Cormac McCarthy: Az utas / Stella Maris
„Talán nehezebb egyetlen dolgot elveszíteni, mint mindent.”
A kortárs amerikai irodalom kétségkívül legfontosabb és legkiemelkedőbb, meghatározó alakja Cormac McCarthy. Életműve 2023. június 13-án lezárult. A Jelenkor Kiadó az író halála után egy hónappal, példás gyorsasággal adta ki utolsó munkáját, ami Amerikában tavaly év végén került a boltokba.
Az utas / Stella Maris kötettel olyan intellektuális élményt kapunk, amely nem hasonlít semmihez. Mindezt a szerző megtűzdelte azzal a kísérteties szépséggel, amit csak Cormac McCarthy tud nyújtani olvasóinak.
„Élet. Mit lehet mondani? Nem való mindenkinek.”
Az írói életmű hattyúdalának is tekinthetjük ezt a páros regényt. Az utas New Orleansban játszódik nyáron, az 1980-as években, és Bobby Western, egy hallgatag, kemény fickó meséli el a történetet. Ő alaposan, mélyen ismeri az elméleti fizikát. A férfi egykori autóversenyző, majd egy súlyos baleset miatt jelenleg búvárként dolgozik. Egy lezuhant kisrepülő kiemelésén dolgozik, amikor elindul a történet. Itt rejtélyes módon eltűnt a gép fekete doboza és a tizedik utas... majd egy csapat ügynök is képbe kerül. Az utas egy pörgős és szerteágazó cselekményű regény, amiben hősünk szürreális képzelgéseit is olvashatjuk. Természetesen az író védjegyeként megismert sötétség is jelen van, erős atmoszférateremtés is felbukkan a regényben, mondatai letaglózzák az olvasót.
A Stella Maris az 1970-es években játszódik a középnyugaton, a fagyos téli hidegben. Ez már a nyitóképpel egy fagyos borzongást ad alapnak. A kisregény alig 200 oldalnyi párbeszédből áll össze.
Itt Alicia Western, egy matematikai zseni a narrátorunk. Őt skizofréniával diagnosztizálták... Alicia számomra végig különleges, hiteles és erős női karakter a regényben.
Az utasban Bobby szerelmes Aliciába, aki meghalt. A Stella Marisban Alicia szerelmes Bobbyba, aki kómában van. Mindketten azt állítják, hogy soha nem teljesedett ki a kapcsolatuk, ám McCarthy éppen elég teret ad, hogy elgondolkozzunk, vajon mi is az igazság. Egy testvérpár izgalmas története ez, akiket a veszteség kísért, és olyan halál után vágynak, amelyet nem tudnak összeegyeztetni Istennel. Ők ketten az atombombát kitaláló tudóscsoport egyik fizikusának gyermekei. Van félelmük, van miért vezekelniük. Nehéz a történetet összefoglalni, érdemes belemerülni, mondanivalóját egyénileg felfedezni, megfejteni. Különösen távol áll tőlem a matek és fizika, így alaposan megdolgoztatott az író. Aki ismerkedni szeretne McCarthy munkásságával, javaslom, valamelyik korábbi darabbal kezdje. Apró érdekesség, hogy napra pont két éve írtam az első regényéről A gyümölcskertészről a blogon.
A cselekmény egyszerre rejtélyes és elegáns, néhol költőien metaforikus. A szerzőtől egy lenyűgöző, rendkívül furcsa regényt kapunk. A könyv allegorikus, szerkezete tükrözi a tartalmát. A prózája és párbeszéde, mint mindig, zseniális. Humora időnként száraz, fanyar. Ha meg akarod érteni ezt a regényt, akkor dolgoznod kell rajta. Bevallom, nekem nem mindig sikerült, bár lekötött és erős darab az bizonyos. Sok szó esik benne kvantumfizikáról és az emberi tudatról, Isten létezéséről, az élet értelmén elmélkednek a szereplők. Van ebben valami megdöbbentően borzongató hangulat. Erős, figyelmet érdemlő párregény lett az életmű lezárása, Cormac McCarthy záró opusa. Greskovits Endre nagyszerű fordításában olvashatjuk a regényt. A borító ezúttal is Váradi Zsolt keze munkája.
ITT megvásárolható kedvezménnyel!
Cormac McCarthy: 1933. július 20. (Providence, Rhode Island, USA) – 2023. június 13. (Santa Fe, Új-Mexikó, USA)
1992-ben, a Vad lovak (All the Pretty Horses) című regényéért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award). Több regényéből film is készült.
Az út (The Road) 2007-ben jelent meg. Ebből a művéből John Hillcoat rendezett filmet, melyet 2009 végén mutattak be az Egyesült Államokban. 2008-ban láthatták a magyar nézők a Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) című regényből a Coen testvérek által készített filmadaptációt, amely négy Oscar-díjat nyert. Ugyancsak mozgókép készül a Véres délkörökből (Blood Meridian).
A Faulkner-díjat, a Nemzeti Könyv-díjat és a Pulitzer-díjat egyaránt magáénak tudó Cormac McCarthy rémálomszerű, mégis gyönyörűséges nyelvezetű, kalandos remekművét, a Véres délköröket a kritikusok a 20. századi irodalom, azon túl pedig a teljes angol nyelvű irodalom legfontosabb regényei közt tartják számon.
Jelenkor, Budapest, 2023
648 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635182800 · Fordította: Greskovits Endre
Az utasban Bobby szerelmes Aliciába, aki meghalt. A Stella Marisban Alicia szerelmes Bobbyba, aki kómában van. Mindketten azt állítják, hogy soha nem teljesedett ki a kapcsolatuk, ám McCarthy éppen elég teret ad, hogy elgondolkozzunk, vajon mi is az igazság. Egy testvérpár izgalmas története ez, akiket a veszteség kísért, és olyan halál után vágynak, amelyet nem tudnak összeegyeztetni Istennel. Ők ketten az atombombát kitaláló tudóscsoport egyik fizikusának gyermekei. Van félelmük, van miért vezekelniük. Nehéz a történetet összefoglalni, érdemes belemerülni, mondanivalóját egyénileg felfedezni, megfejteni. Különösen távol áll tőlem a matek és fizika, így alaposan megdolgoztatott az író. Aki ismerkedni szeretne McCarthy munkásságával, javaslom, valamelyik korábbi darabbal kezdje. Apró érdekesség, hogy napra pont két éve írtam az első regényéről A gyümölcskertészről a blogon.
A cselekmény egyszerre rejtélyes és elegáns, néhol költőien metaforikus. A szerzőtől egy lenyűgöző, rendkívül furcsa regényt kapunk. A könyv allegorikus, szerkezete tükrözi a tartalmát. A prózája és párbeszéde, mint mindig, zseniális. Humora időnként száraz, fanyar. Ha meg akarod érteni ezt a regényt, akkor dolgoznod kell rajta. Bevallom, nekem nem mindig sikerült, bár lekötött és erős darab az bizonyos. Sok szó esik benne kvantumfizikáról és az emberi tudatról, Isten létezéséről, az élet értelmén elmélkednek a szereplők. Van ebben valami megdöbbentően borzongató hangulat. Erős, figyelmet érdemlő párregény lett az életmű lezárása, Cormac McCarthy záró opusa. Greskovits Endre nagyszerű fordításában olvashatjuk a regényt. A borító ezúttal is Váradi Zsolt keze munkája.
ITT megvásárolható kedvezménnyel!
1992-ben, a Vad lovak (All the Pretty Horses) című regényéért megkapta a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award). Több regényéből film is készült.
Az út (The Road) 2007-ben jelent meg. Ebből a művéből John Hillcoat rendezett filmet, melyet 2009 végén mutattak be az Egyesült Államokban. 2008-ban láthatták a magyar nézők a Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) című regényből a Coen testvérek által készített filmadaptációt, amely négy Oscar-díjat nyert. Ugyancsak mozgókép készül a Véres délkörökből (Blood Meridian).
A Faulkner-díjat, a Nemzeti Könyv-díjat és a Pulitzer-díjat egyaránt magáénak tudó Cormac McCarthy rémálomszerű, mégis gyönyörűséges nyelvezetű, kalandos remekművét, a Véres délköröket a kritikusok a 20. századi irodalom, azon túl pedig a teljes angol nyelvű irodalom legfontosabb regényei közt tartják számon.
Jelenkor, Budapest, 2023
648 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635182800 · Fordította: Greskovits Endre
fotók: a Jelenkor fb oldala
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése