Fej vagy írás

Jeffrey Archer: Fej vagy írás 


                                                                     

"Az ellenségem ellensége a barátom "










Jeffrey Archer az egyik legismertebb angol regényíró. Igazi nagy mesélő, ahogy ezt talán legnépszerűbb sorozata is bizonyítja. A Clifton krónikák hét kötetben bő száz év eseményeit mutatja be két család sorosán keresztül. Nem csak fordulatos és izgalmas, de történelmi és számtalan kulturális háttere miatt végig pergő és szórakoztató olvasmány. Ezt a népszerűséget elhozó 1979-ben megjelent kötetéről a Párbajról is elmondhatjuk. Néhány fontosabb cím az életműből: Kettős mérce, A dicsőség ösvényein, A szerencse fiai vagy a Tökéletes másolat, Tolvajbecsület, Becsületbeli ügy. Nevéhez több novelláskötet is fűződik.


A Fej vagy írás története fikció, mégis rengeteg valós történelmi, kulturális vonatkozása van, ami hihetőbbé teszi a mesét. Emberi sorosok, ármány és szerelem, pénz és hatalom örök harca adja az alapokat. A jól bevált történetvezetést most egészen újszerűen viszi végig. 1968-ban, Leningrádból indulunk hőseinkkel, akik a KGB elől menekülve életük sorsdöntő dilemmája elé néznek: Alekszandr egy érme feldobásával dönti el, New York vagy London legyen az úti céljuk? Archer egy merész húzással mindkét változatot megírja, párhuzamosan futtatva a történetet. Két különálló történetet olvashatunk egymás mellett, ugyanazokkal a szereplőkkel. Alex és Szása ugyanazon személy, ami néha zavaró lehet az olvasónak. Különösen, aki nem kedveli a térben és időben való ugrálásokat. Nekem valahogy az angol változat jobban tetszett egy picit. Követjük Alexandert és Elenát, amikor életük kibontakozik az államokban, majd Szását-t és anyját Nagy-Britanniában. Bár vannak hasonlóságok, hogy mi történik velük, de jelentős különbségek is akadnak.
Bő harminc év eseményeit követhetjük nyomon.

A regény sodró, fordulatos, az erős kezdés rögtön beszippantja az olvasót. A két kamaszfiú gondolatai és a politikai háttér izgalmas hátteret ad. Nem csupán a személyes szabadságról, de a gondolat szabadsága is tét. Karpenko kiemelkedő tehetségű tanuló, Vlagyimír pedig egy sunyi alak. A két kamasz életcélja és gondolkodása erősen eltér. A két szálon futó történet izgalmakban és meglepő fordulatokban gazdag, Archer mesterien szövi a szálakat. A történelmi képek és a világ változásai tökéletes hangulatot adnak. Több valós szereplő is megjelenik a történésekben. Jeffrey Archer mozgalmas és monumentális családregényt ad olvasóinak. Pontosan megrajzolt karakterei, váratlan és fordulatos cselekményszövése számtalan izgalmas pillanatot ad.







A regény végig kíséri a szereplők életével a huszadik század végét. Persze az olvasónak lehetnek "deja vu" érzései bizonyos részeknél.
Az angol arisztokrácia szokásai, gondolkodásmódja mellett megjelenik a sorokban a titkos szervezetek élete, felépítése és működése mellett a színházi-művészeti produkciók vagy a technikai újdonságok is. Jellemzően a Tökéletes másolat hangulata egy elképesztő festmény hamisítással épül be és kap hangsúlyos szerepet. Alekszander és anyja sorsa dicső felemelkedésük meghökkentő véget ér mind a két változatban. Az utolsó lapokon derül ki, ki is az egykori gyerekkori jó barát, Vlagyimír. Ez a végső csavar, amely megdöbbent minden olvasót. Talán, aki picit járatos a politikában, nem fog annyira meghökkenni, viszont kétségtelenül remek lezárást ad a regénynek.
Összefoglalva stílusos, szellemes és szórakoztató a regény, ahogyan Lord Archertől megszokhattuk.



ITT tudod beszerezni kedvezménnyel!

Jeffrey Archer: 1940. április 15-én Londonban született
Lord Archer-t híres íróként ismeri a világ, de konzervatív politikusként is szép pályaívet futott be. Élete is regényes.
A Clifton-krónika sorozatot 2011-ben kezdte írni, 71 évesen. Archer 32 éves koráig egy sort sem írt. Első regénye 1975-ben jelent meg Se több, se kevesebb címmel. 1979-es regénye a Párbaj jogait már hárommillió dollárért vette meg a kiadó. A sikerre jellemző, hogy Angliában a megjelenés hetében egymillió példány talált gazdára. Több novelláskötetnek is szerzője (S ezen áll egy mese, Egy tegez nyílvessző, Tucatnyi félrevezetés).








General Press, Budapest, 2019
520 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634522591 · Fordította: Tóth Bálint Péter

Az élet újrakezdhető

Szabó Magda: Az élet újrakezdhető
Interjúk és vallomások





                                                                                       












Mindannyiunk életében vannak meghatározó, sorsfordító pillanatok. Amikor minden összedől, fenekestül felfordul és ránk omlik a világ. Nehéz pillanatok, helyzetek ezek, amikor életünket a cserepekből kell újjá építenünk. Változunk mi magunk is az évek során, nem csak a külső hatások miatt. Nincs ez másképp mindannyiunk kedvelt írónőjével sem. Ő különösen olyan korban élt, amikor a külső döntések erősen alakították életét, sorsára hatottak. Átélte a két világháború közötti időszakot, a második világháborút, '56-ot, a Rákosi- és a Kádár-korszakot. Elvették a Baumgarten-díját, kirúgták a minisztériumból, szinte egyszerre a férjével, Szobotka Tiborral. A hallgatás évei szerencsére nem lettek a feladás évei, még ha a depresszió vendégként vissza-vissza tért is hozzájuk. Írtak mindketten, igaz csupán az asztalfióknak. Hogyan élték meg, hogyan lehet ezt egy művészembernek feldolgozni és tovább lépnie? Ezekről is mesél az egykori interjúkban, ahogyan sok meglepő dolgot árult el a díjakhoz való viszonyáról. Szabó Magda életéről, érzéseiről regényeiben vall. Ezek az igazi nagy élmények, ám ez az interjú- válogatás is érdeklődésre tarthat számot. A kötetbe került beszélgetések és levelek elegye Szabó Magda életét, érzéseit és gondolatait őrzik meg, adják tovább a ma olvasóinak.

Szabó Magda életműve sajnos lezárult, ám a ládafia tartogat még meglepetéseket, érdekességeket a kíváncsi olvasóknak. A 100 éves születésnapi centenárium hozott néhány vitát generáló kötetet. Sokan úgy vélik, az írónő nevével bármit el lehet adni, az örökség kiárusításra került. Megosztó lehet, de szerintem akadnak itt gyöngyszemek, és amit nem tiltott le, nem semmisített meg, azt miért is ne adnák ki? Bár ennek némileg ellent mond az, hogy talán nem kellene a rajongók orrára kötni mindent. A belső magánélet szentségét őrizni, védeni illene. Azonban a rövidebb írások, tárcák és novellák, versek sokat tesznek a nagyregények mellé. Igenis érdekességként ezeknek helye van a polcon. Vétek lett volna a Csigaházat fiókban hagyni 

Ez az interjúválogatás főleg a nyolcvanas, kilencvenes évekről ad keresztmetszetet. Nem csak színesek ezek az interjúk, de sokat meg lehet tudni belőle Szabó Magdáról az emberről. A látásmódjáról, gondolatairól, érzelmeiről, a világhoz való viszonyáról. Természetesen a gyerekkoráról, a debreceni évekről és a szeretett szüleiről is mesél nekünk. Sokatmondó az állatokról való nyilatkozata is, a viszonya ezekhez a jószágokhoz. Szabó Magdától mindig élmény olvasni, így ezek az interjúk is számtalan érdekességet adnak azoknak is, akik jól ismerik az életművét, de azoknak is akik éppen akkoriban születtek. Kordokumentumként is olvashatóak ezek a nyilatkozatok, amik az ÉS-ben, 168 óra vagy Litera, Kortárs, Heti Válasz lapjain jelentek meg. Kiemelném a Kabdebó Lóránt interjúkat, a Háy Jánossal való beszélgetést és egy régi, elmaradt karácsonyról szólót.

Segítenek befogadni, megérteni a regényeit ezek a beszélgetések. Nekem élmény volt szemezgetni, elmerülni a Szabó Magda-univerzumban. Két fontos dolgot is hozott: ráébredtem, hogy a Freskót MÉG nem olvastam, a Disznótort pedig elég régen. Azok a háttér információk különösen megragadtak, ami egy-egy sikerregény keletkezéséről, szereplőkről vagy a fogadtatásról mesélt. Szinte valamennyi nagy műről megtudhatunk kis titkokat: Az ajtó és Az őz mellett Zsófika, a Katalin utca és A pillanat, de sorolhatnám. Vajon az itthon egyik legnépszerűbb könyvét az Ókút regényét miért nem adták ki eddig sohasem külföldön? Miként, ki által, milyen formában jutott ki a Freskó kézirata, ami majdnem hamarabb jelent meg Nyugat-Németországban, mint itthon. Izgalmas volt olvasni arról is, hogyan került ki Hermann Hesséhez a Freskó kézirata, majd hogyan engedték újra idehaza megjelenni műveit, engedett körülötte a politikai szorítás. Elárulta azt is Magda néni, a hirtelen adományozott József Attila-díj miért keserű emlék neki.

Ezek az emlékek csupán néhány izgalmas momentumok az életrajzból. Ahogyan a kollégákról az Újholdasokról való nyilatkozat is sok meglepő információkat tartalmaz. Itt a politikai háttér és a gyermekvállalás kérdése is teret kap. A jó kortárs női író elég ritka, Szabó Magda egy igazgyöngy nekünk magyaroknak. A külföldi sikerekről és elismeréseiről olvasva mégis azt gondolom, külföldön sokkal jobban értékelték és megbecsülték a MI Szabó Magdánkat. Az pedig tény, hogy ő a legtöbbet fordított és legolvasottabb magyar író külföldön. Műveit több mint 40 nyelvre fordították le, többre, mint a Nobel-díjas Kertész Imrét, vagy a korábbi listavezető Márai Sándort. A legnagyobb világsiker az 1987-ben megjelent Az ajtó című regény lett.



Szabó Magda műveiben nem csak a saját családja történetét, de az emberi lélek, különösen a női sorsok titkait kutatta. Most bepillanthatunk a dolgozószobája mélyére, megismerhetjük a művek születésének történetét is. Melyiket miért tartotta fontosnak. Szabó Magda apró titkai tárulhatnak fel az olvasó előtt. Azok az életét meghatározó váratlan vagy drámai történések, melyek nyomot hagytak lelkében. Az ember, a szerelmes feleség, a népszerű írónő alakja, a kolléga és az egykori tanárnő személyes varázsa megkapó és meghatározó lehet az olvasónak is. Olyan érzést hagyott bennem a kötet, mintha még mindig velünk lenne Szabó Magda. Szellemiségét őrizve olvassátok ezeket a személyes beszélgetéseket, szerintem remek olvasmány.


ITT tudjátok megrendelni kedvezménnyel a Jaffa Kiadótól!

Szabó Magda:
1917. október 5-én született Debrecenben, magyar író, költő, műfordító. A debreceni egyetemen magyar-latin tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották. Egészen 1958-ig nem publikálhatott.


A sikert az 1958-ban megjelent Freskó hozta el, amit az Őz követett 1959-ben. Termékeny, sokoldalú író volt. Írt verseket, drámákat, számtalan gyermekkönyvet. Fordításai is jelentősek, az ő könyveit is 42 nyelven adták ki világszerte. Számtalan díjjal elismerték munkásságát. Hazánk legjelentősebb írói közé tartozik.
Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, otthonában, olvasás közben érte a halál.
Jaffa, Budapest, 2019
272 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155418259

Jótét lelkek

Andrew Ridker: Jótét lelkek





                                                                                               












Több olyan regény van mostanában, amely a felnőtt családok válságát mutatja be. Persze ezek a problémák régóta fennállnak, érnek, majd egyszer kifakadnak. Mire érzékelik a résztvevők, hogy valami nem stimmel, már nem képesek családként funkcionálni. Ridker bemutatkozó regénye a St. Louisban élő, középosztálybeli Alter család történetét meséli el okulásul az olvasónak.


A történet mozaikszerűen épül fel, a különböző szereplők életéből kiragadott epizódokat olvashatjuk. Javaslom, érdemes kitartani, úgy az első ötven oldal után már tiszta a kép, helyére kerülnek a sors-darabkák. Addig a jelen képei és a múlt váltakozva kerül elénk. Igazolódni látszik: a múlt mennyire hat a jelenre.

Tragikomikus debütáló regény, egy olyan kérdéssel a középpontban, amely örök érvényű: mi jelent jónak lenni? Erkölcsileg lehet-e, kell-e megfelelni az elvárásoknak? Ha igen, ez adja aztán a kulcsot a boldogsághoz? Elég egyértelmű, hogy sokan ugyanazokkal a dilemmákkal és bajokkal néznek farkasszemet, mint szereplőink. A múltban elkövetett hibák, rossz döntések, ​​a generációs nézetkülönbségek hogyan vezetnek csalódásokhoz. A régi bántalmazásokat elfeledni, megbocsájtani van-e mód. Minden boldogtalan család önmagában boldogtalan. Az életben és az irodalomban gyakran megjelenik a múlt elengedése, ami sok esetben komoly kihívás. A regény nyomon követi az Alter család fájdalmának forrását, a múlt és a jelen között von párhuzamot. Francine és Arthur a szülők, Ethan és Maggie a felnőtt gyerekek a szereplőink.


Már maga a stílus is elég provokatív módon halmozza a vélt vagy valós bűnöket. Szépirodalmi igényességgel csapja arcul olvasóját a kialakult helyzet. Meglepő, amikor a szülők nem hallják meg a segélykiáltásokat.. a sebzett öntudat bizony nagyon tud fájni. Ethan hosszas lelki vívódás után közli a szülőkkel, hogy ő bizony biszexuális. A valóságban meleg, de igyekszik tompítani a konfliktusokat. Ezzel bőven teret ad az érzéseknek, gondolatoknak. A felvetődő további kérdésekről nem is szólva.
Miféle család az, ahol szorongunk és felborul a szereplők lelki egyensúlya? Ott valami nem stimmel. Elmerülhetünk az emberi lélek rejtelmes, sötét zugaiba. Tetszett, hogy Ridker nem tör pálcát hősei felett.


A borzalmas régi emlékek mellé társul az apa hűtlensége, amit érthetően egyik gyermeke sem tud tolerálni. Különösen úgy, mint valami isteni büntetésre, akkor derül ki, hogy Francine mellrákban szenved, ami gyorsan végzetessé válik. Ezek gyorsan pergő információként jutnak el az olvasóhoz, hiszen a valódi történethez ez csupán a háttér. Bevallom, a szülők házasságát megismerve bizony elfogadtam Arthur félrelépését.
A könyv történetét a két felnőtt gyermek hétvégére való hazatérése adja. Mindketten New Yorkba menekültek az anyjuk halála után, élték a saját életüket. Közben két év telt el, ideje lenne tisztázni az egymással való viszonyokat, rendezni a veszteségeket. Apjuk megkérik őket, hogy térjenek vissza St. Louisbe, hogy megvitassák az életüket. Van néhány nagyon vicces, groteszk jelenet, ami oldja a feszültséget. A fő probléma mellé a pénz illetve annak hiánya társul.


A családon belül a béke viszonylagos, amit a humor eszközeivel próbál feloldani Ridker. Erkölcsi példázatra nincs szükség, inkább egymás hibáinak, vétkeinek elfogadására. Erre az elfogadásra Ethan nyitottabb apjuk felé. A személyes, őszinte beismerés mindig nyerő lehet. Könnyebb is a lelki megtisztulás, hiszen Arthur mára egy keserű, 65 éves, segítségre szoruló magányos férfi.

Az őszinteség elismerésre méltó, bocsánatossá teszi a múltat. Ember hiba nélkül nincs, mindannyian vétkezhetünk.Az emberi lélek legmélyebb titkai kerülnek felszínre. Minden szereplő boldog szeretne lenni, a maga módján szeretve lenni. Tenni is kell érte, nem csak várni a másik jóindulatát. Természetesen a dolgok nem mennek a tervek szerint, döcög a kibékülés. Ekkor még jön egy váratlan fordulat, ami igazból fejre állít mindent...


Ridker karakterei érzékletesen jól megrajzoltak. Különösen az apa, Arthur és fia, Ethan alakját éreztem kidolgozottnak. Az ő férfilelkük, érzéseik lemeztelenítve mutatkozik meg. Ethan homoszexuális élete elég meghatározó és szemléletes. Érzékenysége sérülékenyebbé teszi a fiút. A fel-felvillanó múltat idéző pillanatképek meghatározóak, keresetlen egyszerűségükben mélyebb gondolatokat hordoznak. Az anya is nagyon meghatározó, halála után is erős a hatása a túlélő családtagokra. A zimbabwei kitérő színes része a regénynek. Elképesztő és meghökkentő lesz.

Az eredmény egy humánus, gyakran bájos és néhol vicces családi portré. Nem biztos, hogy minden kérdésre megkapjuk a várt választ, talán ez nem is cél. Az utat találják meg egymás felé szereplőink, amink (újra) elindulhatnak egymás felé. A különleges szerkesztésmód és a drámai erő elegye a regény. Műfajilag nehéz besorolni ezt a diszfunkcionális család történetét. Van benne valami megindító, szívmelengető. Összetett problémákat olvashatunk a szereplők életéből. A kudarcról, veszteségről, nemzedéki konfliktusról, szerelmekről, traumákról. A megoldást a szeretet és a megértés, elfogadás adhatja. A családi szeretetkötelék adhat akár feloldozást is az elkövetett bűnökért.


ITT tudod beszerezni a regényt a Gabo Kiadótól! 

Andrew Ridker 1991-ben született. Írásai olyan lapokban jelentek meg, mint a The New York Times Magazine, a The Paris Review Daily és a Boston Review. A Privacy Policy: The Anthology of Surveillance Poetics című könyv szerkesztője és az Iowa Writers’ Workshop ösztöndíjasa. A Jótét lelkek az első regénye.





GABO, Budapest, 2019

392 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634068358 · Fordította: Varró Attila

A farm

John Updike: A farm 




                                                                                       













John Updike igazán sokoldalú szerző. A sikeres regényei mellett a rövidebb prózában is kipróbálta magát. Talán kevesen tudják, hogy versek, esszék és novellák is szerepelnek az életműben. Ő maga is egy farmon nőtt fel, talán ez adta az ötletet, hogy az 1965-ben megjelent negyedik kisregényének ezt a helyszínt választotta.


Az amerikai szerző kisregényét mondhatnánk akár egy egyszerű, mindennapos családtörténetnek. Egy néhány napos látogatás adja a hátteret. A kiragadott pillanatokból és a múlt megidézett emlékeiből épül fel az események sora. Updike nagyszerű leírásai mellé remek karakterek portréit ismerheti meg az olvasó. A farm történetét az elbeszélő szemével látjuk. Ez a hétvégi látogatás egy érzelmi hullámvasút lesz a szereplőknek.
Az elvált, harmincas évei közepén járó Joey Robinson érkezik új feleségével és tizenegy éves nevelt fiával a magányosan élő édesanyját meglátogatni. Az elvadult, gazos farm és Pennsylvania tájai látványos leírásokban elevenedik meg a szemünk előtt.

Joey, aki New Yorkban él és a reklámszakmában dolgozik elég távol került gyermekkora színterétől. Ő maga is meglepődik, hogy a valaha ragyogó és eredményes gazdaság az enyészet felé tart. Ahogyan idősödő, beteg édesanyja is. A farm tele van nosztalgiával a múlt felé, jól érzékeltetve azt is, hogy valami elcsúszott és talán elveszett örökre.

A regény fokozatosan feltárja Joey viszonyát az özvegy anyjával. Ez a szülő-gyermek kapcsolat mindig rázós, izgalmas téma. Különösen, ha a kedves mama erőszakos természetével valósággal rátelepszik fia életére. A farmon ő az úr, az az élete. Erős nő, aki kemény kézzel igyekszik rendet tartani. Az anya Joey gyermekkori emlékeiben is feltűnik, látjuk, megismerjük az egykor még energikus nőt, az apa alakja mellett. Mára minden megkopott, a lendület is megtört, vesztett erejéből. Az asszony beteg, de tartja magát. Bár ez egy rövid regény, ám Updike bonyolult és drámai történetet tár olvasói elé. Az emberi lélek pszichológiájából kapunk ízelítőt. Akár a férfiak és a nők, akár mint férjek és a feleségek, vagy a szülők és a gyerekek egymás közti viszonyrendszerébe látunk bele. Izgalmas látni az egykori fiatal aput és anyut, majd az öregedő anya és a fia kapcsolatának változásait. Az új feleség, Peggy jelenléte hordozza az anyós- menye közti feszültség forrásait is. Peggy egy kedves, érzéki nő, akivel remek összhangban van Joey. Richard a gyerek pedig önfeledten fedezi fel a vidéki élet minden lehetőségét.




Joey némileg bűnösnek érezheti magát, hogy magára hagyta az anyját, és ezt a bűntudatot az asszony "kezeli" is. Ahogyan az első feleség képe megjelenik a történetben, feltűnnek az elveszett saját unokák is. Joey elrontott házassága mellett megismerjük az apja és anyja házasságának történetét is. Az életünket meghatározó kapcsolatok és a rossz döntések következményei hangsúlyosak.

A konfliktusok mögött az elmúlás, öregség húzódik meg. Updike olyan atmoszférát képes teremteni a ragyogó leírások mellett, hogy egy igazi gyöngyszem ez a kisregény. Az olvasóban erős érzelmeket ébreszt a szereplői felé. Valahol egy kicsit mindenkinek igaza van. Igyekszenek, de nem találják az összhangot egymás felé. Az ragadott meg, hogy mennyire működni tudnak a regényben felvillanó konfliktusok, hiszen a családtagok keresik a helyüket. Érzelmeik irányítják őket. Próbálják a legjobb, legkevésbé fájó kiutat megtalálni ebből a sűrűre szőtt hálóból. Féltő és óvó szeretet, félelem az eljövendőtől, féltékenység és harag, vagy a csendes búcsú az élettől emberi és valós helyzeteket teremt. Mindezek megfelelő lírai érzékenységgel párosulnak Updike nézőpontjából. Hatásosak és átérezhetőek ezek a pillanatok. A farm és szereplői sorsát Göncz Árpád fordításában olvashatjuk.



A regényt ITT tudod beszerezni a 21. Század Kiadótól!

John Updike:
1932. március 18 (Amerikai Egyesült Államok, Shillington, Pennsylvania)
elhunyt: 2009. január 27. (Amerikai Egyesült Államok, Beverly Farms, Massachusetts)
Az igazi hírnevet az 1960-ban megjelent első Nyúl-regénye, a Nyúlcipő hozta meg

Pulitzer-díjjal tüntették ki a Nyúl-sorozat két regényéért és kétszer kapta meg az egyik legrangosabb amerikai irodalmi elismerést, a National Book Awards-ot.


XXI. Század, Budapest, 2019
224 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155955464 · Fordította: Göncz Árpád

Aranykalitka

Camilla Läckberg: Aranykalitka




                                                                               













Nagy bátorság mellett nagy tudás is kell, ha egy író stílust vált. Elhagyni a jól bevált, olvasók által megszokott, kedvelt és biztonságos formát, védőháló nélkül merész dolog. Ez már Jo Nesbo, a norvég krimikirály esetében is elég sok vitát generált. Míg a Harry Hole-sorozat letarolta a világot, az önálló történetei elég megosztóak lettek, mit ne mondjak akadtak fanyalgók a Vér a havon vagy a Fehér éjszakák esetében. Nos, most Camilla is erre az útra lépett. Leszögezném, bár furcsa és némileg szokatlan a stílus és a történet, nekem tetszett. A könyv tuti megosztó lesz, fanyalgók sajnos lesznek (hol, melyik könyvnél nem?).


Talán az a legkifejezőbb, ha azt mondom: a Fjällbacka-sorozat tíz kötete után, ezt mintha nem is Camilla írta volna! Pedig, de! És jól, ha mi olvasók is el tudunk szakadni a "megszokásoktól". Meglepett engem is, Camilla bátran lépett ki a komfortzónájából. Érdemes úgy kézbe venni, minden elvárás nélkül. Bár sok krimielemet tartalmaz a fordulatos és izgalmas, néhol meghökkentő történet, ez nem is igazi krimi. Hiszen tudjuk kezdettől, ki a gyilkos, nincs valódi nyomozás. Viszont ami közben történik! Lélektani családi dráma, feminista felhanggal. Napjaink "milliomos-feleségének" kiüresedett, csillogó ám felszínes életét ismerhetjük meg. Mi van a csillogás mögött, avagy mibe is kerül mind ez? Könnyekbe, fájdalmakba, sorozatos megaláztatásokba leginkább. Azonban, van az a pénz... ami egy ideig minden ilyet felül ír, elnyom. Mi van akkor, ha elmúlik a szerelem, (vagy amit annak hittél)? Megtudjuk Matildából hogyan lesz Faye, avagy a női öntudat felébresztésére, annak motiválására legédesebb a bosszú: Isten ments egy bosszúéhes nő karmaitól!


Faye élete maga a tökéletesség. Gazdag férj, menő vállalkozással, gyerek, luxuslakás Stockholm legelőkelőbb városrészében. Önálló, szabad életében a vásárlás és a hasonló beosztásban lévő feleségekkel való ebéd és kávézások, partik szerevezése a napi fő program. Legnagyobb gondja, a tökéletes testének karbantartása, súlyának és szépségének megőrzése. Az egykor ambiciózus, agilis és okos nő mára egy mutatós kellék lett a férje oldalán. Faye érzi, omladozik a házassága, ám erről nem hajlandó tudomást venni. Ügyel a külsőségekre, a látszat fenntartására. Meddig lehet ezt az aranykalitka-életet bírni, mi kell ahhoz, hogy ebből a szent révületből újra magára találjon? Egy másik nő... a saját hálószobájukban. "Kedves" férje eddig is kihasználta, megalázta, lássuk be, mára megunta. Ennyi volt, ki ment a divatból, itt az ideje cserélni egy újabb típusra. Ennyi érzelem jut neki, mehet, kitelt az ideje. Az aranykalitka ugyan ráomlik Fayre, elveszíti az otthonát és a kislányát, ám ettől újra önmagára talál. A bosszú kézenfekvő és ördögi. Nyomokban emlékeztetett két másik krimire, ami hasonló elemeket vonultat fel, azonban Camilla mesterien műveli az egészet. Kiforrottabb eszköztára lett, írói profizmusa elképesztően sokat változott a Jéghercegnő óta. Igazi lélektani családi dráma van a lapokon.



Fay nem kedves, nem szerethető. Jól nyomon követhető átlényegülése, hogyan válik csinos kellékfeleségből bosszúálló angyallá. Tudatosan számító, hideg szívvel áll bosszút. Ez a bosszú nagyon jellemző eleme a regénynek. Bár kétség nem férhet hozzá, érthetőek indokai. Abban is biztos vagyok, példát adhat sok elnyomott nőnek. Lehet ezt így is. Okosan, összefogással, mit ne mondjak stílusos bosszút állni. Tény, sokáig voltak ambivalens érzéseim, ám egy ponton átbillen minden Fay oldalára. Jack több, mint aljas, számító gazember, még férfi szemmel is. A regényben a női karakterek viszik a prímet, hangsúlyosan nagyobb szerepük van. A női lélek rejtelmeiből kapunk ízelítőt. súlyos és fontos kérdések kerültek a történet középpontjába. Ezt az utolsó fjällbackai-történet a Boszorkánynál is tapasztalhatta az olvasó. A nők helyzete, társadalmi pozíciója egyre nagyobb hangsúllyal kerül előtérbe. Különösen a régi barátnő, Chris sorsa megrázó még az egyéb drámák mellett.


A szövegben elég sok merész és eleven, szemléletes szexuális leírás is helyet kapott. Ennek helye van ebben a környezetben, elképesztően jól és "látványosan" írta meg Camilla. Fay meri és használja is bátran a testét. Ha kell, Fay és Camilla mindent bevet. Sok esetben nagyon tudatosan, érzelmek nélkül. Ez egy igazi női fegyver. Működik a regény, még úgy is, hogy bizony némi viszolygással, fenntartással olvasunk erről. A felső tízezer, nem is, inkább ötezer, elit és márkamániás élete számunkra nagyon távoli. Innen lehet nagyot esni. Nekem nagyon tetszett Camilla bátor, mit ne mondjak merész új hangja. Végre valami új, valami egészen más!


A csillogó felszín alól időről időre felbukkan a múlt. A sötét és drámai gyerekkor, az egykori, mára megtagadott, nyomasztó fjällbackai emlékek. Ez a családi háttér nagyon durva, komor és fájó még mindig belesajog Fay lelke. Igyekszik is nem tudomásul venni, eltemetni a múltat. Szó szerint is. Fay nem egy angyal. A második kötet ezt a múltat és a várható nyugodt jövőt mutatja meg szerintem. A lezárás ebből villant fel váratlan képeket. Ahogyan Fay titokzatos naplója is tartogat még meglepetéseket az olvasónak. Kíváncsian várom a folytatást.


Elismerést érdemel ismét az Animus Kiadó, hogy a kora tavaszi skandináv megjelenés után ennyire gyorsan elhozta a hazai olvasóknak ezt a könyvet. Külön öröm, hogy ismét dr. Dobosi Beáta remek fordításában olvashatjuk Camilla sorait.

Camilla Läckberg: azaz Jean Edith Camilla Läckberg Eriksson, (Fjällbacka, Svédország, 1974. augusztus 30.) a krimi műfajában az egyik legsikeresebb svéd írónő. Könyveiben a helyszín mindig szülővárosa, a nyugati parti, Tanum megyei kisváros, Fjällbacka, és az azt körülvevő többi város (pl. Uddevalla, Tanumshede). Közgazdasági diplomát szerzett, majd az írás felé fordult.
Akkori párja, testvére és édesanyja közös ajándékként beíratták egy krimi-író kurzusra, melynek elvégzése után rögtön meg is írta debütáló könyvét Isprinsessan (Jéghercegnő) címmel, ami 2003-ban jelent meg, nagy sikerrel. 2005-ben az év krimiírója címet is elnyerte. Jelenleg az írónő Stockholm mellett él négy gyermekével.






Animus, Budapest, 2019
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633246504 · Fordította: Dobosi Beáta

Fehér farkas

Tóth Krisztina: Fehér farkas 




                                                                                                         












Tóth Krisztina nem csupán okkal-joggal népszerű szerző, de profi is. Ezen novellái egyre tömörebbek, már-már szikár, mégis kifejező a szöveg. Ez a szikár szövegvilág mai témákat, életpillanatokat ragad ki, mutat meg az olvasónak. Fájó, komor témák, nyomasztó, jellemzően valós történetek. Nehéz szavakba önteni az érzéseket, amiket a könyv generált bennem. Olyan ez, amikor váratlanul szembesül az ember saját, jó mélyre eltemetett fájdalmával, bánatával, vélt vagy valós bűnével.


Sajnálatosan ismerős érzések, élmények, kerültek felszínre bennem. Olyan gondolatok, amiről nem tudjuk eldönteni: jobb elfeledni, hallgatni vagy kibeszélni. Mindezt felesleges sallangok nélkül, lényegre törően, szívbe markoló kegyetlen őszinteséggel. Itt nyoma sincs a Pixel humorának, bájának, a Pillanatragasztó reményt kereső lehetőségeinek vagy az Akvárium fanyar, ironikus érzéseinek. Szinte kiábrándító, amilyen a világ is körülöttünk. Olvashatunk kiszolgáltatottságról, másságról, gyerekkori abúzusról, elvesztett boldogságról, gyászról, betegségről vagy a feloldozás, megtisztulás vágyáról. Van-e, lehet-e feloldozást adni, kapni a régi bűnökért? Erre azonban itt és most úgy tűnik nincs lehetőség. A fájdalommal, ellenünk elkövetett bűnnel élni, lelkünk mélyére temetni, hurcolni egy életen át, bizony nehéz. Nincs igazából jó válasz, döntés. Tóth Krisztina szociális érzékenysége már az előzőekben is tetten érhető volt, most is nagyon jól ragadja meg és ábrázolja hőseinek mindennapjait, fájdalmait. Társadalmi látlelet is ez egyben. Pontosan tudja, hol fáj, oda visz be egy gyomrost. Magunk által teremtett hétköznapi pokol, amiben élnünk kell. Lehetőség szerint boldogan.
Ezeknek a tárcanovellák keretei közé fásult, reményt vesztett, boldogság kereső emberek történetei kerültek.
A fülszöveg írja: " A Fehér farkas olvasója is ezt kezdi érezni. Mások életébe pillantunk be, de a szövegek tükrében magunkra, a bennünk élő idegenre is ráismerünk."


Talán ettől ütött nekem legnagyobbat az a néhány novella. Más emberek történetét, fájdalmát olvasom, mégis a magaméra ismerek. A saját eltemetett, feledni nem lehet fájdalomra, amit más okozott. Cipelni kell, élni vele, amikor orvul rád támadnak az emlékek. A kötetbe tizenhat novella került. Leginkább a Tizenhét lakás, Borjú, Nyári gumi, Marokkói táska, A nő, aki nem törölte le az apját, Hinta és a Hírhozó lett kedvenc. Ezek ott ragadnak a lelkemben, mit Tímár Zsófi muskátlija. Olvashatunk ezekben az írásokban a családon belüli erőszakról, múltbéli titkokról, megcsalásról, eltitkolt homoszexualitásról, tönkremenő, beszürkülő házasságokról. A történetekben felbukkanó lakások, helyek, az egykori otthon adja a helyszínt. Ami már nincs, ahogy az egykori boldogság is elillant a szereplők életéből. Talán hiába is keressük, bár igyekszünk újra rátalálni, néha görcsösen. Minden háznak, lakásnak is megvan a maga élete, múltja, története, ami néhol a saját életünkkel együtt fut. Az új lakás ritkán hoz valóban új életet is, szinte mindig a régit éljük, visszük tovább. Talán a keret ha változik. Van olyan, hogy a díszes homlokzat mögött sötét, komor szobák vannak, ahová alig süt be a nap.


A velük szembeni visszaélésnek a súlya hatalmas teher, s hogy önnön erejükből képesek lehetnek-e kitörni a szereplők? Lehet elfeledni, eltüntetni ezt a mély traumatizáló hatást tudatukból, lelkükből, az kérdéses. A válasz érzésem (és tapasztalatom szerint) nem.

Az életünk sebeit, a problémákat hurcoljuk, igyekszünk megoldani . Viselni kell elegánsan, együtt élni vele. Valami lappangó feszültség, elfojtás munkál a szereplőkben, amikről lassan lebben csak fel a fátyol itt-ott, megsejtetve az előzmények traumáit. Mindegyik írásban van egy elfojtott, megbúvó titok a háttérben, amiről nem beszélnek, s ez a helyzet lehet ismerős mindegyikünk számára. Nem kérdezünk rá és nem beszéljük ki a sajátjainkat sem, inkább „átfestjük” némi színészkedéssel, vagy berögzült védekezési módszerekkel magunk és mások előtt is. Kérdés persze, hogy a félelem vagy a boldogság vágya átszínezi-e az embert – mint ahogy a címadó novellában szereplő állatkerti ritka példány, a fehér farkas színét „megmagyarázó” történet súgja. Lehet itt megnyugvás, lelki béke vagy feloldozás? Életszagúak, fájón valóságosak mégis ez az élet szövete.

Ez a novelláskötet valóban komor, borús történeteket tartalmaz és a vége sem ad mindig megoldást. Lehet továbbgondolni őket. Szeretem Tóth Krisztina írásait, érzékeny látásmódját, és tisztelem a bátorságát, hogy mindezeket a történeteket megosztja velünk. Fontosak és aktuálisak ezek a témák. Az sem baj, ha fáj és néha belénk harap az a farkas. 




Tóth Krisztina: 1967-ben született Budapesten. 1986-ban érettségizett a Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász szakán, majd 1993-ban szerzett diplomát az ELTE Bölcsészkarán. Első kötete – a Radnóti Miklós emlékéremmel elismert – Őszi kabátlobogás. 1990 és 1992 között ösztöndíjasként közel két évet töltött Párizsban és kortárs francia költészetet fordított. 1995-ban jelent meg A beszélgetés fonala című kötete, majd 1997-ben Az árnyékember. Új és válogatott verseit 2001-ben Porhó címmel már a Magvető Kiadó jelentette meg. 2004-ben az Édes anyanyelvünk pályázat első helyezettje lett vers kategóriában a Síró ponyva címet viselő kötet. A Vonalkód novelláiban Tóth Krisztina a legszemélyesebb történeteken keresztül idézi meg a hetvenes éveket, azt a kort, amikor vonalkód díszített mindent, ami Nyugatról érkezett. A kötetből hangoskönyv is készült. A Kerge ABC, amely Szabó T. Annával és Varró Dániel közös munkája, az óvodás és kisiskolás gyerekeket segíti az ábécé elsajátításában: a kötetben szereplő állatok neveinek kezdőbetűi megegyeznek a magyar ábécé 44 betűjével. Tóth Krisztina 2005 óta vezet kreatív írás szemináriumokat. A Magvető Kiadónál megjelent könyvei még: Pixel – 2011., Hazaviszlek, jó? – 2009., Akvárium – 2013. Pillanatragasztó – 2015. Világadapter – 2016, Párducpompa  - 2017.


Magvető, Budapest, 2019
126 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631438543

Királyok éneke

Bíró Szabolcs:Királyok éneke
(Anjouk 6.)




                                                                           












Amikor az Anjouk-sorozat a Liliom és vér című kötettel elindult 2015-ben, egy monumentális vállalkozás vette kezdetét. Az Anjou-kori Magyar Királyság évtizedeit felölelő sorozat valóban beszippantja az olvasót
Bíró Szabolcs alapos felkészültsége, meseszövése, a cselekmény felépítés és humora az egyik kedvenc sorozatommá tette az Anjouk-történetét. Izgatottan vártam a hatodik részt, ami egyben az Arany Visegrád-trilógia záró kötete.



Az események lendülete ezúttal is egy mozgalmas és színes regényt adnak az olvasónak. Az ilyen történelmi regényeket élmény olvasni, ahol átélhető a sztori, emberközeliek a szereplők, izgalmas a tartalom. A nyelvezet választékos, hiteles, a történet tanulságos és szórakoztató egyszerre.
Az Úr 1333. évében indul a regény, amikor Bátor Szilárdot a király magához hívatja. Az ok nem más, minthogy udvari ifjúvá, fegyvernökké nevezi ki. Amire már volt esélye, ám Zách Felicián rémtette ezt elsodorta. Felicián emléke ott kísért még a királyi udvarban, ahogyan Szilárd szívében is elevenen él Zách Klára emléke. A történet igazi családregény. Nagyon tetszett Anjou Károly elmerengő, gondolkodó férfivá érett alakja, ahogy a királyságért tett hosszas küzdelmeit felméri. Családja is kiemelkedő szerepet játszik, Piast Erzsébet is határozott és kemény királynő, ugyanakkor érző anya és feleség. Több aspektusból ismerjük meg a történelem titkos szövetségeit, a mozgató rugók mögöttes okait. Meglepő a két kis herceg alakja: az ifjú Lajos és András éppen olyan jelentős szereplők mint a többiek. Nagyon élvezetes a két fiú életének mozzanatait megismerni, szoros testvéri kötődésükről olvasni.



Lajoska okos, művelt és nyitott, tudatosan készül majdan a koronát átvenni. Ezzel még szüleit, nevelőit meglepi, ahogyan az olvasót is. András herceg pedig nagyon korán a trónviszályok miatt kiszakad a családi kötelékből. Elképesztő ezt olvasni, tudni mai szemmel: a békesség és a hatalmi harcok miatt egy alig ötéves gyereket elválasztanak a szüleitől, testvérétől, hazájától. A megszokott környezetétől távol, egyedül és eljegyezve a nápolyi királylánykát kell élnie. Mindezt csupán a trónviszály miatt. Aki ismeri András herceg történetét tudja, sajnos nem vezetett jóra ez a szándék, csúfosan tragikus véget ér a herceg sorsa. Ez azonban még a jövő és a következő regény titka lesz. Amíg Anjou Károly a fiát Nápolyba viszi díszes és hatalmas kísérettel, idehaza a belső rend szakadozni látszik. Erzsébet azonban kemény kézzel rendet teremt. Karaktere nagyon meggyőző, csupa szív és érzelem az asszony. Mégis okos és határozott. Természetesen az öccse, Kázmér is feltűnik, immár Lengyel királyként. A mögöttes érzések jól követhetőek a szereplőknél. Erzsébet asszony anyai érzelmei, a hercegfik és a király gondolatai valamint Szilárd vívódásai a regény csúcspontjai.

Szemléletes a nápolyi udvar leírása, egyáltalán az utazás oda. Jó karakter, új szín lesz a történetben Lorenzo il Toro színre lépése. Ő aztán bemutatja Szilárdnak Nápoly minden titkát. Ebből fergeteges kalandok kerekednek. Szilárd érzelmei, gondolatai során bepillantást kapunk a lelkében zajló változásokról. Felnőttebb, érettebb férfi lett, azonban mélyen él még szívében szerelme Zách Klára. A múlt árnyai kísértik, ezzel az emlékkel is viaskodik. Tudja ezt le kell győzze önmagát boldogulása, előre jutása érdekében. Hatalmas jellemfejlődésen esik át Szilárd. Tudja a helyét, hiszen a király hűséges alattvalója. Ez egy generációkon átívelő családtörténet, sok belső vívódással. Ez minden szereplőre jellemző. Nem csak a király mereng életén, bizony Szilárd is vagy éppen Lorenzo is megteszi ezt. Ahogyan Erzsébet és Kázmér vagy a két hercegfi is megéli ezeket az érzéseket. Vérrel és könnyekkel írták ezt a történelmet. Megindítóan szép és alapos leírás volt Károly király és a kis András herceg nápolyi napja, afféle vissza a gyökerekhez, megismerni a család származását. Apa-fia kapcsolatának ez egy kiemelkedő pillanata.




A Királyok éneke nem csak egy remek cím, de tökéletesen kifejezi a korszak változásait. A visegrádi királytalálkozó bepillantást nyújt mi folyik a függöny mögött, mi mozgatja a politika szálait. Izgalmas és színes a regény. Elgondolkodtató a háttér. Károly is érett férfi lett, átértékeli életét, küzdelmeit. Sikere elvitathatatlan. Rend és belső béke, szilárd hatalom veszi körül. Gyermekei sorsát is biztonságban tudja. Kiforrott, összetett a regény cselekménye. Nagyon meglepett a befejezés, ami nem is lezárás, hanem egy remek átvezetés a következőkbe. Nem csak egy mondabeli hős, de két régi kedves szereplő tűnik fel... Olvassátok, kalandozzatok a régi Magyarországon, vagy Nápoly városában. Ismerjétek meg Károly királyt és családjának sorsát közelebbről. Az biztos, hogy Szabolcs egy pillanatig sem hagyja az olvasót unatkozni. Színes és mozgalmas, könnyen olvasható, tartalmas történelemórát kapunk Bíró Szabolcs regényében. A borító ahogyan már az előző is volt, most is minimalista, egyszerű és kifejező.


ITT tudod kedvezménnyel beszerezni a regényt, vagy a teljes sorozatot. 




Bíró Szabolcs 1988-ban született a felvidéki Dunaszerdahelyen. Tizenhat évesen kezdett aktív kulturális tevékenységbe: íróként, újságíróként és még rockénekesként is tevékenykedett.


2007. óta publikál, jelennek meg írásai. Először még Francis W. Scott néven, majd 2010. óta saját nevén jegyzi könyveit. Első komolyabb sikerét Sub Rosa c. regényének köszönheti. A szakmai hírnevet és a közönség figyelmét a kétkötetes minisorozata a Non nobis, Domine hozta meg számára, ami egyetlen kötetben is megjelent 2016-ban. Ez jelentős év volt, hiszen a Szent György Lovagrend alapításának 690. évfordulóján, Bíró Szabolcsot Visegrádon lovaggá avatták.




Athenaeum, Budapest, 2019
432 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632938813

Észak magányos királya

Izolde Johannsen: Észak magányos királya
(A birodalom tengeri bástyái 5.)




                                                                                                 












Amikor 2016-ban beúszott a könyvesboltokba Izolde Johannsen első tengeri történelmi kalandregénye, éreztem, ez egy kiváló és hiánypótló vállalkozás. A birodalmi kalóz az Admiral Graf Spee német birodalmi páncéloshajó titkos küldetését, történetét és a bukásának okaival ismertette meg a kíváncsi olvasót. Nagyszerű jellemrajzából kibontakozott előttünk emberi nagyságában Hans Langsdorff parancsnok portréja.
A Bismarck csatahajóról, annak tündökléséről és bukásáról a Gránátok a becsületért kötetből tudhattunk meg további érdekességeket, titkokat. 2017-ben megismerhettük az Admiral Scheer – A legsikeresebb német portyázó történetét, majd 2018 őszén befutott a két testvérhajó, a Scharnhorst és a Gneisenau valós története.
A sorozat legújabb, immár ötödik része a Bismarck testvérhajójával ismerteti meg a kalandvágyó olvasót. Ez a magányos bestia a Tirpitz, Hitler utolsó csatahajója. Elismerés az Underground Kiadónak, hogy támogatta ezt a sorozatot. Üde színfolt ez a történelmi regények folyamában. Élmény volt olvasni, megismerni a hajó történetét.





A Birodalom tengeri bástyái sorozat ötödik kötete pazar folytatás, ismét egy izgalmas és nagyszerű tengeri kaland a történelem egyik sötét korszakából. A Tirpitz nem csupán Németország utolsó nagy csatahajója volt, de az egyik legnagyobb és legsúlyosabb hadihajó, amelyet valaha az európai haditengerészet épített. Egy igazi úszó erőd, amit a tengerek uralkodására teremtettek. Nem véletlen rettegtek tőle mind az orosz, mind pedig az angol tengerészek. Nevét Alfred von Tirpitz tengernagyról kapta. 1936-ban kezdték megépíteni, 1939-ben bocsátották vízre, a próbahajózás után 1941-ben vette birtokba a német haditengerészet.

A Tirpitz életének legnagyobb részét Norvégia fjordjai között töltötte, innen az elnevezése. A szomorú sorsa borítékolható volt, hiszen a Tirpitzet már építése közben is számos légitámadás érte. Ahogyan a Bismarck, úgy ez a hajó sem tért vissza soha Németországba. A Tirpitz kulcsfontosságú szerepet játszott az Északi tengeri hadműveletekben. Jó volt feleleveníteni a Bismarck sorsát is.
Feltartóztatta és akadályozta a Szövetséges tengeri szállítmányokat Észak-Oroszországba. A Tirpitz csatahajó történetének hiteles beszámolója során, olvashatunk a német csatahajó semlegesítésére tett számtalan kísérletekről is. A II. világháború történetének ezen része is sötét, kegyetlen emberi drámák vonulnak fel. A humor sincs száműzve a lapokról, hiszen a legénység életét bemutató részekben akad bőven alaklom erre. Tökéletesen illeszkedik a regény az előzőekhez. Izolde Johannsen neve valóban garancia a minőségre. A kalandok elképesztő száma egy mozgalmas és lendületes cselekményt garantálnak az olvasónak. A szépséges Norvégia izgalmas és tökéletes háttér a regényhez. Az ott élők sorsa, gondolkodása, valamint a szépséges tájleírások különleges atmoszférát adtak számomra.

A hajó sorsa és története mellett ezúttal is kiváló karakterek, jellemábrázolások adják a történet sava-borsát. Norvégia lerohanása, az árja faj terjesztése, majd a norvég király menekülése és dicső visszatérése foglalja keretbe e történelmi tényeket. Egy nép harca a saját szabadságáért megtízszerezi azok erejét, akik részt vállalnak benne. A németek hódítók és elnyomók voltak, uralomra törtek itt is.

A regény egyik izgalmas kérdése: A nácik legázolták Európát és árja utódokat hagytak hátra. Milyen sors várt ezekre a nőkre és a megszületendő kisbabákra? Norvégia különösen alkalmas terep volt erre a náciknak. Ajándékokkal, vagy éppen erőszakkal, parancsra nemzettek utódokat.

A norvégok ellenben elmenekült uralkodójukért, elveszített, rabszolgasorba taszított hazájukért és a szabadságukért harcoltak. Így a szereplők is jó elosztásban kerülnek be a történetbe. Szimpatikusak az ellenállók, a feszültség fokozatosan növekszik. Sajnáltam a hatalmas hajó elpusztítását, azonban ez ott sajnos tökéletesen érthető volt. Nem lehetett másképpen. Tanulságos és megható az emberi kitartás, az összefogás ereje mindkét részről.

A lenyűgöző technikai és narratív történet mesés fordulatai, drámái váltják egymást. Megismerhetjük mind a német, mind a szövetséges oldal terveit, eseményeit. Az emberi életek, sorsok összefonódása, a szerelem csodás érzése a sötét és reménytelen időszakban ismét reményt keltően szép vigaszt ad. A lélektani háttér jól működik a szereplők karakterében.

Kiemelkedik a regényből Viktor Vogel sebészorvos alakja. Már a fiú sorsa és teljesítménye is elképesztő, hiszen árva és a legkevésbé sem akart orvos lenni.  A norvég ellenállási mozgalom pedig egy leheletfinom szerelmi szállal gazdagítja a regényt. Signe alakja jelképes, a norvég nők sorsát szimbolizálja. Az angol ellenállás és a norvég Ansgar Gunnarsent együttműködéséről a kémkedés veszélyeibe és titkaiba kapunk bepillantást. Az angol pilóta Andrew élete és sorsa is szorosan fonódik össze így Ansgar életével. Igazán lelkesen olvastam a norvég háttérről, helyszínekről. Küzdelmeik sikerét a Gestapo igyekszik gátolni. Kegyetlenkedéseik, a kínvallatásokon elszenvedett borzalmak igazi sötét részei a történetnek. Feszültség és izgalom van a regény lapjain, ami párosul érzelmekkel, ahogy megelevenedik a hajó sorsa és a hozzá kötődő emberek élete. Viktor jellemfejlődése jól követhető, de erről nem is mondok többet. Signe és az ő élete azonban a békével vesz igazán izgalmas fordulatot. A függő befejezés meghökkentő számomra. Hiányérzetet hagyott így a történet. A hajó élete és sorsa alaposan megismerhető. Nem csak hatásos és látványos volt a hajó pusztulása, de szomorú is egyszerre. A Tirpitz áldozatainak számát 950 és 1200 közé teszik. Ismét egy jól megírt történelmi regényt olvashattam, ami mögött érezhető a téma iránti lelkes elhívatottság, hozzáértés. A regényes történelmi események valós dokumentálása, emberek sorosának ábrázolása, megható és lenyűgöző.



"Mi történt Signe? - Angol repülőgépek támadták meg a hajót. A Tirpitz súlyosan megsérült. A bombák átütötték a páncélzatát. - Az lehetetlen… Signe szeméből mérhetetlen fájdalom sugárzott fivérére. Ansgar felemelte remegő jobbját és megsimogatta a leány arcát. - Viktor? - Nem tudok róla semmit... Tudnak arról, hogy rádióztunk"





Aki szeretné tudni, hogy mi a történet valódi lezárása az olvassa majd el az idei 2019-es TRT novellaantológiában megjelenő történetet „Lebensborn” címmel. Önálló novella, mégis szervesen kapcsolódik a Tirpitz regényéhez. Emléket állít annak a több ezer német-norvég vegyes kapcsolatnak, emléket állít a szerelmük miatt üldözött norvég asszonyoknak és emléket állít az ezen kapcsolatokból született gyermekeknek. Ezek a személyes sorsok szorosan fonódnak össze a történelem komor tényeivel. Az emberi drámák végig ott érezhetőek, és a Tirpiz sorsával eggyé válnak.

A regény végén ismét találunk egy részletes ismertetőt a hajó műszaki paramétereivel, a kapitányok és a legénység névsorával. Izgalmas a hajó drámájának utóélete, a lebontása, majd a parton elhelyezett emlékkő. A Håkøya kis szigetén a tengerparton egy szerény emlékkő áll, a legközelebbi helyen, ahol a Tirpitz elsüllyedt.



Dénesi Ildikó (írói álnéven Izolde Johannsen) (Budapest, 1977. augusztus 4.) magyar történelmiregény-író, biográfus. Tizennégy éves kora óta ír, iskolai rendezvényeken, vetélkedőkben, történelmi versenyeken vett részt. 2003-ban indult a Konkrét Könyvek Kiadó Országos Regényíró pályázatán, ahol ifjúsági regény kategóriában II. helyezést ért el és kiadási jogot kapott, így egy év múlva a Magyar Írók Könyvműhely Kiadó megjelentette regényét A tolvajfejedelem címmel.
2013-tól az Underground Kiadónál jelennek meg regényei.
2007-től a TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület (TITHMHE) rendes tagja, 2004-től foglalkozik a II. világháborús német birodalmi haditengerészet (Kriegsmarine) kutatásával és a hajóparancsnokok életrajzával.
2015-től a Történelmiregény-írók Társasága (TRT) rendes tagja.

A birodalmi kalóz című regénye 2017-ben német nyelven is megjelent a Goldene Rakete kiadó gondozásában.


Underground, Budapest, 2019
488 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150053745 · Megjelenés időpontja: 2019. július 1.

Napfénytető

Légrádi Gergely: Napfénytető 



                                                                         














Mondhatnám, talán kissé becsapós a cím.  A Napfénytető novellái egyáltalán nem túl napfényesek. Nehezen rázódtam bele, szokni kellett. Kerestük a fogást egymáson.
Talán nem vagyok hozzászokva az efféle tömör és ütős, fájón meghökkentő novellákhoz. Többször előfordult, lapoztam tovább, és kiderült, vége... ennyi volt. Tudom, ketten alkotjuk az olvasás élményét, ám itt mintha sokat bízott az olvasóra a szerző. Szóval legtöbbnél én még vártam volna azt a bizonyos levezető, magyarázó két-három, öt mondatot. Érzésem szerint kellett volna az. Pedig szeretem a jóféle novellákat. Azért ez a kötet tetszett. Érdekes. Új. Hatásos. Más.



Nem szabad egyszerre elolvasni, hiába alig kétszáz oldal a kötet. Idő kell hozzá, elmélyülés. Megálltam, visszaolvastam. Néha zavart, hogy a legtöbb történetet befejezetlennek éreztem. Kiragadott életpillanatok, helyzetek és szereplők az élet minden szegmenséből. Honnan és hová tartanak? Tartanak egyáltalán bárhová is? Miért is történik az, amiről olvastam? Hmm.. lehet gondolkodni, mert azt kicsit sem mondanám, hogy túlírt, ez aztán tényleg sallangoktól mentes, szikár szöveg. Egyszerű és egyenes, valós. Kreatív alkotások az bizonyos. Némi humort, érzelmet még elviselt volna talán az olvasó. Nem a szívet tépőt, azt, ami kissé elandalítja, hogy az élet bár kegyetlen, de mégis szép. Ezt a megbújó szépséget alig fedeztem fel. Szomorú pillanatfelvételek, elgondolkodtató helyzetek vannak a történetekben/mögött. (magány, szeretetvágy, betegség, öregség, halál). Nyögve-nyelős boldogság ez.


Öt részből áll a válogatás, amiből nekem legjobban a két középső ciklus tetszett igazán. A nyitó Az üzenet írásokból a címadó mellett A pálcikaember fogott meg. Ezek a kis történetek a kapcsolatokról mesélnek. A második és harmadik etap a Családban marad és az Időben vagyok? történetei voltak. Ezekből a Calvados, Sárgarépa télire, Pillanatragasztó és a családi titkot elmesélő Puzzle-darabok volt a kedvencem. A múlt hatásai a jelenünkre, apró titkok súlya mennyire válik teherré. A másik csoportból az Egy kedden, Az élet értelme és Az ég kékje volt kiemelkedő számomra. Tény, hogy intelligens módon fontos gondolatokat közvetítenek ezek a novellák. A címadó talán mégis azt súgja: van remény, ott fent a felhők mögött süt a napocska. 
Az olvasottaknál éreztem van közünk egymáshoz. Megrázó pillanatképek, kevéske boldogság-morzsákkal. Kis életfoszlányok, apró történetek emberi kapcsolatokról. Bizony akadt amelyik fájón a lelkembe mart. Sőt, a novellák nagyobb része ilyen volt. Az abszurdhoz vonzódók biztosan örömködnek majd a mű olvasása után. Az is tény, üdítően hat egy-egy ilyen abszurd könyv, ami gondolkodtat. Meghökkent. Ledöbbent. Az alapötlet jó, szeretni való, talán kissé szokatlan.


Ordódi Tamás borítója és illusztrációi kifejezőek, ötletesek, jól illenek a tömör szövegekhez. Kedvencem volt A pálcikaember, a Calvados, és Az élet értelme írásokhoz készült grafika.




A kötet ITT rendelhető!

Légrádi Gergely: ügyvéd, aki szabadidejében ír, olvas és kertészkedik, három gyermekes családapa.
Ez a negyedik önálló kötete a Titokfa (2007), Szemben (2016), és a Nélkülem (2018) után.


Jaffa, Budapest, 2019
208 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634751588

Isten választottja

Benkő László: Isten választottja
(Mátyás király 1.)



                                                                                           













Mindig érdeklődéssel várom Benkő László történelmi regényeit. Nem csupán jó olvasni ezeket a történeteket, de mindig beszippant a stílusa, a sodró és mozgalmas, színes és eleven történelem.
Itt és most talán merésznek tűnő vállalkozás tanúi lehetnek az olvasók. A történelmünk egyik legdicsőbb és legkiemelkedőbb hőse a Hunyadi család sorsa került terítékre. Ahogyan elvárható a történelmi tények mellett megismerhetjük a kor mindennapjait, szokásait, a kisemberek és a török fél gondolatait. A sokadik olvasott Benkő László történelmi regény után nehéz bármit is írni. Aki ismeri és szereti az írásait az tudja, színvonalas olvasmányt kap.



Hunyadi János erdélyi vajda, majd Magyarország kormányzója nem véletlen lett korának hőse. Karizmatikus alakja jól megrajzolt. Nem csupán az ország egyik leggazdagabb földesura, egyben kiemelkedő hadvezére is. A regény 1442-ben veszi fel a történelem fonalát. Mivel ez a része és az eseményei elég közismert történelmünknek, nem spoiler, ha elárulom, hogy az első részben Mátyás királlyá választásáig jutunk el. A szegedi könyvbemutatón elhangzott, már szinte kész a második kötet kézirata is, a szerző már a harmadikon dolgozik.

A tények ismertek, ám a háttér, a miértek, a szereplők döntéseit befolyásoló okok kevéssé. Valóságos történelmi krimit kap az olvasó. Hunyadi karizmatikus alakja végig kiemelkedik. A családfő mellett a két fia sorsa az, ami az ország helyzetére is erős hatással lesz. Szeretett felesége, Szilágyi Erzsébet éppen életet ad második fiuknak, Mátyásnak. Az ő alakja, életének szakaszai, fejlődése jól nyomon követhetőek a történetben.


Megismerjük neveltetését, felnőtté válásának szakaszait. Kiváló képességeit, kitartását, éles eszét jól kamatoztatja a fiú. A katonai kiképzése mellett az akkori általános műveltség alapjait és nyelvtudást is szerzett. Alig 12 éves, amikor természetesen politikai okok miatt feleséget is kap. Aki nem más, mint a Hunyadiak nagy ellenfele, Cillei Ulrik tízéves leánykája. A házasság előnyös politikai háttere elgondolkodtató. Az eljegyzést nem követte esküvő, a lányka korai halála miatt. Az ellenségeskedés és belső forrongás tovább nőtt. A királyi udvar intrikái, Cillei galád, képmutató alakja és hazugságai, tökéletes ármánykodása a gyenge és irányítható László király felett az elvakult gyűlölet motivációja tetten érhető. Ennek később véres következményei lesznek. Hiába ismert a történet, bizony izgalmas fordulatait olvasva elfogott a félelem, az aggódás a Hunyadi-fiúk sorsáért. Szilágyi Erzsébet az aggódó anya, szertő hitves, kivételesen okos alakja szemléletes, erős karaktere a regénynek. Az önös érdek, rosszindulat és irigység végig fontos eleme a történéseknek. A szereplők jelleme érzékletes, a szóhasználata a kornak megfelelő. Tetszett az egyszerű emberek életének, sorsának ábrázolása: kalmárok, halászok mindennapjait ismerhetjük meg. Ott lehetünk nem csak Hunyad, de Buda és Pozsony utcáin, a szultán udvarában, beleshetünk a politikai játszmák mögé. A magyar történelem talán utolsó dicső korszaka ez, rohanunk Mohács felé.



Murád szultán kihasználva ezeket a belső a zűrzavaros időket, hatalmas sereggel megindult, hogy elfoglalja a Magyarország kapujának tartott Nándorfehérvárt. Talán nem meglepő, hogy csak Hunyadi sietett a szorongatott erőd védelmére. A bárók késlekedtek kissé, nehezítve Hunyadi helyzetét. Neki mindig fontos volt a családja és birtokai, vagy az ország biztonsága. Legfontosabb azonban most a török megállítása. Hunyadi János legnagyobb győzelme, a csata mozgalmas képekben elevenedik meg. Ágyútűz, lovasroham, emberfeletti küzdelem a túlerővel győzelemre  segíti a magyarokat.

A háborús események velejárója a fekete halál, azaz a pestis azonban sajnos Hunyadi Jánost is legyőzi. A krimiszál itt erősödik fel igazán a történet izgalmas fordulatai tovább nőnek. A két fiú sorsa megpecsételődik. A béke látszólagos a királyi udvarral. Az ármány és fondorlat győz a józan ész felett. Hunyadi László sorsa mint az ismeretes kegyetlen véget ér, Mátyás "csupán" fogsággal megúszta. A bizonytalanság növekszik. Nem csak a fiatal fiúban, de az országban is. Amikor V. László hirtelen meghal patt helyzet alakul ki. Mátyás királlyá választása a Duna jegén szinte közfelkiáltással dőlt el, másképp ez nem is lehetett volna. A trónra lépés pillanatával zárul az első kötet.


Benkő László mozgalmas és lendületes regénye jó összefoglalója ennek a korszaknak. Megvilágítja a politikai játszmák hátterét, a nagy tragédiák és a nagy győzelmek hatásait.
A valós szereplők sorsa, alakja segítségével közel hozza ezt a zűrzavaros időszakot. Behatóan ábrázolja szereplői érzelmeit, lelkivilágát, gondolatait és tetteik hatását. Jó korrajzot kapunk. A regény olvasmányos, kellően részletes, érezhető az írói felkészültség. Jól bánik a szavakkal, a cselekmény felépítése tökéletes. Várom a folytatásokat.

A kötet a Lazi Kiadótól itt megrendelhető! IDE katt!

Benkő László:
(Szombathely, 1952. március 13.) író. A Magyar Írószövetség tagja.
2004-től kezdte írásait publikálni, a magyar középkorról (Honfoglalás, kalandozások kora - Viharlovasok, és a Tatárjárás) írott történelmi regényei mellett szerzője A Zrínyiek-sorozat három kötetének. Nevéhez fűződik a Honfoglalás trilógia és a Viharlovasok pentatológia, vagy a Szent László életét bemutató trilógia. Legutóbb Kinizsi életét és A pozsonyi csata eseményeit írta meg a történelmet kedvelő olvasóknak.







Lazi, Szeged, 2019
440 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632674155

Miért nem szóltak Evansnak?

Agatha Christie: Miért nem szóltak Evansnak?   




                                                      








A krimi királynőjének ezen története 1934-ben látott napvilágot először. Azóta számtalan újrakiadást és két filmes feldolgozást is megért a regény. Nem véletlen tartják számon a legjobban sikerült krimik között ezt a színvonalas kikapcsolódás nyújtó Agathe Christie írást.


Ez a krimi is azok közé tartozik, ahol nem bukkan fel sem Hercule Poirot, sem Miss Marple. Alkalmi amatőr nyomozópárosunk azonban ügyesen, leleményes keretek között oldja meg a szövevényes ügyet. Nem maradt hiányérzetem a krimivel. A helyi lelkész negyedik fia, a huszonnyolc éves, kissé álmodozó Bobby Jones mellé a női társ a talpraesett és kalandvágyó Lady Frances Derwent lesz. Helyszín a csendes békés, walesi tengerparti város, Marchbolt. A kisvárosi hangulat garantált, ahogy a történet titokzatossága is.


Bobby és Thomas doktor éppen egy unalmas golf játszmával múlatják idejüket, amikor a labda egy sziklamélyedésbe repül. Bobby a labdát keresve egy feltehetőleg lezuhant embert pillant meg a mélyben. Amíg az orvos segítségért indul, a fiú próbál segíteni. A férfi csupán egy pillanatra eszmél fel, ekkor hangzik el a címadó mondat a haldokló szájából: Miért nem szóltak Evansnak? Azzal meghal itt hagyva a rejtélyt: ki is ő tulajdonképpen, mi történt vele, miért is kellett volna szólni Evansnak, és amúgy egyáltalán: ki is az az Evans? Ez a kérdés végig ott lebeg a történetben, csupán a legvégén ad frappáns és meghökkentő választ Christie.

A halott embert Alex Pritchardként azonosítja a nővére, Amelia Cayman. A halottszemle természetesen balesetnek minősíti a férfi halálát. Ám a titkok, furcsa véletlenek ezután kezdenek sűrűsödni. A férfi zsebében Bobby egy gyönyörű nő fotóját találja, aki viszont érzése szerint nem lehet a húga. Bobby nyomozni kezd, és hamarosan kiderül, hogy a végzetes zuhanás nem véletlen történt: ez bizony gyilkosság. Innét lesz a látszólag egyszerű történetből sötét krimi.



Hiszen Bobby élete is veszélybe kerül, egy mérgezett sör okoz félelmekkel teli izgalmakat, ez pedig végleg arra serkenti őt és Frenkie-t, hogy a szaporodó rejtélyek végére járjanak.

A két kéretlen magándetektív, Bobby Jones és Lady Frances Derwent párosa észérvek, és a logika mentén igyekeznek a bűntény végére jutni. Elég összetett és szövevényessé válik a végére. Igazi összeesküvés-elmélet bontakozik ki a történetben. Rengeteg váratlan kaland, fordulat, humor van a lapokon. A szerelem is felbukkan, képbe kerül egy titokzatos orvos és magánklinikája is. A szálak azonban még messzebb, régi titkokhoz vezetnek vissza. Hőseink furfangos módon megtalálják a fénykép "eredetijét". A megoldás azonban nem ennyire egyszerű, a krimi tele van fordulatokkal, váratlan helyzetekkel. Ahogyan az áldozatok száma is egyre szaporodik a történet előrehaladtával. Képbe kerül egy végrendelet és egy sötétkék Talbot autó is, ami a megoldáshoz vezethet. A kicsoda is Evans után már egyértelmű, miért is nem szóltak neki!

Agatha Christie csodálatos történetében a nagy kérdésre a válasz tényleg meglepő lesz. A történet szórakoztató, Frankie és Bobbie remek páros. Elszánt kitartással leleplezik a gyilkosságok mögött megbúvó okokat is. Tetszett, hogy amikor azt gondoltam, már tudom ki a gyilkos, Agatha néni meglepett, nem kicsit. Egy jó kis kreatív, régimódi detektívtörténet Agatha tollából.

ITT tudod megszerezni kedvezménnyel a könyvet!




Agatha Christie: 1890. szeptember 15. (Torquay) – 1976. január 12. (Wallingford)

A krimi koronázatlan királynője Agatha Mary Clarissa Miller néven született.

1920-ban látott napvilágot első krimije, melyben először bukkant fel az általa teremtett legendás nyomozó, Hercule Poirot. 1926-ban jelent meg Az Ackroyd-gyilkosság, amely az első lépést jelentette a világhír felé. 1971-ben megkapta a Dame Commander of the British Empire, azaz a brit birodalom lovagja cím női megfelelőjét. Mintegy nyolcvan krimijét több száz nyelvre fordították le és több százmillió példányban vásárolták meg a hűséges olvasók.




Helikon, Budapest, 2019
316 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634792376 Fordította: Kada Júlia

Smörgås

Tanja Dusy: Smörgås
Finomságok a deszkán










                                                                                       






A kiváló és egyedi hangulatú skandináv krimik térhódítása után az északi szépirodalom is kezd hazánkban egyre nagyobb teret nyerni az olvasóknál. Figyelő szemünk az északiak életvezetését is egyre jobban magáévá teszi. Tudjuk a dánok boldogságának titkát, a hygge alapjai nálunk is hatásosan működnek. A svédek lagom életérzése és a fika is begyűrűzött hozzánk.




A stresszmentes élet, a relax életvitel néha még nehézségekbe ütközik, ám egyre jobban érezzük a pillanat megélésének fontosságát. A skandináv életmód terjedésével most egy új mágikus szó kerül a figyelem középpontjába: Smörgås. Ez a skandináv terülj-terülj asztalkám igazi szín és illat orgiája az egészséges ételek mellett még izgalmas is. Most különösen szezonja van a baráti-családi összejöveteleknek, kerti partiknak, hétvégi találkozóknak. Kiülni a kertbe egy finom, hideg limonádéval, jó társasággal eltölteni egy kellemes nyárestét, önmagában élmény lehet. A magyaros vendéglátás legalább olyan közismert, ahol az asztali örömök, ételek körül forog minden ilyen társas rendezvény.

Már a könyv látványa fenomenális! A hangulatos fotók étvágygerjesztőek. Ettől bizony beindul az olvasó nyálelválasztása, megkordul a gyomra.

Biztos vagyok benne, minden olvasó talál kedvére való finomságot, új receptet, amit szívesen kipróbál. A Smörgås egy nagyszerű recept gyűjtemény válogatás. Színpompás fotói, igényes kivitele kiemelkedik a szakácskönyvek közül. 15 témakörre lebontva, évszakoknak megfelelően fedezhetünk fel új ízeket, könnyedebb ételeket. Itt mindenkinek van valami: zöldfűszeres sajtkrémek, hal, hús, zöldség, gyümölcs és sajt, mártások, és kenyérfinomságokkal adhatunk valami újat vendégeinknek, barátainknak. Hozzunk ki többet a vajas kenyérből, fedezzük fel (újra) a csicseriborsót, legyen színes és látványos, no és finom a kínálat. Érdemes erre egy kis időt szánni, frissíteni, megújítani a kerti partik ízvilágát.




A sült, grillezett kolbászfélék finomak, ám nehezen emészthetőek, így fontos szempont a nyári melegben nem leterhelni a gyomrot. A zsíros és meleg sültek mellett inkább a sajtokat, salátákat részesítsük előnybe. Érdemes az egészséges táplálkozás felé nyitni. Jóllakni másképp is lehet, ha nem is űzzük végleg el a kolbászokat, húsokat asztalunkról. Szezonja van a gyümölcsöknek, színes zöldségeknek, érdemes új ízeket, másféle recepteket kipróbálni, felfedezni a finom falatok tárházát.

A sokféle zöldséges nyers ételek, gyümölcs és egyéb hideg finomságok egyszerűen elkészíthetőek, túl nagy szakács-tudományt nem igényelnek.

Mindig minden függ az alkalomtól, és a vendégektől. Gondoltak a vegánokra, a glutén és laktóz-érzékenyekre is a receptek válogatásánál. A további receptek olyan országok ízeivel, ételeivel ismertet meg, mint Görögország, Olaszország, Spanyolország vagy India. Kiváló ötlet, hogy
a négy évszak szerint vannak a finomságok a vendégek kínálására. Találunk ropogtatni való nasit, édességek is, vagy szendvicseket a szivárvány szerinti összeállítások. Van ünnepek szerinti kínálat is. A svédasztal fogalma új tartalommal telt meg. Tetszett a könyv szerkezete a sok könnyen és lazán, változatosan megvalósítható receptek gyűjteménye. Kis kreativitással elkápráztathatjuk a vendégeinket, akik jóllakottan távoznak majd tőlünk.
Izgalmas és finom, változatos  kirándulás ez a kötet nem csupán az egészséges életmód vagy az újdonságok kedvelőinek. 100 recept található a könyvben.


ITT tudod megrendelni ezt a receptgyűjteményt!




Tanja Dusy: Több szakácskönyve jelent már meg, hiszen tizenöt éve írja ezeket. A konyhában érzi jól magát. Vallja, az egészséges ételek mellett az egyszerűség is fontos.




Partvonal, 2019
160 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155783227
Fordította: Farkas Sylvia