A két fejedelemasszony

Csikász Lajos: A két fejedelemasszony
(Rákóczi 2.)




                                                                                         












Kicsit messzebbről futok neki ennek az ajánlónak. Egyik kedvenc szépíróm, Grecsó Krisztián mesélte egy író-olvasó találkozón néhány éve: egy könyv mindenkiben van, talán kettő is. Ám a harmadik (és utána a többi) megjelenése után merte Ő magát halkan írónak nevezni. A Csikász-univerzumra én is a harmadik "liliomos kötet" után figyeltem fel. Jól tettem, hogy csatakoztam, természetesen az első résztől olvasva a sorozatot. Azóta Csikász Lajos bőven meggyőzött: jó író.

2017 őszén számomra az év történelmi könyve Az utolsó oroszlánkölyök lett. Nem kis izgalommal, türelmetlenül vártam a folytatást. Ez most megérkezett, ami Lajos tizedik könyve! Mindenképpen elismerésre méltóan szép teljesítmény. A Rákóczi-történet a második részéhez érkezett.

Megbízható, egyenletesen jó színvonalú könyve továbbra is a történelmi tények és az írói fantázia színvonalas terméke. A mesélő stílussal megírt, kellően izgalmas és fordulatos, színes történet ezúttal a családi lélektan mélységeibe enged bepillantani a két asszony párharcán, érzelmein keresztül. Igazából nem bántam, hogy kevesebb a vérgőzös csataleírás, mert néha úgy érzem, a történelmi regényírók egyik-másika szinte versenyre kelve "ki tud minél drasztikusabb, véresen sokkoló jelenetet írni" módszert alkalmazza. Azért akad itt is némi kard villantás, harc. A kurucok és a császáriak nem maradnak nyugton. A borsi vár és környéke lesz erre most helyszín. A történetben feltűnik Ilona testvéröccse, Zrínyi János is, ahogyan Öcsöd most is említésre kerül.

A regény cselekménye két idősíkon fut. Ahogy az első kötetben most is a regény vázát II. Rákóczi Ferenc visszaemlékező múltidézése adja. A rodostói száműzetése idején meséli tovább családja történetét Mikes Kelemennek. Az írnok alakja is emberközelibbé válik ezáltal. A hű krónikás is már idősödő ember, és a fejedelem is érzi közeledni a véget. Fontosnak tartja a valót megörökíteni, az igazság maradjon meg az utókornak.


A regény kezdetén Ilona még mindenórás, viselős. A boldog szerelemben élő ifjú párhoz megérkezik a kedves mama, a szigorú és rideg Báthory Zsófia. A két nő viszonylagos békéje, a rövid fegyverszünetek az ifjú Rákóczinak és az unokáknak tudható be. Szinte végig állandó a nézetkülönbség közöttük. Zsófia nehéz természet, nem tűr ellentmondást. Két segítője a háttérből Kiss Imre páter és tulajdon testvérhúga, az apáca Hedvig. Ők igen erős befolyással vannak az idős fejedelemasszonyra. Ez már az újszülött fiú névadásánál megmutatkozik. Valahogy én magam sem tudtam, hogy II. Rákóczi Ferenc Lipót is volt... a meghökkentő miértre ad választ a regény. Persze ez az adott történelmi helyzetben érthető, ám ezt egy Zrínyinek eltűrni és hagyni nem kis feladat.




Ez csupán egyetlen apró tényező a számtalan pillanatból, ami anyós és menye között vitához vezetett. Zrínyi Ilona azonban nem csupán szép és okos, művelt nő volt, szerencsére jó diplomáciai érzékkel is megáldotta a teremtő. A Zrínyi és a Rákóczi család fokozottan terhelt múltja súlyos teherként nehezedik az utódokra. Az örömöt hamarosan a dráma váltja fel, hirtelen váratlansággal, alig három hónappal fia születése után elhalálozik az amúgy jó egészségnek örvendő, fiatal apa. I. Rákóczi Ferenc 31 évesen távozott. A halálának pontos okát valószínűleg sosem tudjuk meg, ám Csikász Lajos mesteri elmélete egészen hiteles, megállja a helyét. Az összeesküvés elmélet, a mérgezésre hihető. Háttérben természetesen a Habsburg ház áll, akik még mindig tartottak egy fiú utódtól. Nem is beszélve az akkori törvényekről, hogy a hatalmas birtokok bevételére, a kincsekre is igényt tarthatott az udvar. Ez a regény egyik fő csúcspontja. A figyelmes olvasónak a finom áthallások jelen korunkra kiolvasható a sorok között.




A kis árva fiú anyja és nagyanyja szeme fénye volt. Ilona beköltözött Munkácsra, ami anyósa fennhatósága alatt állt. II. Rákóczi Ferencet már katolikus szellemben is nevelték. Az előzmények itt is fontosak. A két nő lelkében dúló érzelmek szemléletesek. Nem kevés fondorlat és nehézségek árán sikerült keresztülvinni, hogy a Rákóczi árvák gyámságát ne Lipót kapja. Elképesztő a háttér, az emberi sorsok kiszolgáltatottsága, ami a politika kereszttüzében állt. Igazi családregény, belső személyeskedésekkel és a hatalom árnyékával spékelve. Szerelem, összeesküvés, érzelmek kavarognak a történelem viharában. Természetesen a jól ismert Csikász-humor is megjelenik a lapokon. Szépirodalmi igényességgel megírt, finom lírai részekkel tűzdelt a regény. Ok és okozatok, a miértek adnak választ a történelmi tényekre.




A kém és orrgyilkos alakja remek negatív karakter, ahogyan Zsófia asszony két "lelkiismerete" a páter és Hedvig nővér is elképesztően gonoszak. A két egészen külön gondolkodású, fejedelemasszony igazi egyéniség. Párharcuk I. Rákóczi váratlan halála és temetése körül is megjelenik, összecsapnak az indulatok. Ahogyan néhány évvel később, Thököly felbukkanását sem nézi jó szemmel Zsófia asszony, aminek természetesen hangot is ad. Ilona többszörösen nehéz helyzete, sorscsapásokkal teli életútja, példás helytállása elismerést érdemlő. Jó példa ez arra, hogy az okos és határozott döntéseknél az érzelmek is szerepet kapnak, ahogyan a nők is. A szereplők emberi oldala, érzelmei és hibái is megjelennek. Árnyalt és kiváló korrajz. Nagyszerű ötlet, hogy a Vörös-kék lobogók története finoman belefolyik, szereplői itt is megjelennek. A borító ismét kiváló munka, Csikász Katalin érdeme.



Zsófia fejedelemasszony elhalálozása után Ilona marad az egyedüli fejedelemasszony, akinek örömmel esküdnek fel a munkácsi vár lakói. Természetesen a Báthory kincsek és a fejedelemasszony végrendelete a páter "jóvoltából" még okoz nem kevés kalamajkát. A hatalmas Rákóczi vagyonra és a Báthory birtokra, a várakra többen is igényt tartanának.

A regény hangulata és a történet elgondolkoztató, igazi háttérdokumentum, olvasmányos formában. Élvezetes, jó karakterekkel, korhű és izgalmas. Egy újabb kitűnő történelmi regény Csikász Lajos műhelyéből. Kíváncsian várom a folytatást. Szerezd meg te is kedves olvasó, érdemes! Már e-könyvben is kapható!

Köszönöm! :)


ITT tudod a Gold Book Kiadótól megrendelni! 


Csikász Lajos: (1964.)


Földrajz - történelem szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjának munkatársa. Több mint húsz éve ír, 1999-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat.

2013-ban jelent meg az Anjou-lobogók alatt sorozat nyitókötete, ami eddig összesen négy részesre bővült. 2018 tavasza egy zseniális előzmény-történtet hozott a Megátkozottak címmel.
2016 őszén jelent meg az új sorozatának A félhold alkonyának nyitókötete, a Vörös-kék lobogók alatt, majd a folytatás A kuruc király és az Arany és vér lett ennek a sorozatnak a harmadik kötete.
Szegeden él feleségével és két fiával.







Gold Book, Debrecen, 2019
336 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634265368

Meddig jössz

Sándor Erzsi: Meddig jössz 




                                                                                                       




"Úristen, ez egy egyszemélyes színház, egyszemélyes nézőtérrel."







Sándor Erzsi a szívmelengető Szegény anyám, ha látnám és az édesanyja emlékét megidéző Anyavalya után harmadik kötetével jelentkezett. Izgatottan vártam a Meddig jössz című új regényt a vidéki színészek életének történetét. Ezt is úgy érzem, bátran vehetjük önéletrajzi ihletésűnek, hiszen Sándor Erzsi pályáját színésznőként kezdte. Természetesen minden hasonlóág csak a véletlen műve. Ha röviden kellene összefoglalnom, ajánlanom a könyvet, azt mondanám: Imádni valóan mai történet a szenvedélyről, vágyról, szerelemről.


A fiatal vidéki színésznő, Lili és a neves, Kossuth-díjas budapesti rendező szerelmén keresztül a színészélet minden színéről és fonákjáról kapunk képet. Ismeretségük még a főiskolás évekre tehető, azonban akkor válik az érzelmeknek ellenállni nem tudó szerelemmé, amikor Miklós rendezni érkezik a vidéki színházba. A darab női főszerepe Lilié. A próbafolyamatok, a darab felépülése és a premier pillanatáig kísérjük fokról fokra és mélyedünk el az érzelmek viharában. Az olvasó ott érzi magát a színpadon, az öltözőkben, átélheti és részese lehet a verejtékes próbáknak.

Nagyszerű volt a történet felépítése, ami egy lopott, közös Londonba vezető úttal veszi kezdetét. Egy fotó történetén át kezdünk szereplőinkkel és kapcsolatukkal megismerkedni. Innen kanyarodunk vissza, Lili monológjain keresztül bontakozik ki a közös vágy, ami szerelemmé növi ki magát. Hatalmas életigenlő érzés, remény van Liliben. Az érzelmek széles skáláját fogja át, mutatja meg Sándor Erzsi.  A kiugrásra, pesti szerződésre, elismerésre, társra, komoly kapcsolatra. A vidéki színészházi életet egy biztonságosabb, kiszámíthatóbb létre cserélni. Sándor Erzsi finom női érzékenységgel nyitja ki a színházi világ kapuit. Valós emberi történet, humorral és tragikummal fűszerezve.




"A szerelem jó, a szerelem fáj" ezt mindenki megtapasztalhatta, aki egyszer is volt mélyen és őszintén szerelmes. A repülés, a boldogság és a féltés keveredik a regényben a bizonyítás erejével. Ezek a fázisok velejárója ennek a kapcsolatnak is. Presser Gábor dalai, Dusán veretes versei tökéletesen adják ezt vissza, amiből minden fejezet előtt egy-egy részletet olvashatunk. Érdemes a CD-t is meghallgatni Lili és Miklós történetéhez. Amikor már nincsenek szavak, kimondani sem lehet, de nem is kell, hiszen a zene erről szól. Az élet ezen kínzóan szépséges pillanatairól. A vágyról. Tartozni valakihez, aki szeret és számít ránk. Azt gondolom, ezek az érzések, tiltott, lopott édes pillanatok, a valakihez tartozás küzdelme mindenkinek ismerős lehet. Függetlenül, hogy színházi ember vagy egyszerű civil.



"Teljes fegyvertáramat bevetve ugrálok a színpad közepén, és próbálom magamra irányítani a figyelmet."


Lili érzelmi viharai, szeretetvágya, a megélt pillanat varázsa, majd az újabb alkalom, lehetőség megteremtésének kínjai, nehézségei átélhetőek és izgalmasan valósak. Tudom, hiszen színház nélkül ebben élek jelenleg már két éve magam is. 

Ismerősek és valósak ezek a helyzetek, alkalmak. Várni a másikra, eljátszani a külvilágnak azt, ami nincs és közben lehetőleg boldogak lenni. Nem csak a lopott órák, napok alatt megteremteni kettőjük 

kis privát világát, boldogságát. Ezek adnak erőt, visznek tovább 

a szürke mindennapokon. Lili is pontosan tudja, nem fog Miklós elválni, hisze a házassága "működik". Mókásan izgalmas volt a hasonlat a házasság és a csapágyas mosógép közötti párhuzam. Sándor Erzsi bájos humora, kegyetlen pontos érzelmi meglátásai ezúttal is lendületet, egyedi színt ad a történetnek. Jó volt olvasni, megismerni a két ember vágyait, belső érzéseit, azon keresztül belesni a színház sajátos, zárt világába. A próbák nehézségein, gyötrelmein át a darab megszületéséig nehéz az út. A színész valóban adja testét-lelkét. Ebből is épül fel a szerep. A beépített színházi sztorik hatásosak, a megjelenített karakterek igazi egyéniségek.

Shakespeare már megírta: "Színház az egész világ,És színész benne minden férfi és nő".


Szerepeket játszunk nem csak a színpadon, de az életünkben is. Igyekszünk megfelelni a rendezőnknek, az igazgatónak, anyánknak és külvilágnak. Nem mindig alakítunk tökéletesen, bár igyekszünk és ebbe néha bele is halunk kicsit. Lilivel sem lesz ez másképp. A vége megrázott, valahogy nem pont ezt vártam. Lili mégis úgy éli meg ezt az egészet: igen, ez egy szép és fontos állomása életének. Ide, ebbe az emlékbe mindig jó lesz visszamenekülni erőt meríteni. Érzékenyek és sérülékenyebbek a színészek, ám az élet nagy játékai és a színpad varázsa talán ad kárpótlást.

Van, amikor a játék komollyá válik és egy életre meghatározó lesz. Erre a pillanatra érdemes koncentráltan figyelni. Ha szerencsések vagyunk talán időben felismerjük. Sándor Erzsi ismét elvarázsolt, a női és férfi lélek titkaiba avatja be olvasóit. Volt, hogy kacagv nevettem, de olyan is, amikor a szívem szakadt bele. Különösen a végén. A legszebb érzelmekről olvashatunk kendőzetlen őszinteséggel, a próba sikerült az előadás telt házzal megy tovább.


"Tessék engem szeretni most azonnal. Mindig ide, ehhez a rohadt szeretethiányhoz lyukadok ki, mint az összes hülye színész. Sikert akarok bármi áron, holott tudom, hogy a sikernek ára van, és nem receptje."

ITT tudod megrendelni a könyvet! 

Sándor Erzsi 1956-ban született Budapesten. Tizennégy évig volt színész Miskolcon és Kecskeméten. Tizennyolc évig volt a Magyar Rádió szerkesztő-riportere és újságíró. Néhány éve a Magyar Színház sajtósa. Szegény anyám, ha látnám című könyve 2013-ban, a nagy sikerű Anyavalya pedig 2016-ban jelent meg.


Fotó: Horváth Judit



Park, Budapest, 2019
244 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633554258

Cellába zárva

Christine Leunens: Cellába zára 
Az eltitkolt béke rabja


                                                     

                                                                                                   




"A szeretet nem birtoklás, nem arról szól, hogy ketrecbe zárunk valakit a magunk kedvéért."






Christine Leunens regénye 1927-ben, Ausztriában veszi kezdetét. Ekkor születik meg a történet főhőse, narrátorunk Johannes Betzler. A regény kezdete, nyitó sorai a boldog gyermekkort idézik fel költői szépséggel. Megismerjük a családi hátteret, nagyszülőket, és az akkori életről kapunk néhány képet. Az írónő néhány mondattal lenyűgöző pszichológiai tanulmányt ad a családról. Az olvasó számára megelevenedik a Betzler-ház és környezete, látja maga előtt a "schönbuni sárgára" festett házat és lakóit. Johannes nővérének hirtelen halála és a második világháború kitörése felforgatja nem csak a család életét.


Johannes Betzlerrel egy átlagos kisfiú, amikor a politika ráhatása megváltoztatja a gyerekkorát, jellemét és gondolkodását. Kiválóan jeleníti meg a náci eszmék hatását a fiatal gyerek szellemi fejlődésére. Ez fokozatosan komoly nézetbeli különbségekhez vezet, különösen az apjával szemben. A szülők hiába óvnák a fogékony és lelkes ifjút, az agymosás kezdetét veszi és hatásosan működik. Alig tizenkét évesen már a Jungvolk boldog tagja. Büszkén feszít az egyenruhában, örül a tagságnak. Ezzel elindul az eszmét követve azon az úton, ami egyre nagyobb szakadékhoz vezet a szülőkkel. Tenni nem tudnak semmit, hiszen ez kötelező a Hitlerjugendbe kerülés előtt. A náci gépezet tökéletesen működik, jelenik meg "áldásos" tevékenysége, léleknyomorító hatása a fiatalokra. Első nagy feladatuk a könyvégetésben való tevékeny segítés... Szívszorító, szomorú volt olvasni erről.


A történet erős képekkel ábrázolja a történelem borzalmait. Az elvakult eszmekövetés, annak hatásai a fiatalokra különösen lélekölő hatással van. Valósággal "bedarálja" őket az eszme. A német birodalomban egyre erősödött és lett veszedelmesebb a hitleri gondolatok féktelen hirdetése, ami Ausztriában is veszedelmes méreteket öltött. Az Anschluss idején járunk, Németország megszállja Ausztriát.

Megdöbbentően hatásos a nácizmus terjedése, hatásainak ábrázolása. A szülők és a saját gyerekük közti távolodás lélektana szomorú, de valós. Egy kamaszodó fiú, aki ártatlanul a lelkébe fogadja a náci álmot. A háború őrültsége visszavonhatatlanul belépett Johannes életébe, egészen magával ragadja. Elég hamar kijózanodhatna, komoly sebesülést kap, elveszíti fél karját. Ám ez sem rettenti el, nincs visszatartó ereje. Ambíciója töretlen, vakbuzgó hittel éli mindennapjait. A második világháború félelmetes hátteret ad a bécsi család történetének.



A Betzler-ház falai között valami titok lappang. Felbukkan egy fiatal zsidó nő, Elsa, akit a fiú tudta nélkül rejtegetnek a szülők. Nem kis kockázatot vállalva ezzel. A lány nem csak a világ elől bújt el, kezdetben a fiú elöl is. A hazugságok hálója egyre szorosabbra fonódik. A történelem zajosan dübörög, elsodorja az apát is a családtól. A pszichológiai kapcsolatok finoman árnyalt helyzetekben jelenik meg a történetben. A történelem és az érzelmek viharai zajlanak a lapokon. Fontos szerep jut a nagymamának, ő az egyik legszínesebb, legeredetibb karakter, aki tiszta szemmel látja a világot.


A hazugságok sem semmisítik meg a valóságot, amikor a fiú felfedezi a lányt. A regény feltárja Johannes cselekedeteinek motivációit és következményeit, valamint az Elsa között kialakuló kapcsolatot.
Megtetszik neki, a vágyak és az ösztön működésbe lép. Az önmaga megtévesztő hazugságaival eléri, hogy fogva tartja a lányt. A "szerelem" , mint egy ritka madár a két fiatalt egymás karjaiba sodorja, bár elég egyoldalú ez a vonzalom. Elsa kiszolgáltatott helyzetben van, szívében már van egy másik fiú. Johannes pontosan tudja, hogy Elsa csak addig maradhat az övé, amíg tart a háború… Kierőszakolt, rabságban tartott helyzetében Elsa kiszolgáltatott minden tekintetben. A szeretetet, szerelmet kierőszakolni nem lehet még háborúban sem. Tovább bonyolítja a kialakult helyzetet, egy napon a béke elérkezik. Johannes azonban megtévesztő híreket ad Elsának, német győzelemről mesél, akik még mindig a zsidókat üldözik.

Johannes és Elsa története itt fordul át szomorú és bizarr helyzeteket adva. A történet érdekes és elgondolkodtató, hogyan lehet ebből a helyzetből kikerülni, mi a jó megoldás? Lelkileg hogyan élik meg nem csak a háború rémségeit, de fogságot is. A zsidóüldözésről nem is beszélve, oda az eszmébe vetett hit, hiszen Elsa zsidó származású. Johannes és Elsa között a végére komoly párharc zajlik. Furcsa, abszurd helyzetek váltják egymást a regényben, amíg a megoldás megérkezik.

A regényből a világhírű rendező, Taika Waititi készített filmet Jojo Rabbit címmel, főszerepben Scarlett Johansson, Sam Rockwell látható; Adolf Hitlert a rendező játssza. A filmet 2019. november végén mutatják be az Egyesült Államokban.




ITT tudod megrendelni a regényt kedvezménnyel!






Athenaeum, Budapest, 2019
328 oldal · ISBN: 9789632938332 · Fordította: Tábori Zoltán

A titokzatos látogató

Lee Child: A titokzatos látogató 
(Jack Reacher 4.)





                                                                                           



"Azt szokták mondani, a tudás hatalom. Minél több a tudás, annál nagyobb a hatalom."









Lee Child népszerű sorozatának főhőse Jack Reacher az egykori katonai rendőr. A kalandokban és izgalmakban bővelkedő krimisorozat már a 23. résznél jár, így bizton állíthatom, hogy a korai részek egyik legeredetibb története ez a negyedik rész. A titokzatos látogató nem csak a tett meghökkentő elkövetési módszerével, de Reacher életének egy nyugodtabb és konszolidáltabb idejét mutatja. Az örök vándor, magányos farkas és igazságosztó itt még komoly szerelemben élő, házzal, autóval rendelkező állampolgár. Nem is bírja ő ezt a fajta kötöttséget, ez nem az ő világa.


A General Press Kiadó a korai részek újra kiadásával nagy űrt töltött be, hiszen ezek már antikváriumban sem fellelhető példányok. A titokzatos látogató először 2000-ben került a boltokba, most a harmadik kiadásnak örvendhetnek a rajongók. A megújult és igényesen kifejező borító mellett a szöveg újragondozása is jellemzi a sorozatot. Reacher az egyik kedvenc karakterem, kalandjai önálló epizódok, csak a főhős azonos a történetekben, így önmagukban is megállják a helyüket. Lee Child sikersorozata megbízható színvonalon szórakoztat. Történeteire jellemzőek a katonai háttér, a hadsereg piszkos ügyeinek, takargatott titkainak kiderítése. Ez a történet most különösen aktuális, háttérben a katonai pályát választó nők szexuális zaklatása áll.


Jellemzően valami apró, és látszólag jelentéktelen esemény indítja be a történetet. Az új étterem, ahol Reacher ebédel a védelmi pénzekre szakosodott banda célpontjává válik. Természetesen nem tűrheti, nem nézi ezt tétlenül az igazság bajnoka. Azonban az FBI is résen van... Miután egy ügyes csellel ráveszik Reachert segítsen nekik nyomozni már sínen van az újabb izgalmas kaland. Egy vélhetően pszichopata sorozatgyilkost keresünk, akinek áldozatai a hadseregtől leszerelt katonanők. Az összekötő kapocs az ok: mindegyik szexuális zaklatás, erőszak áldozata lett a seregben. Nincs nyom, nincs bántalmazás, az elkövetési mód, a hogyan végig titokban áll.  Az FBI profilozója szerint az elkövető karaktere, stílusa tökéletesen Reacherre illik.. azonban mi tudjuk, nem ő a keresett személy.
Gyilkosunk valóban hiba nélkül dolgozik... ám egyszer mégis elbízza magát, ahogy annak lennie kell. Érdekes volt "belelátni" a tettes gondolataiba, lelkivilágába. Az áldozatokat elég meglepő, különleges körülmények között, módszeresen kitervelt módon gyilkolja meg az elkövető. A tett során a hadseregben használatos zöld színű festék jelentős szerephez jut. Talán ez a krimi a legeredetibb a tett elkövetése miatt a korai részekből.

Reacher, a volt katonai rendőr nyugodt, magabiztos és okos, jó logikája most is tökéletesen működik. A háttérre elég hamar rájön, hogy igazából egy tett van, ami fontos, a többi csupán álca. Az egyik dolog, amit imádok a Lee Child-krimikben, hogy újra és újra átver. Az olvasó is végig rossz nyomon jár, hiszen a tettes a nyomozókat is erősen manipulálja. Így nem csupán az elkövető személye, de maga gyilkosságok módszere is meghökkentő. A feszültség tapintható, sokáig nem sejthető, ki a hunyó. Lee Child író stílusa itt is zseniálisan működik: Feszült és tömör. Szűkszavú. Becsapós. A mellékszál a védelmi pénzekről, bandaháborúval és a szerelmes Reacher pedig egyedi ízt, új színt hoz. Ironikus, humoros szövegei, egy igazi macska-egér játék a gyilkossal. Letehetetlennek bizonyult, bár most kevesebb akcióra került sor, mégis egy drámai történetet olvashattam a kapzsiságról.
A könyv jó kikapcsolódást nyújt, most is kapunk egy fantasztikus Lee Child történetet, ami végig leköti az olvasó figyelmét. Azoknak ajánlom, akik a fordulatos és feszült, lélektani krimiket szeretik, esetleg még nem olvastak Lee Child regényt. Pótolják gyorsan.



ITT megvásárolhatod kedvezménnyel a krimit! 




Lee Child: eredeti nevén Jim Grant Coventryben született 1954. október 29-én.

1997-ben adta ki az első könyvét, amelyben Jack Reacher szerepel. Ez az Elvarázsolt dollárok címmel jelent meg.
A könyv rögtön elnyerte az Anthony-díj és a Barry-díj „a legjobb debütáló regénynek” járó kitüntetését. Igazán jó indítás volt. Lee Child ma az egyik legnépszerűbb krimiíró a világon. Könyvei állandó sikerlistások, több, mint negyven nyelvre fordították le eddig. Számtalan díjat is nyert, legutóbb a Krimiírók Szövetségének életműdíját. Két Reacher-történetből mozifilm is készült. Child már jó ideje New Yorkban él feleségével.










General Press, Budapest, 2019
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634522652 Fordította: Gieler Gyöngyi

Botlás

Maria Adolfsson: Botlás
(Doggerland 1.)






                                                                                         










Maria Adolfsson az igazi skandináv thrillerek világát idéző első regénye egy többszörösen összetett lélektani dráma. A több szálon futó, sok szereplős, kisvárosi hangulatú krimi igazán jó elsőkönyves bemutatkozás. Az írónő érezhetően igyekezett alapos és kerek történetet adni olvasóinak. Külön plusz volt számomra a helyszín, a  táj, a tenger, az időjárás szerepe, hangulat, megidézett képi világa. Végig olvasmányos, jól szerkesztett és megírt történetet kaptam. Papolczy Péter fordítása kiemeli az átlagból, sokat tesz hozzá. Engem végig lekötött, fogva tartott a sokféle emberi történet.


A cím zseniális, elképesztően lendületes és meghökkentő a kezdés. A kisváros osztrigaünnepének másnapján indul a krimi. Egy szállodai szobában, ahol egy "botlásnak" lehetünk tanúi. A negyvenes, magányos nő alkalmi kaland után ébredezik egy átmulatott éjszaka után. A botlás oka, tárgya ugyan nem szokatlan, mégis jó indítást ad. Amíg hősnőnk magára talál, addig a városka másik végén egy másik nő gyilkosság áldozatává válik a saját konyhájában.

A botlás végig kíséri a regény minden szereplőjét, ahogy megismerjük életüket, mélyen eltemetett titkaikat. Lelki traumából nincs hiány a szereplőknél. Kiválóan hozza a történet, hogyan fonódnak össze a múlt és jelen történései. Egy régi rossz, megkérdőjelezhető döntés miatt mennyi baj, gyilkosság történik. A titok nagyon mélyen van elásva, negyven évre kell visszanyúlni. A hangulatos múltidézés remekül működik.

A gyilkosság és a mámoros éjszaka több problémát vet fel, izgalmasan fonódik össze. A krimi középpontjában megkérdőjelezhető döntéseket hozó figurák állnak.  Ezek a döntések komoly hatással vannak a jövőre nézve. A történet izgalma lassan, de biztosan fokozódik. Ám egyszerre belép egy régi történet, a jelenből visszaugrunk 1970-be, és egy kommuna tagjait, életüket, gyermeteg elképzelésüket ismerjük meg. Lázadnak a jóléti társadalom ellen. Elsőre ez csak bonyolítja a szálakat, nem tűnik logikusnak. Lassan derül ki, hogy a friss eset innen eredetezhető. Az új szereplők, egy hippi kommuna tagjainak élete párhuzamosan bontakozik ki és ér össze. A konvenciók tagadása, vissza a természethez, lázadás a világ és egyéb kötöttségek ellen elvben jól hangzik, ám ott sem tud működni. A minden közös elve sem válik be hosszabb távon. Krimi révén nem írhatok többet a háttérről, mert az spoiler lenne. A boldogság vágya, keresése, a családi titkok, anyaság és hűség áll a traumák mögött. Az írónő a kis közösség mindennapjainak sötét hatalmi játszmáit is bemutatja. Kiváló a kisvárosi legendák, pletykák és kocsmai párbeszédek elegye. Nem csak Adolfsson prózája nagyszerű és olvasmányos, de kellően kidolgozott karakterrajzokat is kapunk. Mindegyik egyéniség, még a mellékszereplők is. 


A szereplők lelki traumája többszörösen összetett. Ez skandináv krimik esetében jellemző, hogy szenvedő emberekkel, depresszív hangulattal találkozik az olvasó. Olyan mélységekbe leshetünk be ezekbe az egyéni drámákba, hogy nyomasztóvá válik esetenként a történet. Mindenki szenved valamitől: válás, életvitel, betegség, hozzátartozó tragikus elvesztése. A boldogság pillanatnyi, törékeny idill. A múlt árnya ott ólálkodik hőseink körül a mindennapjaikban. Karen Eiken Hornby bűnügyi felügyelő összetett karakter, kemény nő. Legalábbis védekezésül erős páncélt növesztett. Jó társra lel az áldozat lányában, aki rémes gyerekkora és a válás traumájától szenved, lázad. Kimondottan tetszett, ahogy bepillantást adott a párkapcsolatokba, az emberi lelkekbe. Elgondolkodtató társadalmi dráma, lélektani vonalon, nem véres ponyvakrimi. A történetvezetése alapvetően jó, nekem tetszik. Két szálon fut a cselekmény – hol gyorsan, hol lassabban. Ebben sincs semmi kivetnivaló. A befejezés pedig alaposan meglepett.


A lendületes kezdés után a krimi komótos tempóra vált. Maria Adolfsson bebizonyította, hogy jó író, aki odafigyel a részletekre. Olyannyira, hogy megesik, csak utóbb értjük meg azt, ami már az orrunk előtt volt. Látszólag jelentéktelen dolgok kapnak értelmet, hangsúlyt a történetben. Bár végig olvasmányos és mozgalmas a sokszereplős krimi, mégis néhány csavaros kitérőt kihagytam volna, hogy feszesebb legyen a történet. Ugyanakkor, a sok mellékszálban egy idő után az olvasó valahogy "kimarad" a nyomozásból. Mi sem tudunk nagyon többet, mint a tétován tipródó rendőrök. Nincs nyom, nincs ok, így kezdjük elveszíteni a fonalat. Adolfsson ügyesen játszadozik az olvasók idegeivel. A végére persze ismét beindultak az események, nem kis meglepetések várnak még ránk.





A puzzle csak a végére áll igazán össze valójában. Amikor végre lesz elkövető, még marad ereje és ötlete az írónőnek, bedob még egy végső csavart. Nos, ez végképp meglepheti az olvasót. Nem semmi befejezést kapunk. Egyszeribe minden értelmet nyer. A lassan növekvő feszültség a befejezésre bekúszik a bőrünk alá. Igazi cliffhanger lesz a végén. A krimi kifejezetten Charollta Link, Nele Neuhaus stílusát és krimijeit juttatta eszembe. Álmos kisváros, sok szereplő, összetett lelki háttér, egyéni drámák sora. Bosszú, kapzsiság, pénz és elemi indulatok szabadulnak el.

Kíváncsi vagyok, hogy mit tartogat a következő részre az írónő. Krimi kedvelőknek kifejezetten ajánlott ez a könyv, üde szín, biztató kezdés. Doggerland vár ránk, érdemes felfedezni. 


Doggerland egy szigetcsoport az Északi-tengeren Nagy-Britannia és Skandinávia között. Az ország a brit szigeteket és az európai kontinenst egykor összekötő földtömeg megmaradt része. Doggerland ma a három fő szigetből, Heimőből, Noorőből és Friselből áll. Az országban a brit és a skandináv kultúra keveredése figyelhető meg.


A krimi IDE kattintva megvásárolható!

Maria Adolfsson Stockholmban született és nőtt fel. Kommunikációs szakemberként dolgozott, többek között a Stockholmi Közlekedési Vállalat sajtószóvivője volt. A Botlás a doggerlandi Karen Eiken Hornby bűnügyi felülegyelőről szóló sorozat első kötete.




GABO, Budapest, 2019
448 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634068129 · Fordította: Papolczy Péter

Sehonnai

Tommy Orange: Sehonnai 




                                                                                                       













Tommy Orange első regénye nem véletlen lett a 2018-as év egyik legjobb könyve. A modern identitású amerikaiakról szóló történet a KULT könyvek egyik legeredetibb darabja. A 21. Század Kiadó gyorsan és jó érzékkel hozta el a magyar olvasóknak ezt az újdonságot. A könyv a New York Times bestseller legjobb tíz könyve közé is bekerült. A letisztult borító jól illik a kötet minőségi kiviteléhez a szöveg tartalmához. Ez a KULT könyvek védjegye lett.



Furcsa volt, meglepett, nem pont azt kaptam amit vártam, viszont hiba lett volna kihagyni. Talán egy kissé romantikus és nosztalgikus indián történetet reméltem, de a valóság köszönt rám a lapokon. Az őslakos indiánok életéről vajmi keveset tudunk.  Izgalmas olvasás volt az újból kiadott Cooper klasszikus, immár a teljes szöveget tartalmazó Az utolsó mohikán után.

Ennek a többgenerációs regénynek a fő témája az identitás keresés: gyökértelenség, reménytelenség  jellemzi a szereplők sorsát. Gyönyörűen szőtt színes, de fájdalmas patchwork kerekedik ki a cselekményből. Tommy Orange érezhetően jól ismeri, amiről ír. Lenyűgözően modern, a mai Amerikát jellemző regény.

"Amikor a fehérek jöttek és elvették, amit elvettek, azzal olyat sebet ejtettek, amely sosem gyógyult be.”

A szerző maga is a csejen, arapahó törzs tagja. A nagyvárosban élő őslakosok helyzetét és küzdelmeit egy megkapó regényben tárja elénk minden valóságában, kendőzetlen őszinteséggel. Fejezetei az indiánok sorsának több generációját követik, akik az Oaklandbe élnek. A nagy közös cél az oaklandi pow-wow, ide igyekeznek főszereplőink. Ez az észak-amerikai indiánok nagy összejövetele, ez adja a hátteret. Tetszett a témaválasztás és az írói stílus. Végig nagyon fontos kérdéseket boncolgat: diszkrimináció, kisebbségből való kitörési lehetőségek, másság, alkoholizmus, drog.

Megismerjük ennek a dicsőséges közösségnek szereplőit, életét, múltját és szent hagyományait. Tommy Orange regényéből a fájdalmas történelem bontakozik ki. Mit is jelent valójában napjainkban egy amerikai nagyvárosban indián hagyományok szerint élni. Összeegyeztethető az indián kultúra, ez az életérzés a mai modern világ elvárásaival? Milyen áldozatok árán tud fennmaradni, létezni a múlt ezen darabja, és maga a nép. A regényben tragikus és humoros események jól váltakoznak, szerencsére nem válik túl nyomasztóvá. Izgalmasak, eredeti ötlet a beépített mini indiántörténelem.



Az elbeszélői hang újszerű volt nekem, végig fogva tartott. Nyelvezete és felépítése nem éppen szokványos, érdemes a sorok mögé látni. Sokszereplős (12 karakter) ezek színes és eredeti alakok, idősek és fiatalok, hibákkal valódi esendő emberek. Történetük váltakozó nézőpontokból bontakozik ki, ami jól elkülöníthető. Ok és okozat szövevénye valahol összeér. Fejezetei lényegre törőek, rövid és gyorsan olvasható történetekről mesélnek. Tommy Orange szereplői küzdenek a kihívással identitásuk, kultúrájuk megőrzésének gondjaival. Ha ez nem lenne elég ott a saját életük: drog, alkohol, szegénység, szétesett családi háttér. Komoly és drámai kérdések ezek a 21. századi Amerikában. Az egyszerű, hétköznapi kisemberek történetei ezek. Elgondolkodtató, fájdalmas, amiben szembesülhetünk a problémák valóságával, fajsúlyával. Igen összetett, kemény témáról olvashatunk. Az őslakosok üldöztetése fájón valós, szomorú. Az identitásuk, a létezésük van veszélyben. 

Néhol meghökkentő, döbbenetes, elgondolkodtató a felvetett élethelyzetek sora. Mélyen megrázó, mai és modern a történet, cseppet sem romantikus, kevéssé reményt keltő. A nagyvárosi lét lüktető ereje egy életszagú mesét varázsol a lapokra. Az őslakos amerikaiak én-tudata a létük és sorsuk kérdései mellett a szerencsejáték, drog, öngyilkosság is súlyos téma. Érdemes elmélyülni, a problémákat felismerve, a téma több kérdést vet fel.

Olyan mély érzésekkel kell szembe nézniük, ami árnyaltan jelenik meg a prózában. Ezek közül talán a kiszolgáltatottság, a létért való fennmaradás a legerősebb. Megjelenik természetesen a szerelem és bátorság is. Orange olvasmányos formában a mai, modern városi indiánok hétköznapjaiba és gondjaiba enged bepillantást az olvasónak. Tommy Orange bemutatkozó regényében összetett kérdéseket vet fel, emlékezetes karakterekkel. Kitartással és reménnyel zárul a történet.
Tommy Orange első regénye a Sehonnai, ( eredeti cím: There, There ) megjelenése után 16 hetet töltött a New York Times bestseller listájának élén.


A könyv kiadói oldala IDE kattintva érhető el, ahol kedvezménnyel tiéd lehet a regény!

Tommy Orange:

1982. január 19. (Oakland) –

Jelenleg a kaliforniai Angels Campban él. és tanít az Amerikai Indián Művészetek Intézetében.






XXI. Század, Budapest, 2019
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155915864 · Fordította: Pék Zoltán

Köszönöm a befogadást!

Hartay Csaba: Köszönöm a befogadást! 
Viharsarki kattintós






                                                                                   

"Akit homlokon csókolt a Facebook!"
(Lackfi János)








Hartay Csaba író, költő és blogger. Szépirodalmi regényei, (Nem Boci!, Holtág, Rajongók voltunk) és nyolc megjelent verseskötete mellett most egy csokorba kötötte nekünk a Viharsarki kattintós blog legjobb színes és humoros pillanatait.

Valós, és mindenki számára ismerős életpillanatok, alakok tűnnek fel ezekben a szórakoztató kis humoreszkekben. Ilyen figurák minden emberlakta közegben fellelhetőek. Az örök tini, lázadó, aki bár már 40 (30), de úgy él és viselkedik mint aki még húsz éves. A márkamániás őrült, csak abban bízó, vagy az örök ígérgető és a csupán becenévről ismert városi vagány alakja közös ismerőseink. Ugyan mindenki ismeri, még sem tudják az igazi nevét. Ezeknek a karaktereknek igazi jellemzői egyszerre vidámak, majd szomorúak is egyszerre. A kisvárosi jellegzetességek, hangulatok szórakoztató és ismerős helyzetek bevallom igen mókásak. Vidéki látlelet, mert ugye vidéken is van élet, ott is élnek emberek.





Egyik kedvenc részem volt rögtön a könyv elején a borokról írt ajánlók olvasása. A borszakértő megmondja.. meg bizony! Ő aztán tudja, amit mi, egyszerű emberek nem. Hatalmas ötlet, a sznobság jellegzetessége ez, amit kiváló megjelenítések, szemléletes és elgondolkodtatóan jellemző. Hartay felcsapott borásznak is, a bocik mellé. Jól elkapta, ráérzett, hogy mi van egy-egy palack borban. Elemzései mellé ajánlott egy üveg jóféle bort kellő hőmérsékleten fogyasztani. Mindenkinek azt, ami éppen a keze ügyébe akad. Csak figyeljünk, elég szőlő legyen benne!



"Íze indiszkréten lopakodó, de nem üzletszerűen fondorlatos. Utóíze öblösen hangos, de nem recés. Jércemellfilével töltött dobostorta, valamint szotyola mellé ajánljuk, de szintúgy baráti összeveszések, tettlegességig fajuló gyűlölködések megfelelő kísérője is lehet e nagyszerű nedű."
(A borszakértő megmondja)

A személyes ismerősök köre további élethelyzetekkel bővül. Nyaralásra, wellnesre és hajókirándulásra is elvisz bennünket a szerző. A kíváncsi ismerős, az állandóan bulizó, vagy a szomszéd figuráját mellé társadalmi jellemzőnek is olvashatjuk. Mi, magyarok külföldön. Tessék, lehet okulni.

Hahotázva fetrengős olvasásra tessék készülni: a"hálivudi" bosszúállós és horror filmek kliséit is összegyűjtötte Hartay Csaba. Elképesztően pontos és látványos képei miatt valóban ismerősek ezek a jelenetek. Szórakoztató voltát nem akarja titkolni, kifejezetten a derűs mosolyra játszik. Sikerrel. Volt, hogy a könnyeim törölgettem a nevetéstől, meg kellett állnom az olvasással. Főleg, mikor olyan jellemző emberi alakról írt, aki a személyes ismerőseim körében is fellelhető. (a dicsérő néni, vagy az állandóan fogyókúrázót emelném ki). Lelki gyógyír a szürke mindennapokhoz ez a könyv.


"Gondolom, kitűnő. Nem? Nem baj. Aki kitűnő, az olyan is. Stréber. Egy fiú legyen inkább vagány. Ki kellett venni a suliból? Annyi mostanában a rossz iskola." (A dicsérő néni)


A másik kedvenc részem az ünnepek köré szőtt történetek. A magyaros vendéglátás jellemzői, rokoni kapcsolatok adják a sava-borsát ennek a résznek. Húsvéti locsolás a viharsarokban (vagy bárhol), karácsony és majális elképesztő pillanatairól olvashatunk. Ez is a könnyesre nevetős részhez tartozott. Örkény groteszk egyperceseit idézi számomra az Ügyintézés Magyarországon, 2019, vagy a Két meteorológus találkozik. Ezek az egyik legemberibb történetek, édes-bús, beletörődően keserű, jellegzetesek. Ezeket szerintem (sajnos) szintén mindenki átélte már a különféle hivatalok útvesztőiben bolyongva, az ügyintézőknek kiszolgáltatva. A klímaváltozás veszélyeire is ráirányítja a figyelmet a könyv. Természetesen humoros formában, mégis véresen komolyan vehetjük a leírtakat. Bár tudományos tényekkel még nem igazoltak a leírtak. A frappáns cím pedig közérthető minden Facebook-lakónak.


"Majális, kirakodás, tömeg, tumultus, lökdösődés, drágaság, rablás, de csak vegyünk valamit, ha már kijöttünk. Ismerősök, ismeretlenek, de régen láttalak, de jó itt, sokan vannak, menjünk haza." (Klasszikus vidéki majális)



A kötet záró része igazi humorbonbon gyűjtemény, hab a tortán! Aki nincs a Facebook-on, az nincs is, ugye ismerős ez? Nos, a leírtak is azok lesznek. Megjelenik az arc nélküli, okoskodó, beszóló, direkt gonoszkodó kommentelő, vagy az Öt álomismerősre is ráakadhatunk. Itt is az életből ellesett valóságos, idillien szép emberek jelennek meg. A Facebbok-Murphy vagy a függőség húsz jellemzőjét leíró rész zseniális. Lehet gondolkodni... Sírva vigadós, magyarosan vicces, groteszk kis görbetükör ez, amibe beleshettem. Ha mersz, nézz bele, Te is! Eszement, fergeteges őrület, hatásos, valósághű. Ezek vagyunk mi, Facebook-lakók. A lezáró írás is tipikus magyaros szösszenet az irodalomról, a kéretlen jó tanácsokról. Köszönöm a befogadást! Az olvasás varázsát, ami kisimítja a ráncokat, számtalan gondtalan percet okozott.


A szövegek rövidek, tömörek, képi világa látványos. A történetek íve lendületes, stílusuk laza, humoros, szókimondóan őszinte. A bennük lévő humor erős és nem túlzó. Jól működött, nem is olvastam csak négy-öt kis történetet egyszerre, kis szünetekkel. A kicsi a bors, de erős erre a kötetere jól illik. A látványosan szép borító, ami egy mobiltelefont idéz, az igaz telitalálat! Földi Andrea már az előző Hartay-kötetet a Rajongók voltuk címűt (Turbo) is emlékezetessé tette, de ez most mindent visz, ez kell mindenkinek. Nem csupán a külcsín miatt. Lehet villantani, villogni vele, recept nélkül kapható a könyvesboltokban!

A könyv bemutatójáról ITT tudhatsz meg többet!  A szerzővel Ceglédi Zoltán beszélget. Utána dedikálás.
A kötet kedvezménnyel ITT lehet a tiéd!

Hartay Csaba:
1977. június 16-án született Gyulán. Gyerekkorát Szarvason töltötte.
1996-ban érettségizett a szeghalmi Péter András Gimnáziumban. 1997-ben jelent meg első verse a Sárkányfűben, azóta publikál rendszeresen irodalmi folyóiratokban. Verseit azóta többek közt a Kalligram, az Élet és Irodalom, a Népszabadság, az Alföld, a Bárka, a Prae, a Tiszatáj, a Műút, a Forrás, az Új Forrás, a Kortárs, a Palócföld, a Magyar Napló és az Irodalmi Jelen közölte. Tagja a Szépírók Társaságának és a József Attila Körnek. Eddig nyolc verseskötete jelent meg. Családi vállalkozásban egy szarvasmarha telepen dolgozik.

Díjai:

Körösök Gyöngye díj - 2006, Bárka-díj - 2010, Szarvas város kulturális életéért díj - 2015
Megyei Príma Díj - 2015







Athenaeum, Budapest, 2019
224 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632939278 · Megjelenés időpontja: 2019. június 12.

A monogramos gyilkosságok

Sophie Hannah: A monogramos gyilkosságok 





                                                                                               










Az egész világ feszült várakozással és nem kis meglepetéssel fogadta néhány éve a hírt: Agatha Christie örökösei felkérték és engedélyt adtak Sophie Hannah írónőnek egy új Poirot történet megírására. Ami olyan jól sikerült, hogy már a következő kettő is megjelent azóta.
Bevallom, én nem ismerem a pszicho-thrillereiről itthon is ismert és népszerű szerző, Sophie Hannah munkásságát (regényeit 34 nyelvre lefordították és 51 országban adták ki), még nem olvastam tőle semmit. Ezért is nagy érdeklődéssel vettem kézbe ezt a krimit, ami 2014-ben jelent meg először.

Nem kell mondanom, a krimi eléggé megosztotta a rajongókat. Úgy érzem, ez egy Christie-stílusú krimi. Ha valaki ennek a szellemében veszi kézbe olvasásra, egy elég jó krimit kap, amiben mellesleg Poirot felügyelő az egyik nyomozó. Ám, ha árkus szemekkel keressük az azonosságokat, vagy eltéréseket, akkor könnyen csalódni fogunk. Az első meglepődésem a könyv terjedelme volt. Christie könnyedén, tömören bontja ki a történetet, átlag 300 oldalon a komplett gyilkosság, nyomozás, ok és okozat belefért neki. Itt ez kissé túl aprólékosra sikerült, ami a végén a befejezést is tekervényessé tette. Christie stílusát utánozni nem egyszerű. Sajnos elkerülhetetlen az összehasonlítás. Ezt még talán szokni kell az irodalombarátoknak, ahogyan világslágerek, sikerfilmek esetében is akad újra fel-átdolgozás.




Tehát Poirot visszatér! Őt is elérte ez a divathullám, ahogy ez megtörtént már Lisbeth Salander, Philip Marlowe, vagy éppen Sherlock Holmes esetében is. Ezekből a mások által írt folytatásokból több megfordult nálam is, volt olyan ami kifejezetten tökéletesen hozta a hangulatot, az elhunyt szerző stílusjegyeit. Az nem is kérdéses, mekkora teher, kihívás és felelősség "leutánozni" a nagy elődöket. Lehetetlen küldetés ez. 1929. február 7-én három holttestre bukkannak a Bloxham Szálló három emeletén. Két nő és egy férfi az áldozat, szájukban egy-egy monogramos mandzsetta gombot találnak. A nyomozással Edward Catchpoolt bízzák meg, aki fél a holttestektől. Erre magyarázatot is ad később az írónő, miért e félelem. Mesélőnk is Catchpool lesz, aki hol E/1, hol E/3 személyben mesél. Az tény, hogy a gyilkosságok és a hátterük tényleg érdekesek voltak. Miért ölték meg őket? Poirot rájön, hogy a titok nyomait Great-Hollingben rejlenek, ahol az áldozatok laktak. Mi köti össze őket, miért is utaztak Londonba? Ki áll a háttérben, az ezúttal is az emberi gyarlóságra vezethető vissza.

Agatha Christie mesés történetei, furcsa rejtélyei bonyolultak, de érthetőek, jól követhetőek. Nos, ezt nem igazán tudom erről a krimiről elmondani. Csavar az bőven akad, hiszen rögtön hármas gyilkossággal indítunk. Jó kezdet, izgalom és fordulat is lesz, kicsit talán sok is. A végére természetesen kisimul az ügy, de néhol a magyarázatok nagyobb része elég valószínűtlen. Érzésem szerint Poirot karakterét sem sikerült tökéletesen megelevenítenie Hannah-nak. Az egyik legzavaróbbat emelném ki: Poirot szájába lépten-nyomon érthetetlen francia szavak kerültek, ami elég zavaró volt olvasás közben. Poirot annyira egyedi, különc és szeszélyes, de szeretni való figura marad mégis. Poirot szereti a a gyógyteát, a forró csokoládét, a kényelmet és a luxust. A furfangos történetszövés itt is megvan, a szokott stílusjegyek is működnek. A tipikus angol hangulatot is fellelhetjük: a délutáni teázás, London megjelenése, a lírai tájleírások, érezhetően igyekszik a megszokott Agatha Christie minőséget hozni. Poirot és Catchpool párosa ígéretesnek tűnik, drukkolok nekik.

Ügyes próbálkozás, egy hétvégi kikapcsolódásnak megfelel. A női tucat pszicho-triller kínálatból hibái ellenére is kiemelkedik. Ajánlom, azoknak, aki szeretik AC és újra szeretnének egy találkozást Poirot-val. Szórakoztató, de ne hasonlítsuk az eredetihez, hiszen Agatha néni egy volt, és Ő utánozhatatlan. A borító angolosan elegáns, illik a krimihez. Érdeklődve várom mit rejt a következő epizód, A zárt koporsó elég sokat sejtető, izgalmas cím.





Sophie Hannah honlapján további érdekességet olvashatsz! IDE katt!

Kilenc pszichológiai krimi szerzője, pedig költőként indult. Jelenleg Cambridge-ben él férjével, két gyermekével.









Eredeti mű: Sophie Hannah: The Monogram Murders
Eredeti megjelenés éve: 2014
Helikon, Budapest, 2019
376 oldal · ISBN: 9789634791089 · Fordította: Molnár Eszter

Az utolsó mohikán

J. F. Cooper: Az utolsó mohikán 
Elbeszélés 1757-ből



                                                                             













Kamaszkorom egyik legizgalmasabb, legmeghatározóbb könyve, amit ez idáig csupán "az ifjúság számára átdolgozott" verzióban ismerhettünk. Most a Park Kiadónak köszönhetően egy igényes, szemet gyönyörködtető borítóval megjelenhetett a teljes szöveg, Gy. Horváth László kiváló újrafordításában. Élmény volt olvasni, újra felfedezni, elmerülni a történetben. A regény a brit és a francia hódítók az észak-amerikai háborúk idejét ábrázolja.


Az eredeti regény először anno 1826-ban látott napvilágot. Ez a Bőrharisnya-történetek második darabja az ötből. A Nagy indiánkönyv tartalmazza mindegyiket, ami bizony bibliaként volt része és maradandóan meghatározója életem korai szakaszának. A történelem és az olvasás iránti lelkesedés megalapozója lett. Valós történelmi háttér, kaland, szerelem, izgalmak és a vadnyugat együttes lenyűgöző elegye a történet, amit az 1992-es filmnek is köszönhetően sokan ismernek. Egy igazi kalandtörténet, amelyben a bátor, tiszteletreméltó férfiak harcolnak a gonosz indiánokkal, akik saját életterüket védik.

Mint Sólyomszem a vadonban, úgy kezdetem az izgalmakkal teli, újbóli olvasáshoz. Leporoltam a régi fejdíszem, mokaszint húztam és belevetettem magam a kötetbe.
Az alaptörténetre emlékeztem és vártam mi az új a frissen megjelent teljes szövegben. Olyan volt ez az újraolvasás számomra, mintha egy rég nem látott jó baráttal találkoztam volna. Amire kamaszként egészen biztos nem figyeltem fel az a természet háborítatlan szépségében való ábrázolása. Már a kezdő oldalakon is megjelenik. Az ősvadon, vízesésekkel, a Hudson folyó barlangokkal és sziklaszirtekkel, benépesül az ott élő állatokkal.
Ember és természet kapcsolata fontos eleme a történetnek. Különösen napjainkra gondolva, amit a természet ellen elkövetett erőszak jellemzi az emberiséget. A hangulatos, szemléletes tájleírásnak köszönhetően megelevenedik a vadregényes környezet.


Az amerikai telepesek és anyaországi angolok között feszülő politikai ellentét, amely végül az amerikai függetlenségi háborúhoz vezetett, adja a történelmi hátteret. Férfiasan kemény, véres csaták, személyes ellentétek, bosszú és szerelem, nagy érzelmek adják meg az alapokat. Remek képi ábrázolás, és izgalmas történet jellemzi a regényt. Elegáns párbeszédeket, frappánsan humoros válaszokat olvashatunk. A vadászat és a csatazaj keveredik a vér és a puskapor, az erdő, az adrenalin illatával. Egyszerre kőkemény és varázslatos leírásokat olvashattam. Régmúlt idők hősei elevenedtek meg a lapokon. Olvasmányos, hiteles, nyersen őszinte. Számomra marad az, ami volt: egyike a legjobb könyveknek, melyet valaha olvastam. Azt még leszögezném, hogy a könyv erősebb és természetesen másabb, mint a film. Javaslom megismerni az alapművet is minden érdeklődőnek, akár nosztalgiából is. A film jó, a könyv egy csoda számomra. Ez a világ már nem létezik, csak Cooper csodálatos regényének oldalain. Izgalmas kaland a múlt Amerikájának felfedezése. Szerintem éppen olyan amerikai klasszikus ez a regény, mint mondjuk az Elfújta a szél.

Nem csupán a helytállásból és a barátság erejéről olvashatunk felemelő jelenetekben, de a fő gonosz szerepében megjelenő Magua alakja is kiemelkedik. Értelmet, magyarázatot kapunk tetteinek okaira: Magua kérlelhetetlen ellenség, aki valójában a családját gyászolja: feleségét és gyermekeit, akik Munro ezredes parancsa következtében haltak meg, ezért akar mindenáron bosszút állni az ezredes lányain. Ők ártatlanok, s azok voltak Magua gyermekei is… Cora erős, bátor nő, míg a törékeny, szinte még gyermek Alice védtelen. Duncan őrnagy finoman érzéki szerelme megkapó pillanatokat eredményez. Ahogyan a gonosz indiánok a támadók, a fehér emberek karakterei is a jó és a rossz párharcát képviselik a regényben. Kiemelném még az énekmester alakját. Ő egy színes és érdekes, humoros karaktere a történetnek.



A William Henry-erőd elesett, a katonai megadás után elvonulókra kérlelhetetlenül törnek rá az indiánok, hatalmas mészárlást visznek véghez. Valós és drámai a leírt eset.
Cooper másik főhőse Sólyomszem, a tehetséges és okos vadász. Nem árt tudni, hogy Sólyomszem, Vadölő és Hosszú Puska egy és ugyanazon személy. Számomra most kissé öntelt figura lett. Tény, sokat tud, jók a meglátásai, ám lenézi saját fehér társait is. Bár belegondolva ez némileg érthető. Barátja Chingachgook apai fájdalma a végén megrázóan őszinte, átélhető.


Cooper írói nagyságát mutatja, hogy képes érzékeltetni az őslakosok legnagyobb tragédiáját, amely egyben tanulságként szolgálhat bármely más nép számára is: a közös ellenség megléte ellenére egymást ölik az indián népek. Uncas – az utolsó mohikán – törzsét a fehérek irtották ki, az ifjú főnök azonban egy másik indián kezétől sújtva leli halálát. Így pusztul ki egy nagy múltú őslakos nép, mintegy előrevetítve az indiánok végső, nagy tragédiáját. Szerettem olvasni, ( két nap alatt befaltam) még úgy is, hogy a címből is sejthetően drámai a vég. Bizony megsirattam Uncast. Megrázó és elgondolkodtató, valós történet az amerikai vadnyugatról.

A könyvhöz méltó, szépirodalmi igényességű fordítással ismerhetjük meg, fedezhetjük fel újra ezt a korszakot. Így nem csak a regény, de a szöveg is maradandó élményt nyújthat az olvasónak Gy. Horváth Lászlónak köszönhetően.


ITT tudod kedvezménnyel levadászni a regényt! 

James Fenimore Cooper (Burlington, 1789. szeptember 15– Cooperstown, 1851. szeptember 14) a korai 19. század egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb amerikai írója. A regénysorozatot 1823- 1841-ig írta. Érdekesség még, hogy J. F. Cooper nem sorrendben írta meg a regényeket. Apját, akinek hatására kezdte írni a történeteket, Marmaduke Temple bíró szerepében ábrázolja. Ő a Bőrharisnya egyik fő alakja.


Park, Budapest, 2019
428 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633554647 · Fordította: Gy. Horváth László

A hajtű

Tapodi Brigitta: A hajtű 




                                                                             













Hűséges és lelkes olvasója vagyok a TRT antológiáinak, a szerző neve így már ismert volt előttem. Azok a novellái kifejezetten tetszettek, bár első regényét (Szárhegy öröksége) nem olvastam, kíváncsian vettem kézbe az új regényét.

A regény alapötlete igazán ötletes. Történelmi háttér, asszonysorsok, évtizedeken átívelő családi titok és egy hajtű áll a középpontban, némi krimiszerű hangulattal. A cselekmény két szálon fut. 1944-ben a németek által megszállt Magyarországon majd 2005-ben játszódik a kötet.

A történet abból a szempontból válik igazán érdekessé, hogy az idő mennyire hat a történésekre. Az egykori régi tettek, események mekkora hatással vannak a jelenre. Egy misztikus titok áll a családtörténet hátterében. Fontos és jelentős a címbeli hajtű (régi, míves családi örökség) és egy festmény megjelenése, szerepe. A tetszetős borítón is ez jelenik meg, ami igazán jó ötlet. Szép lassan, fokozatosan ismerjük meg a hátteret, ami a jelennel váltakozva olvashatunk. Emma egy független, erős női karakter, szimpatikus és kedvelhető hősnő. Az ő családjának múltját, titkait kutatjuk.



A gondosan beépített információk jól működtek, ügyesen színesítették a történetet. Szépek, idilliek a Balaton bemutató leírások is. A hattyúkért külön köszönet, szép hasonlat. Főleg, hogy az ominózus hajtűn is e madár szerepel. Tetszett a színmagyarázat a fekete és fehér hattyúkra. Voltak izgalmas pillanatok, a festmény körül. A szíve azért haza húzza a gyökerekhez szereplőnket. A történet felvet bizonyos morális és erkölcsi kérdéseket is.


A karaktereket a tetteiken keresztül ismerjük meg jobban, nekem az érzelmi-lelki háttér sok szereplő esetében lehetett volna alaposabb, bővebb. Pl: Stark Richárd alakja jól indult, de a végén alig tudtunk meg róla valamit, vagy maga Christop von Vogel és Nóra közötti izzó szenvedély-vívódásról, ugyanakkor a gyerekkori barát Kövesi Levente végig álmodozó, bámész szemekkel epekedett (egyértelműen feleslegesen) Nóráért. Ebből lehetett volna kevesebb, míg Bori alig szerepelt. Erika lehetett volna utálatosabb, olyan igazi fúria, míg a kamasz kislány alakja, Anett zseniális volt. Ő még plusz érzelmeket, humort is csempészett a cselekménybe. Ezek az én főbb észrevételeim, ettől eltekintve is olvasmányos és szórakoztató a regény.



Mindig volt a történetben valami kis csavar, és a legvégére is jutott egy jó kis csattanó. Bár ezt bevallom menet közben sejtettem és kitaláltam. Végig fenntartotta az érdeklődést. A múlt titka a jelenben kapott hangsúlyt. Még sem szólt akkorát, a durranás elmaradt. Egy kicsit mégis mást kaptam, mint amire számítottam. Kissé túl pasztell a történet végig, kellett volna ide némi vörös, vagy fekete is. Különösen a történelmi háttérnél lett volna jó. Alapvetően jó stílusban ír a szerző, ám elég kiszámítható, sima, a "márkanéven" nevezett (azért sem írom le a nevet) tornacsuka és egyebek zavaróak, hatásvadász elemek voltak nekem. Igaz nem én vagyok a célcsoport, viszont érdekes kikapcsolódás volt a regény, azért jól szórakoztam. Egy kedves történetről van itt szó, ahol a szerelem körül forog minden. A könyv célközönsége egészen biztos vagyok benne, szeretni fogja.


Összességében azért kellemes meglepetés volt számomra Tapodi Brigitta új regénye. Egy jó történet, igazi léleksimogató, könnyed kikapcsolódás lehet a női olvasóknak. Elég összetett alkotás, jól követhető, hiteles karakterekkel, sok romantikával és családi titkokkal. Azoknak ajánlom, akik kicsit ki akarnak szakadni ebből a világból.

További információk és érdekességek, novellák ITT olvashatóak az írónő honlapján.


A hajtű ITT lehet a tiéd kedvezménnyel!






Historycum, Budapest, 2019

284 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155816093

Bohém rapszódia

Matt Richards - Mark Langthorne: Bohém rapszódia
Freddie Mercury élete, halála és öröksége






                                                                                             






„Azt akarom, hogy a halálom után értékes, tartalmas zenét alkotó zenészként emlékezzenek rám"



A 2018 őszén bemutatott Bohém rapszódia film sikerének köszönhetően idehaza is megjelenhetett a kötet. A filmről itt és most lépjünk is tovább a könyvre. Meglepően alapos, kellő tisztelettel nyúlt a kényes témához a szerzőpáros. Átfogó életrajz az utánozhatatlan Freddie életéről, a siker rögös útján át a világsztárságig. Freddie Mercury élete és sikere egyértelműen szorosan a Queen története is.
Az bizton állítható, hogy elhívatott, alázatos és kitartó munkával értek célba.


Pontosan emlékszem, mikor láttam először a Queent. Maradandó élmény volt kiskamaszként anno, még fekete-fehérben tátott szájjal a fotelbe szögezve bámulni az Egymillió fontos hangjegy azon szombat esti adását, amiben 4 Queen dal hangzott el. Ebből egyik a címadó dal volt. Nem tudtam kik ők, de örökre beégtek a szívembe - lelkembe. Ezért IS volt nehéz, néhol megrázó, másutt megható olvasmány ez a könyv. Sok emléket idézett meg, ami hozzájuk köthető. Az első saját tulajdonú Queen bakelit 1979 nyarán került a birtokomba. Ez a Jazz nagylemez volt. A Night At The Opera albumot egy jugoszláviai utazás során sikerült megszereznem még ugyanabban az évben. Pontosan emlékszem a hír bejelentésére is, majd még fel sem ocsúdtam és megérkezett a halálhíre. Sokkoló volt. Freddie Mercury igazi arcát most minden smink nélkül láthatjuk.



A könyv jól felépített, informatív. Ügyesen egyensúlyoz, a hatásvadászatot elkerülve számol be arról, amit a mai napig kevesen vesznek eléggé komolyan. Teljességgel megbocsájtható, hogy a HIV/AIDS megjelenése, kialakulása és terjedése, majd a lassan beinduló gyógyszeres védelem és a szűrésre, a megelőzésre így hívja fel a figyelmet. Mercury élete és sorsa szorosan fonódik ezekkel össze. Pontosan nyomon követhetjük a laza, kicsapongó életét, a szex-drog rock and roll életérzés állomásait. Majd megismerjük a lenyugodott, megbékélt és lelkileg összetört embert a sűrűsödő jeleket a biztos tudatig. Még mindig azt érzem, kalapemelés jár neki, hogy volt ereje lélekjelenléte ezt így végig csinálni. Nem állít neki szobrot, nem avatja szentté, de elismeréssel adózik a tudatos munkásságának, lelkierejének.

Az élete utolsó szakaszában készült lemezek, dalok egyértelműen életben tartották. Hatalmas lelki erő volt ezen átesni. A világon mindenki tudta, sejtette, egyre nagyobb a baj. Mégsem hittük, reménykedtünk. Mercury kivételes helyzetben volt, a kötet szerint a fertőzéstől számítva (kb:1982) kilenc évet élhetett még. Iszonyú kínok között, sok esetben. A híréhes média gusztustalan módon jelenik meg, de ez már rég tapasztalható sajnos idehaza is, semmi nem szent nekik. Ítélkezni pedig senkinek nincs joga fölötte.




Gyomorszorító, fájó volt olvasni az élete fontos állomásait. A magánember belső vívódásait önmagával és a szexuális státuszáról való folyamatos állandó titkolózást.A vágyott és megszerzett siker folyamatát, megtartását. A média és a kor hangulata tökéletesen átjön, ahogyan a politikusok hozzáállás is a vírus felbukkanásáról. Érzékletesen megjelenik a siker lépcsőzete, a féktelen és folyamatos tivornyák és partik, a melegek életét kísérő félelmek. Tudta mivel játszik, ő is emberből volt, mégis jó ideig két végén égette a gyertyát. Érző lélek, aki dalaiban tovább él velünk. Igazán izgalmas volt olvasni a dalok keletkezéséről a fogadtatásukról. A turnékról, az amerikai siker és sikertelenség okairól, a Caballéval vagy Bowie-val való munkáról, a Live Aid kirobbanó sikeréről. A Queen sikere Mercury sikertörténete is.

                                                                                                         

A hátrahagyott életmű önmagáért beszél. Zseniális és érzékeny, maximalista művész volt. Érezhetően alapos, nagy munka van a könyvben. Remekül sikerült összeállítani a Queen sikertörténetét, Freddie életére kihegyezve. Sok új ismeretet kínál róluk és persze a betegségről. Örülök, hogy mégis elolvastam ezt a könyvet Freddie Mercury-ról. Sok fájó igazságot mondd el, amit lehet jobb lenne nem tudni. Azonban fényhez az árnyék is hozzá tartozik. Jó ötlet, hogy van képmelléklet is Freddie-ről. Igazából jó szívvel ajánlom minden rajongónak, érdeklődőnek. Érdemes elolvasni, rengeteg háttér, információt adhat. Megismerhetjük a HIV/AIDS kialakulását, terjedését és gyógyításának esélyét. Hasznos információk ezek a HIV-fertőzésről, amit a The Gay Plague, azaz „melegvírus” gúnynévvel illettek akkoriban. Fontos, figyelem felkeltő kötet. Mindezt olvasmányos formában sikerült prezentálni a szerzőknek a kellő tisztelet hangján. A Queen sikere Mercury sikere is. Freddie Mercury igazi arcát most minden smink nélkül láthatjuk. A huszadik század egyik legikonikusabb előadójaként kell rá emlékeznünk.





Nekem ugyan a könyv eredeti címe lényegesebben jobban tetszik: a „Somebody To Love” szerintem kifejezőbb, ám vitathatatlan, hogy mivel a film is a legismertebb Queen sláger címét kapta, figyelemfelkeltőbb volt így kiadni a könyvet. Az pedig kiderül a Queen történetéből, hogy a Bohém rapszódia afféle burkolt caming out volt dalban Freddie részéről. Élete legnagyobb sikerének érezte. Elgondolkodtató volt a lezárás. 25 éve nincs már velünk Mercury, mégis mennyire aktuálisak élnek a dalai. Halála nagyban hozzájárult a betegség tudatosításához az emberekben. Mennyire sokat javultak a betegek esélyei. Orvosi ellenőrzés, gyógyszer szedése mellett tudnak teljes életet élni, túlélési esélyeik kitolódtak akár több tíz évre is. A Queen pedig igazi fogalom, márkanév lett.

Nem tudok elmenni a könyvben felbukkanó rengeteg, valami botrányos mennyiségű, elírás, helyesírási hiba van benne!! Itt nem volt szerkesztő, korrektor?? Silány nagyon… főleg mikor egy mondaton belül több hiba is akad.. vagy a nevét nem írják le pontosan. Na, ezért is olvastam ettől a kiadótól nagyon ritkán….)) A blogos időszakomra (7 év) visszatekintve ennyi hibát még soha egyetlen kiadó könyvénél nem tapasztaltam. Egy rakat pénzért ennyire béna kiadást. Őszintén bízom benne, hogy az utánnyomásnál -talán- korrigálták már.



„Sosem kérte, hogy sajnálják – mesélte May. – Nagyon erős személyiség volt, szerette ő irányítani a saját sorsát.”


                                                 



Egyéniség volt. Egyszeri, megismételhetetlen. 













Eredeti mű: Matt Richards – Mark Langthorne: Somebody to Love (angol)

Eredeti megjelenés éve: 2016
Könyvmolyképző, Szeged, 2018
544 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634575047 · Fordította: Szabó Krisztina