2020. május 12., kedd

Évszakhoz képest hűvösebb

Harag Anita: Évszakhoz képest hűvösebb 




                                                                       













Harag Anita fiatal, elsőkönyves szerző, nevét még főleg irodalmi berkekben ismerik, széles körben most lép olvasói elé. Még nem tatozik a népszerű vagy felkapott szerzők közé, akik minden héten megjelennek itt-ott, interjúk sorát adják ugyanarról sorban. Ez az első megjelent kötete, ami 2019 októberében került a boltokba, amivel decemberben elnyerte a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat. Érdemes odafigyelni rá, erős novellákat tartalmaz ez a kis könyvecske, igazán jó bemutatkozás.



Számomra üdítően friss, mai, fiatalos, probléma-érzékeny hangja és témái rögtön megtalálták szívemhez az utat. Minden mesterkéltséget nélkülözően tényszerű és lírai, generációs problémákat
is felvonultató írásaiból a címadó mellett hármat emelnék ki. Már ezekért érdemes elolvasni a kötetet, ami tizenhárom novellát tartalmaz. A Székesfehérvártól nyugatra írása volt talán a legmegkapóbb nekem. Fájón szembesülünk az elmúlással, ami mindig korán jön. Harag Anita úgy meséli el ezeket az emlékeket, hogy akár én magam is lehetek a novella alanya. A felszín alatt komoly érzelmek viaskodnak a nőies lírával. Ezek a képek könyörtelenül őszinték, fájók. Egy apa halála áll
a történet középpontjában, utána pakolja ki, üríti a házat a lánya. Megismerjük a kapcsolatuk viszonyrendszerét. Átélhető és ismerősen fájó életképek, régi emlékek jelennek meg. 

"Mi baj, kérdezi anyám. Apám még csak egy éve halt meg, óvatosan beszélünk róla, mintha a kisszobában aludna, és nem akarnánk felébreszteni." 



A nagy magyar valóság, az átlag kisember küzdelmes magánya, fájdalma állandó és menő téma a mai íróknál. Itt mégis fogyasztható és izgalmas formában jelennek meg ezek a mai gondok, a családon beüli problémák. Elevenbe hatol, ott marad napokig, ad gondolkodásra alkalmat. Ilyen helyzetek mindannyiunkkal megeshetnek. Még a Családi anamnézis, és A Lánchíd északi oldala lett kedvencem, ám kifejezetten tetszett: Negyvenből negyven, Minden csütörtökön, októbertől novemberig, Nyaralás, hat betű novella is.


Mondhatni hűvös, tényszerű és lendületes novellák, mély és sajgó érzelmet generálnak. A címválasztás is kifejező, gördülékeny stílusban, igazán profin mesél belső félelmeinkről, traumáinkról, emlékekről. Férfi-nő kapcsolatok, munkahelyi konfliktusok, szerelmek és az egymás közötti kommunikáció témája amiről olvashatunk. Személyes félelmeink, emlékeink kavarogna, amire az élet mindig ad egy sajátos választ. Hétköznapi életek, sötét sorosok, elfojtott indulatok kapnak fényt, figyelmet. Ezek a történetek remekül ragadnak meg emelnek ki egy-egy mozzanatot, ami hangsúlyos az életünkben. Minimalista, tömör, visszafogott próza, képei elevenek. Van mélysége, éle, karcolnak a szövegek.

Az ilyen meglepetések miatt érdemes felfedezni megismerni elsőkönyves szerzőt, aki elvarázsolt. 
Az utóbbi évek egyik legnagyobb olvasmányélménye lett számomra Krusovszky Dénes és Csabai László könyve mellett. Bátran ajánlom mindenkinek, aki egy nem mindennapi olvasmányélményre vágyik. Tehetséges ifjú szerzőt köszönthetünk személyében, ígérem. Olvassátok, érdemes!



ITT tudjátok megvásárolni a kötetet!



A kötet fülszövege így jellemzi a novellákat: „Harag Anita történetei ismerős helyzeteket mutatnak meg váratlan szempontokból. Valaki nyelvismeret nélkül próbál helytállni egy multicégnél, valaki a halott apja után próbál rendet rakni annak házában, valaki a demens nagyanyjával próbál szót érteni. A rokonok érthetetlenek, a kapcsolatok keserédesek.”


Harag Anita 1988-ban született Budapesten. 2014-ben végzett az ELTE indológia szakán. 2018-ba Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíjat és Petri György-díjat kapott. 2019-ben a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat nyerte el.
Ez az első kötete.





Magvető, Budapest, 2019
136 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631439489

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése