Hamuba rajzolt föld

Petra Rautiainen: Hamuba rajzolt föld



                                                       

A könyv eseményei Finn Lappföldön játszódnak a háború alatt, és Finnország történelmével foglalkozva bemutatja a német fogolytáborokat, kiemelve a finnek odaadó náci szimpátiáját és Lappföld háború utáni újjáépítését veszi górcső alá. A fogolytábor eseményeit egy finn őr naplóbejegyzésein keresztül ismerjük meg.

1944-ben Olavi Heiskanen őrként dolgozik a németek által fenntartott inari fogolytáborban. Az emberi méltóság megőrzése a háború szörnyűségei közepette kihívást jelent a kerítés mindkét oldalán. Döbbenetesen erős képekkel kelnek életre a táborban történtek, ahol a foglyokat fajok szerint osztják fel.

"Ezt a tábort nem lehet leírni a szagok említése nélkül."


Az olvasónak nem kell túl nagy képzelőerő, azonban a szerző semmit nem bízott a véletlenre. Képei hatásosak, látványos leírások adják a történet erejét. Itt valóban minden ember túlélése állandóan veszélyben van. Kegyetlenséggel és halállal szembesülünk, nem csupán a foglyok oldaláról nézve. A kiszolgáltatottság az őrökre is értendő.

A váltott szemszögből fokozatosan bontakozik ki a múlt rémsége és a szörnyű titkok kísértő árnyai. A háború befejezése után a fogolytáborok szörnyű bűneit érthetően, igyekeznek a lehető legmélyebbre temetni. 1947-ben Inkeri Lindqvist újságíró Enontekiőbe utazik, hogy egy sorozatot készítsen Lappföld újjáépítéséről. A kötet címe nagyon találó, kifejező. Inkeri mögöttes célja, hogy próbál tájékozódni a háború alatt eltűnt férje sorsáról, aki a helyi táborban volt fogoly. Inkeri kérdéseire a falubeliek nem akarnak válaszolni, a múlton merengeni. Inkerit ellenségeskedés és gyanús hallgatás veszi körül. Azonban egy véletlenül előkerülő fénykép mindent megváltoztat. Inkeri olyan nyugtalanító tényeket kezd feltárni, amelyeknek soha nem kellett volna napvilágra kerülniük. A második világháború történetének ez egy kevéssé ismert része, amit hó és jég takart eddig. Azonban a rejtőzködő titkokról a háború befejezése után lassanként leolvad a jég. A lappföldi háborút követően a földet hamu borította az ellenség által hátrahagyott pusztítás elképesztő. Azonban a finn népet erősen motiválta országuk újjáépítése, az elszakadás a rettenetes múlttól. Valós tényeken alapul a regény története.


                         

Érdekes volt olvasni, nem csupán a különleges helyszín miatt, de a háború borzalmai után is megkülönböztetett számik helyzetét megismerni. Ez áll a regény középpontban, a fő téma ez a sorsüldözöttség. Ez egy új és elképesztő dimenziót adott számomra. A fiatal finn, aki őr és tolmács, beleszeret egy helyi számi nőbe, ami további bonyodalmak forrása. Azt is gyanítja, hogy valami történik a foglyok éjszakai eltűnésével. Egyre jobban küzd lelkileg azzal, hogy elviselje amit lát.A megoldás elképesztően durva, ez a fajelméket dolog nagyon beteg valami, ami megfertőzte a normális emberi gondolkodást. A regény hangulata kiválóan megidézi a hideget, a sötétséget. Ami nem csak az időjárásra értendő, az emberi oldal is hangsúlyos. Inkeri kutatásával a múlt összekapcsolódik,  valami elképesztően durva módon. A két történet lassan bontakozik ki, ami a feszültséget növeli. Amikor a végére összeolvad, felülmúlta minden elképzelésem.



ITT megvásárolható kedvezménnyel!

   

    

Petra Rautiainen (sz. 1988) az észak-savoi Lapinlahtiból származik. Filozófia mesterképzést szerzett történelem szakon, újságíróként dolgozott. Lappföld természete ihlette, és beutazta a világ sarkvidéki régióit. A Hamuba rajzolt föld volt az első olyan, elsőkönyves szerző által írt finn regény, amelynek angol nyelvű fordítási jogai már a könyv megjelenése előtt elkeltek. A kötetet számos díjra jelölték, majd elnyerte az egyik legjelentősebb finnországi irodalmi kitüntetést, a Savonia-díjat, és beválogatták a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Books at Berlinale 2021-es címei közé.

Európa, 2022
352 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789635046744 · Fordította: Patat Bence

                                                                                                                  

Patat Bence műfordító: (1975)

2000-ben végzett az ELTE skandinavisztika-finn szakpárján. A skandináv nyelvek mellett finnül, észtül, angolul, németül, franciául és olaszul beszél.
Többek között Karl Ove Knausgard, Maja Lunde, Jón Kalman Stefánsson és Lars Saabye Christensen vagy Jussi Valtonen könyveinek fordítója.