(A Zrínyiek 3)
Sors bona, nihil aliud
(Jó szerencse, semmi más.)
Benkő László a Zrínyiek életét bemutató trilógiája maga a velünk élő történelem. Ha többet nem
is, a szigetvári "kirohanást" és a vadászbaleset tényét mindenki tudja, tanulmányaiból emlékszik rá.
A sorozat nem csak ismerteti és bemutatja, de élő közelségbe hozza a történelem egyik legjelentősebb családját, sorsukat, tagjainak életét. Ami bizony szorosan fonódott össze hazánk sorsával.
A nagy győzelmek és veszteségek mindig velünk maradnak. Idén volt 450 éve a szigetvári csatának. Zrínyi neve is ehhez a sajnálatosan nagy veszteséghez kötődik: az 1566-os Szigetvár ostroma előtt azonban hosszú évekig az ország legfontosabb és legerősebb végvárait védte sikerrel. Katonai erényeit ellenfelei is elismerték. A vár ostroma 34 napig tartó hősies helytállás után dőlt el, ahol mind a két vezér elesett. Ez röviden A gránitlelkű története.
Szerethető, olvasmányos és informatív könyv a sorozat minden része, így a Zrínyi Ilona életét bemutató, legfrissebb kötet is. Nem szeretek nagy szavakat használni, de ez bizony egy zseniális sorozat! Nagyívű, monumentális vállalkozás, végig letehetetlenül érdekes, olvastatja magát, sodor.
Benkő Lászlótól több könyvet olvastam már, de eddig talán ezek a legkiforrottabb, legérdekesebb regényei. Úgy gondolom, kikerülhetetlenül fontos és jelentős mindhárom Zrínyi-kötet.
Most ILONA élete rajzolódik ki a történelem viharaiból. Érzéseit, gondolatait ismerhetjük meg, tetteinek motivációját.
ILONA portréja bizony szomorú, kemény életet ismertet meg az olvasóval. Zrínyi Péter bán és Frangepán Katalin leányaként született. Igazi Zrínyi volt, minden tekintetben kortársai fölé magasodott tisztánlátásával, elkötelezettségével. Személye akkor vált igazán jelentőssé, amikor férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. Igazi politikai házasság volt, a két család megerősödésére. Ezzel Ilona pontosan tisztában is volt, nem is lett boldog a rövid életű házasság. Három gyermekük született: György, aki azonban még csecsemőkorában meghalt, 1672-ben Julianna, majd 1676-ban a későbbi II. Rákóczi Ferenc.
A nemes Zrinyi család tagjai duplán érdemlik a nemesi címet, mert társadalmi helyzetükön, erejükön felül emberségük is kiemelkedő szívről, odaadásról tanúskodik. Elsődlegesen az országért, de több eset mutatja, ők a katonáikkal, szolgálóikkal is törődtek, emberszámba vették őket. Ilona mellett, Dragica az, akivel életük szorosan összefonódik. Ahogyan az első kötetben, itt is a főhős és a szolgáló barátsága, annak visszaemlékezéseiből bontakozik ki a történet. Igazi színes történelmi tabló, amiből Ilona portréja kiragyog. A hamar megözvegyült asszony határozott és kemény, tisztán gondolkodó, politikailag komoly ellenfél volt a Habsburgoknak, törököknek, de érző szívű, gondos anya is volt. Tetszett a regény emberi oldalról megközelített, érzéseiket bemutató részei:
Ilona és első férje kapcsolata, majd a megkeseredett anyósával való események után a fiatal Thökölyvel való szerelme. A későbbi fejedelem-palánta II. Rákóczi Ferenc nevelőapjával való viszonya is érdekes momentumokat mutatott.
Olvasása közben ismét belecseppentem egy igen hitelesen ábrázolt korszakba. Megismerkedtem az akkoriban élő különböző rétegek szokásaival, életvitelével, érték szemléletével, vagy a korszak hadászati szokásaival, harci praktikáikkal. Politikai cselszövések, ármánykodások, kémek sora jelzi az akkor főúri rendek értékítéletét. törökök hihetetlen módon tisztán látták a magyarországi helyzetet, kémhálózatuk igen kiterjedt volt. A magyar katonák tiszteletre méltó összetartással, az egymásért érzett felelősséggel, az elkötelezett hűséggel védték a várakat, a reményt a szabadságra, elszakadásra a Habsburg háztól. A kuruc királyként emlegetett Thököly Imre nem csak szépsége,
de okos gondolatai révén is szerelemre lobbant Ilona asszony felé. Persze a hírnév és hatalmas vagyon sem volt mellékes.
A közös jövőjüknek nem csak az anyós, Báthory Zsófia ármánykodásai, de a jelentős korkülönbség is akadálya volt eleinte, majd Lipót császár beleegyezése is kellett hozzá.
Végül a boldogabb élet is elérkezett. Azonban a folyamatos harcok, távollétek mellett a betegségek is nehezítették sorsukat. Munkács két éves ostroma már a végjáték volt, amit Ilona egyedül volt kénytelen a németek, és Antonio Caraffa generális csapatai ellen védeni. Nem mellesleg, várandós volt ekkor is. Buda visszafoglalása után a helyzete azonban tarthatatlanná vált, és kénytelen volt a várat feladni.
Innen már sajnos anya és feleségként is sok nehézség várt rá. Gyermekeitől elszakították, Thökölyt köszvény kínozta és a kurucok sem voltak tovább jelentős ellenfél. Három gyermeket szült, még ötvenévesen is, de ezek már korán elhaltak. Zrínyi Ilona jóban-rosszban kitartott Thököly mellett. amivel legendát teremtett. Egy hős, harcos, küzdő szellemű, művelt asszony legendáját, aki meglehetősen magas kort ért meg. 1703. február 18-án, hatvanévesen hunyt el.
Életének állít emléket regényében Benkő László.
Mindenkinek csak ajánlani tudom a sorozat minden részét. Remek a felépítése, a szereplők jelleme kidolgozott, tiszta és egyértelmű, emberileg hozza közel a mai olvasókhoz.
Eredeti megjelenés éve: 2016
Családi Könyvklub, 2016
526 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789638961969
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése