2025. április 20., vasárnap

Végzetes ​meghívás

 



Ande Pliego: Végzetes ​meghívás




                              






Papíron minden megvolt ebben a történetben, amit egy krimiben szeretek, ígéretesen indult. Azok az olvasók lesznek előnyben, akik szeretik a rejtvényeket, a bezárt szobák rejtélyeit és persze Agatha Christie krimijeit, ők tuti élvezni fogják Pliego első kötetét, ami a jó kezdéssel és a különösen meglepő befejezésével nyert meg.

Amikor a neves, és titokzatos szerző, J. R. Alastor úgy dönt, hogy hat másik krimiszerzőt meghív a saját szigetére, amolyan írói workshopra, azonnal megragadja mindenki a lehetőséget, hogy találkozzon a név mögött rejtőző szerzővel. Amikor megérkeznek az exkluzív szigetre, a feltörekvő író, Mila del Angél fogadja őket és házigazdájaként üdvözli őket. No, de hol van J. R. Alastor? A történetbe a titokzatos szerző első sikerregényéből vannak beépítve részletek, ami szórakoztató és érdekes, igyekszik misztikus hangulatot teremteni.

Egy heti játékot terveztek, a klasszikus krimi felállás hamar kialakul, miközben vihar tombol, és a csoport elszakad a külvilágtól, és egy holttest is felbukkan. Egyre több az áldozat, a bezárt szoba -effektus jól működik. Persze itt mindenkinek vannak titkai. A meghívottak ráébrednek, ez itt a sokkoló valóság, nem egy kitalált könyv alapanyaga. Ebben a történetben elég sok szereplő mozgott, és kicsit nehéz volt nem összekeverni őket. Ilyen nagy szereplőgárdával nem könnyű feladat mindegyiküket egyedivé és érdekessé tenni. Ráadásul senki sem tűnt igazán szimpatikusnak. Ami viszont tetszett, az a hangulat és a sziget atmoszférája. Voltak részei a könyvnek, amiket élveztem, és olyanok is, ahol szerettem volna, ha kicsit gyorsabban halad, pörgősebb a sztori. Volt néhány meglepő csavar, fordulat és leleplezés, egyre összetettebb és bonyolult lett a cselekmény. 

     
Érezhető, hogy a szerző, Ande Pliego igyekezett alapos munkát végezni, bár a rutin még hiányzott. Tetszett a váltakozó nézőpont, minden fejezetet más karakter szemszögéből olvashatunk. Jó volt az Agatha -féle alap kiindulásnak, az írói eszköztár nem is volt még letisztult. Ha nem is lesz az év krimije, egy szórakozásnak tökéletes. 

Nem sorolnám a körömrágósan izgalmas krimik közé, bármennyire is értékelem a bonyolultságát és a lehető legtöbb félrevezető cselekményt, ami néha inkább egy kusza káoszra emlékeztetett, mintsem egy kiszámított eseménysorra. A bűntudat, a vallomások és a titkok, rejtett kamerák a feloldozás témái tették lebilincselővé, és a puszta szórakoztatáson túlra tudta emelni a krimit. Úgy éreztem, bár mindegyik karakternek megvolt a saját személyisége, sosem tudtam igazán szeretni őket, bár szurkoltam nekik, hiába haltak sorra. A végére nagyon tudni akartam, mi a végső csavar, és kicsoda is Alastair. Itt ezzel sikerült meglepnie a szerzőnek.


Kedvezménnyel ITT rendelhető a könyv, akár Ekönyv formátumban is elérhető.









General Press, Budapest, 2025
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634529606 · Fordította: Kajsza Krisztina

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése