2016. november 15., kedd

Az őz

Szabó Magda: Az őz 





                                                                     






Szabó Magda írói pályájának egyik fontos és jelentős regénye Az őz. 1949-ben megkapta a Baumgartner-díjat, amit még azon a napon vissza is vettek tőle. Állásából is elbocsájtották, és
1958-ig nem publikálhatott. Ekkor jelent meg előbb a Freskó, majd 1959-ben második regényként Az őz került a boltokba.


Így az eredetileg költőként induló Szabó Magda már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó
és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, vált országosan elismert és kedvelt íróvá.



Az őz egyetlen személy belső monológja: a főhősnő, Encsy Eszter a temetőben, szeretője friss hantja mellett idézi fel a múltat. Ez azonban csupán a kötet végén derül ki.  Monológjában három idősík különül el. Az emlékezés jelen ideje érzékletek, képek, hangok, a hősnő visszaemlékezéseit, melyek
a közvetlen múltat és a régmúltat járják be. Az emlékezés által felvillantott életmozaikok a regény végére Encsy Eszter élettörténetévé állnak össze, s kiderül, miért lett Eszter ha akaratlanul is, a szeretője gyilkosa. Fokról fokra válik világossá az is, hogy nem elsősorban ő a bűnös.


Ez a hatalmas belső monológ az ötvenes évekelején játszódik, rövid időt ölel fel. Encsy Eszter egy lecsúszott középosztálybeli család lánya, aki kifejezetten irigy és gyűlöli barátnőjét Angélát. Nem is kell mondani, Angéla a család gazdag részéhez tartozik, életük szorosan összefonódik.




Konfliktusok, harag és kisebbrendűségi érzések kavarognak lelkében, ezeken nem tud felülemelkedni. Pedig élete javul, ünnepelt színésznő lesz belőle. Ahogyan gyerekként ellopta és megölte Angéla kedves állatát, az őzet, úgy felnőttként a férjét veszi el tőle. Eszter folyamatosan elnyomja vágyait és valódi érzelmei helyett valami egészen elképesztő szerepet játszik valós életében is. Önpusztító életet élve ezt nem veszi észre, lassan, de biztosan elveszti saját kontúrjait is:


„Nekem nincs arcom, nincsenek vonásaim, minden összemosódik rajtam, amíg ki nem festem magam; csak maszkjaim vannak, nincs is fejem.”



Ezért a zavart, kóros elmeállapotért, a nagy tehetségű művésznő lelkének eltorzulásáért az író a feudálkapitalista Magyarország világát teszi felelőssé. Szabó Magda bravúrosan formálja meg hősét, igazi démoni alakja a regénynek.

A töredékesen feltörő, látszólag szétszórt, valójában nagyon gondosan megkomponált emlékek, érzelmek, indulatok kavargásából sokoldalú, teljességre törő lélekrajz született. Ezzel a kötettel bevallom, kissé megküzdöttem, különösen az elejével, mire a kép kezdett kirajzolódni. Eszter alakja nekem ellenszenves volt, harcát elítéltem. Hol sajnáltam, hol pedig taszított a viselkedése.
Szívszorító történet ez, komoly, erős dráma. Őszinte lélekrajz.

Az őz Szabó Magda legjobb írói teljesítményei közé tartozik; nemcsak azért, mert felhívta a figyelmet erre a szociológai jelenségre, hanem mert egyensúlyban tudta tartani a realisztikus jellem- és környezetábrázolást és az allegorikus keretbe foglalt erkölcsi példázatot.


                                                                       


Szabó Magda:

Szabó Magda 1917-ben született Debrecenben, magyar író, költő, műfordító. A debreceni egyetemen magyar-latin tanári
és bölcsészdoktori diplomát szerzett. Férjével Szobotka Tibor íróval 1947-ben kötöttek házasságot.

Legismertebb regénye az Abigél, melyből Zsurzs Éva 4 részes tévéfilmet is forgatott. Számos rangos elismerést kapott már életében. Például 90 éves korában megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, de ezen felül Kossuth-díjat 1978-ban, József Attila-díjat 1959-ben és 1972-ben kapott. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Az őz útját külföldön Hermann Hesse ajánló sorai egyengették, azóta harmincöt nyelven olvasható.


Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, otthonában, olvasás közben érte a halál.










Eredeti megjelenés éve: 1959

Jaffa, Budapest, 2016
252 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155609534

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése