Aranyecset
A legnépszerűbb, legismertebb magyar festők közé tartozik Munkácsy Mihály. Az ő életéről írt két kötetes regény talán szintén a legközismertebb, legnépszerűbb életrajzok közé tartozik. Az egészen biztos, hogy a regény Dallos Sándor legjelentősebb alkotása.
Munkácsy Mihály, aki Európai és magyar polgárként vált neves és elismert festőművésszé, Békéscsabán kezdte, mint asztalosinas. Gyenge tanuló volt, ezért az iparosmesterség felé terelte nagybátyja. Az életrajz első kötete a gyermekkor, az inasévek nélkülözésben nem szűkölködő éveit, majd az ifjú tehetség viszontagságos elindulását, első sikereit követi nyomon Münchentől Düsseldorfig. A regény egyszerre informatív, színes olvasmány. Munkácsy élete hitelesen rajzolódik ki az olvasó előtt, bár a regény némi fikciós elemeket is tartalmaz. A festő emberi tulajdonságai, vonásai és a kor hangulata is jól felépített, érezhető. Őszinte, tiszta érzelmek, a művészt hozza emberközelbe.
A XIX. század embereszménye, gondolatisága jól érezhető a sorokon. Talán ez az a könyv, amit nem lehet nem szeretni, még hibái ellenére is. Aki olvasta biztosan a képekre is kíváncsi lesz, elmélyed a színek és hangulatok forgatagában. Olvashatunk sok ismert kép keletkezéséről, a festési technikákról. Romantikusan realista festő vált belőle. Nagyméretű vásznain karakteres emberábrázolása remekül kiemeli kortársai közül. Hatalmas életművet hagyott az utókorra, amihez tehetsége mellett szorgalomra és hatalmas fizikai munkára volt szüksége. A fájdalom megélése és vászonra álmodása egyedülállóvá tette képeit.
Az életrajz őszinte, kendőzetlenül is. Élte, imádta az életet és a nőket, akik munkásságára is nagy hatással voltak. Épp ez lett a későbbi korai halálának oka is. Az ifjúkori szifilisz fertőzés nem múlt el egészen. Nem avatja azért szentté a Mestert, ahogyan a körülötte megjelenő párizsi művészvilág tagjait, nőit sem. Érző és mély, odaadó férfibarátsága Paál Lászlóhoz megkapóan őszintén szövődik
a történetbe.
A regényes életrajz második kötete az Aranyecset a párizsi éveit meséli el. Ez más a siker, a beérkezés évei, örömmel és gyötrelemmel, az orvul jelentkező betegség előszelével.
Nem csak a fizikailag is kemény és kitartó munkáiról olvashatunk, de a magánéletének intim titkai is a regény részét képezik. Talán épp ezt lehet a regény hibájának felróni: néhol kissé túl részletes is. Tagadhatatlanul olvasmányos és lendületes, a vége picit elnagyolt lesz. Talán a betegségtől meggyötört, szenvedő embert már nem akarja annyira megmutatni. Az utolsó nagy hatású remekművekről is kevesebb szó esik: Ecce Homo, Honfoglalás.
Egy nagyon szenvedélyes, mozgalmas életútról ad képet Dallos Sándor. A könyv mellé mindenképpen a képek adnak teljes és kerek hátteret. A két kötetes regény először 1957 - 1958-ban jelent meg. Azóta is generációk kedvence.
A szerzőről:
Dallos Sándor, Győrszentmárton, 1901. október 31. – Budapest, 1964. március 10., József Attila-díjas író, újságíró, forgatókönyvíró. Iskoláit Komáromban és Győrben végzi. 1925-től a Magyarság és az Új Magyarság című lapok újságírójaként dolgozik a fővárosban. Az 1930-as években indul szépirodalmi műveivel. 1945–1949 között a Hírlapnál dolgozik. 1949–1953 között a Magyar Nemzet, 1952-1955 között a Hunnia Filmgyár munkatársa. Regényeken és elbeszéléseken kívül filmforgatókönyvet is ír, pl. a Szabó Pál regényéből készült Talpalatnyi föld, valamint a Semmelweis című film, amelyért József Attila-díjat kap. -Novellái ismertek még. Díjai: Baumgarten-díj (1938) József Attila-díj (1953)
Szépirodalmi, Budapest, 1969
564 oldal · keménytáblás
Köszöntem az ajánlót, várólistás lesz :)
VálaszTörlésJó olvasást, bizonyára fog tetszeni.
VálaszTörlés