2014 tavaszán politikai krimisorozatot indított útjára az Atlantic Press Kiadó. Ennek harmadik darabja William G. Winkler új könyve A Holland alagút.
Volt szerencsém mindhárom kötetet olvasni. Ezeknek a történeteknek talán legfontosabb jellegzetessége, hogy időszerű nemzetközi eseményekhez kötődnek. A valóság és az írói fantázia
olvasmányos történeteket ad a kezünkbe.
A pénzváltó fordulatos és feszülten izgalmas történet. Azt a kérdést feszegeti, hogy kik, hogyan és milyen úton szerzik be a Gázai övezetből és Libanonból Izraelre kilőtt rakétákat, s hogyan próbálja megakadályozni a Moszad a rakéta-utánpótlást. Kik és miből pénzelik ezeket az akciókat.
A 210-es izotóp témája a hírhedt londoni polóniumos gyilkosság. A volt KGB-sekből álló szervezet , mint Oroszország ellenségét, milyen fondorlatos módon állítják félre Golubenkót, a krimi egyik főszereplőjét. A történetben még egy szenvedélyes szerelem is okot ad izgalmakra. Mindehhez a nagyhatalmi intrika adja a hátteret.
Hús-vér emberek, valós problémák, eredeti helyszínek a jellemzői a legújabb thrillernek is.
A Holland alagút nem kevesebbre vállalkozik, mint az előző két krimi. Az olvasó érdeklődését folyamatosan fenn tudja tartani. Winkler sok apró, színes információval gazdagítja ezt a történetet is.
A valóság ez esetben egy második csapás az USA-ra. A 2001-es események óta kialakult világpolitikai helyzetet kihasználva akarnak rafinált cselszövéssel New Yorkban elkövetni egy robbantást.
A Holland alagút főhősének, George McGeary CIA ügynöknek fontos feladata lesz: meg kell tudnia, milyen veszély fenyegeti az Egyesült Államokat. A már félig nyugdíjban lévő bécsi ügynök indítja be a politikai gépezetet. Egy véletlen találkozás során a Hilton szálló bejáratánál ugyanis megpillantja azt az embert, aki évtizedekkel korábban az ő kihallgatását vezette a KGB-nál.
Nem csal az ösztöne, amikor arra a következtetésre jut, hogy itt valami rémisztő dolog van készülőben.
A történések másik kulcsfigurája lesz Samil Baszajev. Ő a beszláni túszdráma végrehajtójaként híresült el, ami több, mint 334 ember halálát okozta. Hogyan és miért kerül a képbe Baszajev, mi lesz a további sorsa, a történet végére ki fog derülni.
A szerelmi szál itt most nekem kissé erőltetettre sikerült. Irina története önmagában is kissé rózsaszín, de még a volt teniszedző-kémmel való kapcsolata sem tűnt hihetőnek. Én már hamarabb kiírtam volna a történetből, túl nagy szerepet kapott véleményem szerint.
Az összeesküvésekkel teli kalandregény karakterei most elég szokványosra sikerültek. Igazi kiemelkedő karakter nem volt a történetben. Ettől még érdekes volt, de itt-ott kiszámíthatóvá tette
az eseményeket. A pénzváltó feszült izgalmát, azt a hangulatot valahogy most nem sikerült hoznia ennek a történetnek.
Igazán érdekes volt a sok beleszőtt apró információ: miért is holland az az alagút, vagy a
Lefortovo nevű hírhedt KGB-s börtönről is vannak információk a regényben, ahol McGeary több évet tölt el. Érdekesség az is, hogy az Egyesült Államokban George Washington óta folytattak hírszerző tevékenységet. Mindezt intézményes keretek közé csak a második világháborúban, 1942-ben került Office of Strategic Services (OSS) néven.
Talán az arab merénylők sorsa, lelki ráhangolódása volt még tanulságos. Közvetlen a felkészítésük, majd a ruházatuk és az utolsó üzenetük mind olyan momentum, ami az olvasó érdeklődését felkelti.
A végső megoldás izgalmai jó lezárást adtak a regénynek. New York most megmenekült...
Hogyan és miként, azt olvassátok el az új politikai thrillerből. Érdekes lesz!
Atlantic Press, Budapest, 2014
416 oldal · ISBN: 9786155332548
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése