2022. szeptember 29., csütörtök

A magány feltalálása

Paul Auster: A magány feltalálása





                                                         







Az ősz egyik irodalmi szenzációja, hogy az 1982-es eredeti megjelenése után végre magyarul is olvasható a XXI. Század Kiadó gondozásában megjelent, Paul Auster munkásságát is meghatározó műve. Igazi "aparegény", egy visszafogottan őszinte hangulatú történet bontakozik ki a lapokon. A regény két részből épül fel. Előbb az apa portréját rajzolja meg, majd az apaság témakörét járja körbe. Ez egy filozofálósabb, merengőbb rész, számtalan irodalmi utalással.


Egy békésnek induló, álmos vasárnap reggelen megcsörren a telefon az Auster-házban. A tapasztalat beigazolódik, a korai órán rossz hír érkezik. A szerzőnk édesapjának halálhíre furcsa és fájó emlékek sorát indítja be. Auster megosztja tapasztalatait édesapja váratlan halálhírére, olvashatjuk elmélkedéseit a ház és a személyes hagyaték gondozása során. Mély gondolatok ezek életről és halálról, ahogyan a felnőtt fiú ráébred, a gyermekkori tapasztalatok milyen hatással formálták apja személyiségét. Így utólag talál magyarázatot apja életére, tetteire, gondolkodására, igyekszik megérteni a mögöttes okok miértjeit. Nem csupán az öregség jelentette fájdalmas próbatétel ez, de az elmagányosodásról is képet kapunk. Pátosztól mentes, empátiával megírt számvetést olvashattam. 

"A halál megfosztja testétől az embert. Amíg van élet, test és ember egy, a halálban azonban kettéválnak."


Auster lenyűgöző, kissé furcsa karakterként teremti meg az olvasó előtt az édesapját. Mesteri egyszerűséggel, finoman, de erőteljes módon ábrázolja. Mindezt személyes családi fotókkal kiegészítve, belemerülve a családtörténetbe, ahol egy krimibe illő drámára bukkan. Ezzel szembesülve átértékelődik szinte minden addigi életében. A két eredeti családi fotó külön figyelmet érdemel. Nem csupán a képek mögötti történet, de keletkezésük sem mindennapi.  


                                
Az élet egy pillanat, utána már csupán az emlékek maradnak. Auster utólag ismeri meg a felnőtt férfit, így fedezi fel, találja meg apját a hátrahagyott tárgyakon keresztül. Fontos szerepe van egy fotóalbumnak, valamint az apa-Auster gyerekkori emlékeinek. Ezeken keresztül ismerjük meg mi is a férfi életét, ami az író emlékeit is meghatározta. Az első rész nagyon megindító. Olyan érzésem volt, mintha egy barátot hallgatnék egy meghitt beszélgetés közben. Őszinte és néhol borzongató ez a tényfeltárás. Főleg, hogy utólag kerül sok apró mozaik a helyére. Elképesztő a múlt eseményeinek láncolata, az apai örökség súlyos fájdalmat takar. Fontos regény, számomra kiemelkedik az idei olvasmányaimból. Már az első oldalakon megragadott ez a finoman megrajzolt portré az apáról.




A könyv második része a szerző saját apaként szerzett tapasztalatairól mesél. A kisfia neveléséről és az írásra való törekvéséről, ezek összehangolása komoly feladat. Ez a rész Az emlékezés könyve. Ez egy merengőbb írás, Auster harmadik személyben ír önmagáról, csupán "A."-nak nevezi magát. Ezzel némi távolságot teremt önmaga és emlékei között. Az emlékidézést számos irodalmi utalás színesíti. Pinokkiótól Seherezádéig, illetve Jónás történetéig jutunk többek között. A megélt emlékek, fájdalmak vagy örömök, a zsidó hagyományok sok apró, de fontos jellemvonást adnak az életben való eligazodáshoz. Megismerjük A. csodálatos nagyapját, aki megmutatta neki a baseballt, és aki bizonyos szempontból rávezette, hogyan kell élni. Az önállóságra törekvő, szárnyait bontogató ifjú költő, A. fiatalkori párizsi napjait is megidézi, bepillantunk a New York-i kis legénylakásba. Ezt néhol mesterkéltnek éreztem, egy távoli meditáció arról, hogy mi is lehet az élet értelme, a meghatározó emlék. Családi emlékek, anekdoták idéződnek fel, amitől emberközelivé válik az Auster család. Rajongóknak kihagyhatatlan csemege, aki ismerkedne Paul Auster stílusával, gondolataival életről, halálról, annak jó alap ez a kötet.


ITT lehet tiéd a regény kedvezménnyel!


                  
Paul Benjamin Auster (Newark, New Jersey, 1947. február 3.–) amerikai író, költő, műfordító és forgatókönyvíró. A PEN American Center elnökhelyettese. Középosztálybeli lengyel zsidó emigráns családban született. 1959-ben kezdett verseket és elbeszéléseket írni. 1971 és 1974 között Párizsban tartózkodott. Auster Brooklynban él családjával a Prospect Park közelében. Sokat utazik, író-olvasó találkozókon vesz részt. Számtalan elismerő díjban részesült, évek óta a Nobel-díj várományosának tekintik.




XXI. Század, Budapest, 2022
254 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635682584 · Fordította: Hegyi Pál

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése