritka. Elmagányosodunk, egykék nőnek fel, mozaikcsaládokban. Hogyan váljunk fiúbók férfivá? Lelkileg is nem csak testileg.
Van-e erre recept? A tapasztalatok talán segítenek ebben. Ám nem hátrány, ha van egy olyan apa, akire érdemes felnézni. Aki nem "csak ott van", de részt is vesz fia életében. Ennek a folyamatnak lehetnek tanúi az olvasók. Elég szomorú képet mutat A fiúk országa: magányos, bátortalan, önmagát kereső sorsok jelennek meg a történetekben.
Ezek nem összefüggő eseménysort írnak le, néhány ismétlődő elem  (amit saját életéből  is meríthetett) mégis kerek egésszé olvasztja össze az egyes novellákat.

 Már az első novella megfogott érzékenységével. Márpedig egy fiú nem sír, nem érzékenykedik, ugye. Nem illik. Valahol hibás a rendszer, hogy ezt nevelik bele már kisgyerekkorban a fiúkban: elrejteni érzelmeiket. Sőt, a féltő és óvó szülői fészekből kirepülni sem nagyon akarnak a mai fiúk. Vágynak ugyan igazi önálló életre, de  anyu-apu védő szárnyai alatt. Pedig tenni is kell érte.
A novellákban feltűnő fiúk és férfiak világa, gondolataik az életről, halálról, szerelemről szólnak.

A Krusovszky lírájára is jellemző prózaiság jól érzékelhető a sorokban. Rég tudjuk: A csúnya fiúknak is van szíve. A szerző meri vállalni és nagyszerűen ábrázolja is a fiúk, férfiak érzéseit, titkos gondolatait.
A címadó novella érdekes párhuzamot von egy kinőtt és kidobásra ítélt nadrág és az első komolyabb kapcsolat között. Nem kell magunkkal hurcolni, elmúlt. Véget ért a kapcsolat, a nadrág is divatja múlt. Mehet a fenébe. Tudom, nem a nadrágról szól ez, de valahogy a lány emléke is a sutba kerül.
Pedig az ilyen és hasonló élmények, emlékek is  hozzá tesznek ahhoz, hogy igazi férfivá érjen az a kamasz fiú. Felelősen érző és viselkedő, megfontolt férfivá. Nem csak "díszmacsó" módra pózoló
emberféleséggé legyen. A női karakterek árnyaltak, jelzés szerűek a történetekben.


Az utolsó két novella A harmadik ember és az Éjszaka vége volt számomra  a két kedvenc.
A záró már inkább kispróza, elbeszélés mint novella a maga majd ötven oldalával. A történet is több nap eseményeit követi nyomon. Gyönyörű képek és megkapóan szép hangulat jellemzi mind két írást. Kifinomult és érzésekkel teli novellákat olvashattam. Nem mindegyik hőssel vagy történettel tudtam azonosulni, volt ahol a történet lezárása, végkifejlete nem tetszett. A zsákban otthagyott macskakölykök esete különösen ilyen volt.
Jó volt olvasni Krusovszky Dénes sorait: intellektuális és érzékeny kötet gyönyörről, vágyról és szorongásról, szerelemről, halálról. Az életünkről.

Nekem mégis az "AHA" érzés elmaradt. Nem éreztem úgy ezek az én történeteim is lehetnének, velem is történt, történhetett volna. Nem úgy, mint Grecsó Krisztián Daru történeteivel a Megyek utánad kötetében, vagy a tavaly szintén első novelláival jelentkező Potozky László írásainál.







  







Magvető, Budapest, 2014

224 oldal · ISBN: 9789631431933



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése