2013. július 16., kedd

Milyen egy női mell?

Kőrösi Zoltán: Milyen egy női mell?
 Hazánk szíve

                      


                                             
           
             




A negyedik olvasásom Kőrösi Zoltántól, ez a történet ismét elvarázsolt, beszippantott! Szeretem a családregényeket, de ez egy különleges, szívemhez közel álló darab. Szerintem nagyon dinamikus, az időkezelése különleges, jól követhető. Hol lassabb, hol gyorsabb, egészen egyedi ritmusú. Lenyűgöző családtörténet, amiben a történelmünk fontos eseményei úgy jelennek meg, hogy könnyen beleképzelhetjük magunkat. Bele kell merülni a könyvbe, a szövevényes eseményeket csak így lehet követni. Mint valami különleges palack, testes óbor. Lassan, ízlelgetve adja ki minden aromáját. Finom volt, alapos. Sorsok, nők, szerelmek. Az életünk és a történelem. Közel kétszáz éven átívelő, csodaszép történet,  ahol két család sorsát a közép-európai történelem tapasztalatai alakítják.
Hol csípős füst, hol a muskátlik keserű szaga, hol egy sárga kartonruha... Hol üvegcsilingelés hol kakastollak, hol pedig csonka falak.

„Ha a szívnek olyan sok kamrája van, akkor miért nincsen legalább egy ablaka.”
Mi ez, ha nem a boldogság?

 Érdekesek voltak a motívumok, amik vissza- visszatértek. A karkötő, ahogy vándorol csuklóról csuklóra, néha a gyerek helyett ebben öröklődik tovább a múlt, önmaga meg a tökéletes kör. Hogyan jár körbe,  mégis halad. Valószínű a stílusa is máshogyan nyugtató, kicsit pozitívabb a kicsengése is, a jól felépített ritmusa és üteme miatt.

"Tudjad, hogy ez a karperec nem csak a levelek és indák, összefonódó ágacskák szövedéke, hanem
én is vagyok. Én is, a nagyanyád is, s az ő nagyanyja is, akik ebbe a karikába bújtatták a csuklójukat.
Ahogy a kör a visszatérés jele, úgy ők is itt vannak, ők is mozdulnak veled. Érted, amiről beszélek, kishúgom?"

" – Tudod, ahhoz, hogy szeressenek bennünket, előbb nekünk is szeretni kell. Akkor kaphatsz szeretetet,
ha te is adsz."

 Mélabúsan csodaszép regény ez, a hangulat, a stílus csillagos ötös, a történet elvarázsolt. Szerteágazó családtörténet szerelmekkel, tragédiákkal, ahogy az élet hozza, alakítja sorsunkat.
Szerethető, életszagú helyzetek, szereplők. Olyan, amibe mindenki megtalálja önmagát, belegondolhatja, átélheti a történetet. Háttérben pedig a történelem viharaival.

15 mondat. Vagy kicsit több? Ennyi egy élet. Tényleg ennyi? Visszatérő mondatok, körforgása.
Na és Anya és Apa búcsúja...  kevés szóval is mennyire! Köszönöm az újabb élményt!
Kedvenc köteteim sora ismét gyarapodott.  Gyönyörű szép történet, szeretettel, mindenkinek ajánlva!

"Liszi felszaladt a gangra, onnan nézte Apát és Anyát.
Ölelték egymást, mint a fiatal szerelmesek.
Apa olyan volt, mintha kirándulni menne, húzta a hátát a hátizsák.
Bakancs volt rajta, itthonra így soha nem öltözött.
Egy turista, aki hosszú útra készül."


" – Be kell hoznunk az életet! – kiabálta Zoli bácsi. Mindent be kell hozni!
– Mit akarsz behozni, Zolikám?
– Az időt! Azt! Amit elvettek tőlünk."



És hogy milyen is egy női mell??
Szép és kerek, amire figyelni kell, ami nélkül nem tudunk élni. Az életünk  a nőkkel teljes, velük kerek. A történelem adja magát ehhez.


Ritkán ragadtatom el maga ennyire...  A kedvenc magyar íróm lett egy pillanat alatt. Gyönyörű lírai mondatok, értéklátó és álló, tiszta gondolatok. Kőrösi rengeteg érzelemmel, finoman ír. Nagyon tud szeretni.



A szív a titka mindennek. Cuore. A szív és a ritmus.
Hogy milyen egy Kőrösi könyvet olvasni? Az ember közben csak  "pislog, mint a rimóci nyúl a kandallóban." Csodálkozik, mosolyog, komorul. Érez valami keserű, édeskés szagot, a szíve bizsereg. Az idő fennakad, visszafelé jár mielőtt előre mozdulna. Álmodik. Nem is aludni jó, de továbbaludni a legjobb. 

Hangoskönyv formátumban is elérhető.


 Kalligram, Pozsony, 2006
288 oldal · ISBN: 8071498203

3 megjegyzés:

  1. Nagyon felkeltetted az érdeklődésemet, érzékletes poszt.

    VálaszTörlés
  2. Én is szeretném mindenképp elolvasni.Ami pedig a rimóci nyulat illeti...mától emlegetni fogom én is, ha a helyzet úgy kívánja:D

    VálaszTörlés
  3. Nekem még mindig a legkedvesebb Kőrösim. Benne van az emlék is, amikor megismerkedtem prózájával.
    Szép értékelés! Szép idézetek!

    VálaszTörlés