A Camino titkai

Vándor Tamás: A Camino titkai
Rendhagyó útikönyv kalandot keresőknek



                                                     

                                         
"Tudom, mennyire közhelyes, hogy egy zarándokúton akarok megszabadulni minden problémámtól, mégis itt robogok a spanyol határ felé, reményekkel teli várakozással."




Bevallom férfiasan, eddig talán két könyvet olvastam az El Camino azaz Szent-Jakab útról. Valahogy nagyon "trendinek" találtam ezeket, nem igazán éreztem hitelesnek egyiket sem. Kissé álszent, lelkizős történetek voltak szerintem, a 800 kilométeres gyalogútról. A végiggyalogolok és "megtalálom önmagam", avagy " lelki megtisztulás, megvilágosodás" valahogy nekem nem volt hihető. Ehhez szerintem nem kell odáig menni, vagy 800 kilométert legyalogolni... Persze, kétségtelen, az út különleges és aki teheti jó kihívásként élheti meg. Talán a vallási áhítat sem ártana azért, némi motivációnak, hiszen ez egy katolikus szent hely, mégis csak szükséges lenne az út megtételéhez, azt gondolom. Nem lenne hátrány hozzá egy halvány elköteleződés. Amúgy csak egy trendi buli, kalandok helyszíne lehet, amivel lehet itthon virítani a barátok, ismerősök előtt. Valahol, most is pontosan ezt éreztem.

Azonban a könnyed, elbeszélően mesélős stílus miatt olvastatta magát a könyv, voltak meglepő és váratlan történések, a kalandok valódiságában egy pillanatig sem kételkedtem. Van egy negyvenes (középkorú?) férfiú aki az El Camino, más néven Szent-Jakab úton zarándokol, a „fésűkagyló” mentén. Ez többször felbukkan a történetben, de miért is, honnan ez a fésűkagyló elnevezés, az nem derül ki. Érdekelt volna, megért volna pár mondatot. A 800 kilométer, a férfinézőpont miatt volt számomra érdekes a könyv. Adott egy férfi, aki szinte mindent elért az életben, azonban harminc év után váratlanul (minden érthető ok nélkül) összeomlik a házassága, a neje lelép egy másik pasival. Ez adja az alapot, nyújt kiindulást az úthoz, ami eleve érdekes. Mégis az alcím kap nagyobb hangsúlyt, amitől valóban egy érdekes és olvasmányos, kalandokban bővelkedő könyvet olvashattam.

      

Értékeltem a történeti kitekintéseket és a helyszínleírásokat, nem volt terjengős, nem lett útikalauz, de a lényeg benne volt. Az út során felbukkanó emlékhelyek, templomok szent helyek rövid ismertetése jól színezte a történetet. Kifejezetten tetszett a baszkokról írt rész. Ez informatív és elgondolkodtató. 

Érdekes dolog, hogy a világ minden részéből felbukkanó, mindenféle vallású, hitű, gondolkodással bíró ember tódul ide zarándokolni. Ezek adtak jó sztorikat, hiszen számtalan emberrel találkozott ugye az út során. Carla volt a legizgalmasabb a hűvös visszafogottságával, legérdekesebb Igor, Carlo és az amerikai házaspár mellett kétségtelenül a három prágai lány egyedi története, alakja, ők állnak a középpontban. Ezek a beszélgetések, találkozások izgalmas bepillantást adtak a többiek motivációjába, biztosítanak egy keretet a könyvnek. A szálak a végén szépen összeértek, elég meglepő és váratlan módon. Annyit elárulok, szinte krimibe hajlik a befejezés. 

Volt nem kevés erotika is ezekben a kalandokban. Érthető, szemléletes leírásokban kelnek életre ezek is, mégis, néhol már soknak, túl részletesnek éreztem. Ezt-azt az olvasó fantáziájára is bízhatott volna 

a szerző. Nekem ez picit már dicsekvő kategória lett egy idő után. Ugyanakkor nem lelkizik, mégis nagyon is hiányoltam ezt a megváltást, milyen gondolatok születtek vagy nem a fejében, átértékelve addigi életét. Éppen maga az út került némileg háttérbe szerintem, itt talán eltolódtak az arányok. A hogyan továbbról végképp egyetlen szó sem esik. A lezárás elég gyors, egy kis összegzés elkelt volna, ennyi lelki vonal egy férfitől is belefért volna. Már, hogy mi értelme volt az útnak, HA volt egyáltalán? Eltekintve a szexuális élményektől...Az igényes kivitelű, letisztult borítón szereplő páros is ezt sugallja nekem a kagylóban. Biztosan jó élmény, kaland volt ez, erről nincs kétségem olvasás után. Amit hiányoltam még az éppen a lelki háttér lett volna, egy hangyabokányit kellett volna. 

Bár szívesen végig mennék, kipróbálnám magam, nem lettem meggyőzve. Ez egy egzotikus kalandtúra volt inkább, néhány vízhólyaggal. Talán nem kell ahhoz ilyen messzire elmenni, főleg nem egy felkapott helyre, hogy az ember elmélyedjen magában, átgondolja a életének sorsának eseményeit. Kikapcsolódásnak kifejezetten jó szórakozás. A mindennapok taposómalmából kilépve olvasmányos és lendületes, néhol izgalmas fordulattal bíró mese. Kalandra fel, irány tehát a Camino!? 


     

Csak felejteni mentem oda, aztán elképesztő, mibe csöppentem. A könyv 20% kedvezménnyel megvásárolható az író honlapján. ITT találod.






Magánkiadás, Budapest, 2020
358 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786150100524