Talán nem túlzok, ha a kortárs irodalom gyöngyszemének nevezem ezt a regényt. Stílusában, tartalmában egy nagyon olvasmányos, remekül megírt, eredeti hangulatú történet ez.
A szülőföld, a haza szeretete, családi kapcsolatok szövevényén át hozza közelebb, idézi meg ezt a mára már eltűnt világot.
Szajla a Mátra lábainál fekvő falu, az író szűkebb hazája. Ettől még hihetőbbé, élőbbé lesz a történet. A gyönyörűen megidézett táj és a benne élő emberek sorsa szorosan összefügg. Családregény, történelmi és mezőgazdasági helyzetkép sok valós elem felhasználásával. Az Ondrok gödre az
Árvai-család három nemzedékének történetéről mesél, nagyjából a kiegyezéstől a millenniumig.
A nagyapa ’48-as honvéd, az unoka pedig a 19. század végén kivándorol Amerikába. Ezzel ér véget az első rész. Mennek ők is a jobb élet, a saját boldogságuk után. Ami közben történik az igazi lélekemelő olvasmány.
Oravecz Imre őszintesége megkapó, az emberek és a sorosok hiteles képekben jelennek meg a regényben. Megkérdőjelezhetetlen a paraszti élet ábrázolása, annak összes konfliktusának bemutatása. Nem csak az éves munkafolyamatok, az életük minden öröme, bánata megjelenik a regényben. Valódi érzelmek hajtják a mellékszereplőket is. A régi szokások, hagyományok remek hátteret adnak a paraszti sors, a föld fontossága, szeretetének bemutatásához. Férfiak és nők, születés és halál, szerelmen át vezet az út a kivándorlásig.
Nagyon szeretem az egyszerű emberekről, a vidéki életről szóló írásokat. Oravecz Imre alulnézetből, egyszerű narrációval mutatja be a korabeli magyar valóságot, a paraszti sorsot, életük minden nehézségét, örömeiket, gondolkodásukat. Számára Szajla „a Föld köldöke”. Jó stílusban megírt regény, alap a ma emberének a múlt megismeréséhez.
Két főhősünk az apa, a frissen családot alapító János, és első szülött fia, István közötti kialakuló és egyre mélyülő konfliktus áll a történések középpontjában.
"Parasztnak születni kell, azt tartották a régiek"
János nyitott az újra, gondolkodó, okosan tervező, szent számára a termőföld. Növelni is kell a meglévő birtokot, hiszen állandó visszatérő gondolata, hogy ami együtt valami, darabokra osztva semmi lesz. 15 gyerekük születik, tehát aggodalmának van némi alapja. Akkoriban a gyermekhalál elég magas volt, a természet is bele szólt. Ki még apró kisgyerekként, kit pedig nagyobb korában szólított el a Mindenható.A sikeressé váló Árvai-gazdaság alapjait a köménymag alapozta meg, majd a gépesítésben is elől járt. Érdeklődő, nyitott volt az újra, kereste, hogyan tudna minél jobban gyarapodni, boldogulni. Ezzel megteremtve a család biztos hátterét. Mindenkinek jutott szerep, kora és neme szerint kivette részét a mindennapi munkából.
Fia iránti imádata, fokozatosan csökkent, majd szabályos terrorrá változott az évek során. Rátelepedett gyermekeire, életüket állandóan irányítani akarta. Különös módon elsőnek született fiáéra. Tovább tanulni sem engedte, pedig a falu elöljárói is kérlelték. Felesége, Teréz sem tudja sokszor a jó felé befolyásolni, neki sincs sok beleszólása életük folyásába. Lányait sem becsülte sokra. István hiába igyekszik, apja kegyét nem tudja elnyerni. Akadályozza a saját útját járó fiú kitörési lehetőségeit, apai részét sem hajlandó kiadni. Nem volt könnyű helyzetben a fiú, nem lehetett egyszerű ebben a családban élni. A napi robot fáradsága mellé nem járt elismerés, lehetőségeit apja elvette tőle.
Amikor fiatal felnőtt férfiként István családot alapított sem változott irányába a tetteinek sora. Mivel a fokozatos eltávolodásból, az önállóság akadályozásából felmérték, számukra nem terem babér Szajlán, a kivándorlás, új útkeresésként jött lehetőség lett Amerika. Gyönyörű, meghitt utazás az 1800-as évek paraszti világába, a 19-20. század fordulóján történő kivándorlási hullámról mesél. István két kisgyerekkel és feleségével Annával nekivágnak az ismeretlennek.
A szereplők sorosa a Kaliforniai fürj című regényben folytatódik.
A Heves megyei Szajlán született 1943. február 15-én.
Általános iskolába szülőfalujában járt, Szentgotthárdon érettségizett.
1962 és 1967 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanult magyar–német szakon, és ugyanott diplomát szerzett. Első versei az Alföldben jelentek meg 1962-ben – 1975-ig egyetlen más hazai országos terjesztésű orgánum sem közölte szövegeit.
Első kötetét a Szépirodalmi Kiadó szerkesztői visszautasították, de verseit beválogatták a Költők egymás közt című antológiába, amelyben a fiatal költőt Weöres Sándor mutatta be. Első önálló kötete, a Héj négy évvel később, 1972-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. Nem sokkal később disszidált: először Párizsba, később Londonba ment, majd 1973-ban három hónapot az Egyesült Államokban, Iowa Cityben töltött az International Writing Program irodalmi ösztöndíjasaként. Még ebben az évben hazatért Magyarországra. 1976-ban másodszor is disszidált: Chicagóban beiratkozott az Illinois-i Egyetemre, nyelvészetet és kulturális antropológiát tanult. Nemsokára újra hazatért. Megjelent 1972. szeptember című negyedik, nagy sikerű verseskötete. 1989-ben József Attila-díjat kapott, de azt nyílt levélben visszautasította.
1990-ben kormányfőtanácsosi minőségben a miniszterelnök tanácsadó testületének tagja lett. Tíz hónap múlva lemondott tisztségéről. 1991–92-ben főmunkatársa és rovatvezetője volt az Új Magyarország című napilapnak, de távozni kényszerült, ahogyan egy évvel később a Pesti Hírlaptól is.
2003-ban Kossuth-díjat kapott. Az indoklás szerint költői életművével, a tárgyias költészet objektív világának átszellemítésével, líra és epika, vers és próza poétikailag termékeny szintézisének megteremtésével érdemelte ki a kitüntetést. A régóta tervezett, az életmű alakulásának középpontjában álló faluregény első kötete, Ondrok gödre. Az álom anyaga, első könyv (Pécs, Jelenkor) 2007-ben jelent meg; folytatása, a Kaliforniai fürj 2012-ben. Legutóbbi könyve, a Távozó fa című verseskötet 2015-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. Regényfolyamának új összefoglaló címe A rög gyermekei. Az első kötet (Ondrok gödre) új, átdolgozott kiadása az idei Könyvhéten jelenik meg, ezt követi a Kaliforniai fürj, a regénysorozat harmadik darabja pedig az Ókontri lesz.
Fontosabb díjak, elismerések
Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj (2016)
Eredeti megjelenés éve: 2007
Magvető, Budapest, 2016
392 oldal · ISBN: 9789631434583
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése