2013. január 20., vasárnap

A virradat ígérete

Romain Gary: A virradat ígérete

                                                         




                                                   



 A könyv fülszövegéből:
„Fognak ők még csodálkozni. Egyszer majd aranybetűkkel lesz bevésve a neved az iskola minden falába. Holnap bemegyek, és felolvasom nekik a legutóbbi verseidet. Színésznő voltam, nagy színésznő, tudok verset szavalni. Te leszel az új D'Annunzio! Az új Victor Hugo! Nobel-díjat fogsz kapni” – suttogta a kisfiú fülébe a büszke anya, és a kisfiút ez a félelmetes erejű anyai akarás hajtotta egy életen át munkára, kalandra, veszélyről veszélyre.
„Azt hiszem, ennél szebben még aligha írták meg az önző-önzetlen, erőszakosan odaadó, méregből s mézből összeszűrt anyai szeretet krónikáját.”


Zseniális könyv! Anya: az egyetlen élőlény, akivel 5 percen belül össze tudok veszni, mégis…
Anyák: se velük, se nélkülük. Úgy érzem minden olvasóban a saját anya-kapcsolata felülvizsgálatra kerül. Átrendeződhetnek, helyükre kerülhetnek dolgok. Anya akkor is ott van velünk, ha már rég nincs velünk. A mozdulatainkban, gondolatainkban és az érzéseinkben biztosan. A köldökzsínór eltéphetetlen néha. Rendhagyó önéletrajzként is olvasható, sok szeretetről, öniróniával, fájdalom és öröm, ahogy az élet is hozta. 


Gyönyörű önéletrajzi regény, a történet az ember lelkéig hatol. Azt mondanám, ilyen nincs is, 

és mégis! Egyszerre meglepő és megdöbbentő. A céltudatos anya, aki hisz a fia tehetségében és mindent megtesz alárendel annak a sikeréért. Szó szerint a saját életét, érzéseit is. Olyan furcsa, megható és visszataszítóan zsarnoki ez a szeretet. A fojtogató anyai szeretet nem teszi egyszerűvé
a kisfiú, majd a férfivá érő író életét. Öniróniával megírt, kitárulkozóan őszinte történet. Nem is tudom, irigykedjek, sajnáljam, hogy ilyen nagy szeretetben nem volt részem, vagy inkább örüljek..?

Anya és fia. Egy életre szóló köldökzsinór-kapcsolat megdöbbentő története. Szórakoztat és elgondolkodtat. A II. világháború adja még a hátteret a fiatal repülőstiszt életéhez. Emigráns, egyedülálló anya és imádott Romuskája őszintén megható, már már elképesztő története, ragaszkodása ez a mesésen megírt életregény. Emlék egy anyának, aki tényleg nagyon szerette a fiát. Talán túlságosan is..., hiszen az egekig magasztalta a házasságon kívül, későn született fiát.
Íronikus humora nélkül lehetne akár egy pszichiátriai esetleírás is. 

Bevallom, mellbevágó volt a könyv, megrázó és megható. Mert ugye mint az tudjuk Vámos Miklós könyve óta biztosan:  Anya csak egy van. A mi kapcsolatunkról is lehetne minimum egy novellát írni. Önkéntelenül emlékek törnek az olvasóra, felidézi saját életének meghatározó pillanatait, saját kapcsolatát szülőanyjával. És gondolkodik... Garyvégig megőrizte derűjét, optimizmusát. 

Így néhány nappal a vége után is, még bennem él, sokszor éreztem hasonlóságot, szimpátiát, haragot, néhol a sírás kerülgetett.  Nagyon örülök, hogy elolvashattam, kedvencek közé kerül a polcomon.
A fordítás, a könyv kivitele is méltó a történethez.


5/5.



Köszönet érte a Park Kiadónak!
Park, Budapest, 2012
328 oldal · ISBN: 9789635309771 ·  
Fordította: Bognár Róbert

2 megjegyzés:

  1. Érdekes történet lehet. Olyan téma, amiről mindenkinek van véleménye, vagy majdnem mindenkinek: anya és gyerek kapcsolata. Csak az egyik, a gyerek oldaláról látom a dolgokat, mivel nincs gyerekem. De amikor még szülőképes korban voltam, nekem is voltak elképzeléseim, hogyan nevelném őket. Szóval érdekelne a téma.

    VálaszTörlés
  2. Próbáltam írni valami értelmeset, de bevallom,mellbevágó volt a könyv, megrázó és megható.
    Így, 3 nappal a vége után is, még ülepszik..sokszor éreztem hasonlóságot, szimpátiát, haragot, néhol a sírás kerülgetett.
    Gyönyörű történet, és a kivitele is szép, jó kézbe venni, olvasni.

    VálaszTörlés