2018. december 6., csütörtök

Hallgasd a holtak énekét

Jesmyn Ward: Hallgasd a holtak énekét! 




                                                                             

"Egymás kezét fogjuk, és úgy teszünk, mintha felejtenénk."











Ezt a könyvet nem tudtam letenni, mert magával ragadott a történet. Szinte egyvégtében végig olvastam. Ezzel elmondtam mindent erről a remek regényről. A XXI. Század Kiadó fantasztikus válogatása a KULT könyvek szívbemarkolóan fontos darabja ez. Ismét, tegyük hozzá, hiszen nem ez az első olyan regény, ami nem csupán letehetetlen, de a történet és a nyelvezet minden egyben van. Ez a sorozat kiváló válogatás, garancia nem csupán arra, hogy irodalmi csemegét kap az olvasó, de arra is, hogy valami felemelő, jelentős történetről olvashat.



Erős könyv, nem lesz könnyű olvasni, de minden percet meghálál. Számomra szorosan ott van a Föld alatti vasút, Bádogember, Gustav-szonáta vagy az Engedetlenség mellett. Egyértelműen kedvenc lett. Az év legjobbjai közé került azonnal. Nehéz dolgom lesz idei kedvencet választani, hiszen a Nyúlcipő is szívszerelmem, bár az nem a sorozat része.






A történetnek súlya van. Aktuális, okos, néhol megfejtésre váró rejtélyekkel. Gondolatokat ébresztő, részeiben is egész a cselekmény. Az a fajta könyv, amiről már az elején érzed, hogy később is elolvasod majd. Beléd mászik, lelkedig hatol, ott marad az agyadban. Fordulatos, ötlet- és részletgazdag, komoly és erős mű, kézzel fogható korrajz. Olyan problémát tár fel, amiről beszélni kell, tenni érte, hogy változzon a világ és benne az emberek sorsa. ne az legyen lényeges, milyen színű az ember bőre. Az írónő beletette a szívét, lelkét. Elgondolkodtató ez a regény, minden egyes szava a helyén van, élmény volt olvasni, Megrázó és döbbenetes, de élmény. Valahogy az egész megszépül a végére. Komoly társadalmi kérdéseket feszeget szépirodalmi köntösben a regény.


Az írónő mindvégig tökéletesen uralta a sztorit, amiről nem mesélnék. Legyen annyi elég, hogy egy család bensőséges története, portréja. Főhőse a tizenhárom éves Jojo, az ő születésnapjával indul a regény, aki igyekszik megérteni, mit jelent férfivá válni. Nem kis feladat ez, hiszen anyja kábítószerfüggő, apja éppen a börtönből szabadult. Családja igazi vegyes család, fehér és fekete ősökkel. Mindez Amerika déli részén a Mississippi folyó partjain. Amikor találkozik egy másik tizenhárom éves kissráccal, aki egy halott fegyenc szelleme a történet misztikus utazásra hív.

A kötet erőssége a társadalmi keresztmetszet, amely felvillantja a megoldásra váró problémák sokaságát. Mélyebb értelmet rejt magában az egész regény. Ward tudja, hogy a történelem rémálom, különösen ott délen, ahol a Mississippi mellett élő három generáció küzd múltjával és jelenével. Ezt pontosan ábrázolja, nem szépítve ehhez ragaszkodik. A múlt igazságtalanságai és a jelen kétségbeesése közötti kapcsolat egyértelmű. Megindító, fájdalmas, néhol durva, ami sajnos nem túl meglepő egy feketékről szóló regényben.
Költői szépségű írás a szerelem és felnőtté válásról, a halál kulisszái között. Fájdalom és a gyönyör, testiség keveredik a beteljesülésre váró boldogság reményével. Szívesen olvasnék még az írónőtől.
Emelem kalapom a kiadónak, nagyon kellenek az ilyen irodalmi csemegék. Köszönet érte! Mind a gyors megjelenésért, mind a nagyszerű fordításért.


Jesmyn ​Ward az első női szerző, aki kétszer is elnyerte az Amerikai Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award); ezért a regényéért kapta meg másodszor. A könyvet ugyanakkor 2017 legjobbjának nevezte a Time, és hónapokig szerepelt a The New York Times sikerlistáján is – számtalan egyéb díj és elismerés mellett.






XXI. Század, Budapest, 2018
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155759642 · Fordította: Pék Zoltán



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése